Tanév közben is bezárhatják az iskolákat az önkormányzatok?

Az oktatási államtitkárság szerint nem sérülhet a diákok érdeke azzal az új törvénymódosítással, amely alapján az önkormányzatok tanév közben is átszervezhetnek vagy megszüntethetnek iskolákat.

  • Eduline

A fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Habis László javaslatát július 4-én fogadta el a parlament – az új szabályok alapján ha egy önkormányzatnál adósságrendezési eljárás zajlik, akár év közben is megszüntethet oktatási intézményeket, írja a Magyar Hírlap.

„A jogszabály-módosítás nem érintette a közoktatásról szóló törvény azon alapelvi rendelkezését, amely a fenntartói döntéshozatal korlátjaként határozza meg a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekének védelmét” – közölte a lappal az oktatási államtitkárság.

A szombathelyi Szent-Györgyi Középiskola - végleg bezárt
MTI Fotó: Kászoni László

Más véleményen vannak minderről az érdekképviseletek. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint egyáltalán nem képzelhető el olyan válsághelyzet, amelyben ne sérülne súlyosan a szülők és a gyerekek érdeke a tanév közbeni átszervezéskor. „A fenntartók az október 31-i állapotnak megfelelően a tanév egészére megkapják a tanulók után járó normatívát, és bár az állam által biztosított fejkvóta évről évre kevesebbet ér, a fenntartóknak ezt tudniuk kell saját költségvetésük elfogadásakor” – tette hozzá.

Elfogadhatatlannak tartja a július 13. óta hatályos törvényt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is, a szervezet már a módosítás elfogadása előtt tiltakozott, és levélben kért segítséget Orbán Viktor miniszterelnöktől, Pokorni Zoltán parlamenti oktatási bizottsági elnöktől, valamint Hoffmann Rózsa szakállamtitkártól. Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta: az oktatási államtitkárság osztotta az általuk felvetett aggályokat, a miniszterelnöktől viszont nem érkezett válasz.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.