LMP: bajba kerülhetnek a "kegyvesztett" egyházak iskolái

Az új egyházügyi törvény nyomán elveszítette egyházi státuszát a 13 közoktatási intézményt fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség, illetve a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is - írta közleményében Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint a Fidesz "úgy döntött, hogy a hátrányos helyzetűeket befogadó iskoláknak nincs helyük".

  • Eduline

A képviselő hangsúlyozza, hogy a korábbi ígéret,  és a KDNP eredeti terve ellenére, az egyházi státuszát elvesztő felekezetek között van olyan – a Magyar Evangéliumi Testvérközösség -, amely 13 közoktatási intézményt tart fenn. A közleményben kitér arra, hogy ezek zömmel hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó intézmények. Véleménye szerint az egyházi státusz elvesztése nekik azt jelenti, hogy intézményeik finanszírozása bizonytalanná válik. Hozzáteszi, hogy ugyanilyen helyzetbe került a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is. A kisegyházak által fenntartott iskolák helyzetéről szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el. 

A politikus emlékeztet arra, hogy korábban olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelynek alapján azok az egyházi, vallási közösségek, amelyek jövőre elveszítik egyházi státuszukat, de korábban szociális, egészségügyi, köz- és felsőoktatási, közművelődési intézményeket működtettek, továbbra is állami támogatást kaptak volna ezekre a feladatokra. A javaslatot nem fogadták el, de annak alapján az oktatási bizottság olyan, kapcsolódó módosító javaslatot készített, ami a következő tanév végéig biztosítja a kiegészítő normatívát a "kegyvesztett egyházaknak".

Hosszú távon viszont csak az jelent megoldást, ha olyan oktatásfinanszírozási rendszert teremt a kormány, amelyben "az önkormányzatok nem kényszerülnek arra, hogy iskoláikat egyházi kézbe adják, az alkotmányban rögzített, világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférés jogát kockáztatva" - írja Osztolykán Ágnes.

MTI 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.