Az oktatási államtitkárság szerint nem sérülhet a diákok érdeke azzal az új törvénymódosítással, amely alapján az önkormányzatok tanév közben is átszervezhetnek vagy megszüntethetnek iskolákat.
A fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Habis László javaslatát július 4-én fogadta el a parlament – az új szabályok alapján ha egy önkormányzatnál adósságrendezési eljárás zajlik, akár év közben is megszüntethet oktatási intézményeket, írja a Magyar Hírlap.
„A jogszabály-módosítás nem érintette a közoktatásról szóló törvény azon alapelvi rendelkezését, amely a fenntartói döntéshozatal korlátjaként határozza meg a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekének védelmét” – közölte a lappal az oktatási államtitkárság.
Más véleményen vannak minderről az érdekképviseletek. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint egyáltalán nem képzelhető el olyan válsághelyzet, amelyben ne sérülne súlyosan a szülők és a gyerekek érdeke a tanév közbeni átszervezéskor. „A fenntartók az október 31-i állapotnak megfelelően a tanév egészére megkapják a tanulók után járó normatívát, és bár az állam által biztosított fejkvóta évről évre kevesebbet ér, a fenntartóknak ezt tudniuk kell saját költségvetésük elfogadásakor” – tette hozzá.
Elfogadhatatlannak tartja a július 13. óta hatályos törvényt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is, a szervezet már a módosítás elfogadása előtt tiltakozott, és levélben kért segítséget Orbán Viktor miniszterelnöktől, Pokorni Zoltán parlamenti oktatási bizottsági elnöktől, valamint Hoffmann Rózsa szakállamtitkártól. Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta: az oktatási államtitkárság osztotta az általuk felvetett aggályokat, a miniszterelnöktől viszont nem érkezett válasz.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
