Az új egyházügyi törvény nyomán elveszítette egyházi státuszát a 13 közoktatási intézményt fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség, illetve a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is - írta közleményében Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint a Fidesz "úgy döntött, hogy a hátrányos helyzetűeket befogadó iskoláknak nincs helyük".
A képviselő hangsúlyozza, hogy a korábbi ígéret, és a KDNP eredeti terve ellenére, az egyházi státuszát elvesztő felekezetek között van olyan – a Magyar Evangéliumi Testvérközösség -, amely 13 közoktatási intézményt tart fenn. A közleményben kitér arra, hogy ezek zömmel hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó intézmények. Véleménye szerint az egyházi státusz elvesztése nekik azt jelenti, hogy intézményeik finanszírozása bizonytalanná válik. Hozzáteszi, hogy ugyanilyen helyzetbe került a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is. A kisegyházak által fenntartott iskolák helyzetéről szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el.
A politikus emlékeztet arra, hogy korábban olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelynek alapján azok az egyházi, vallási közösségek, amelyek jövőre elveszítik egyházi státuszukat, de korábban szociális, egészségügyi, köz- és felsőoktatási, közművelődési intézményeket működtettek, továbbra is állami támogatást kaptak volna ezekre a feladatokra. A javaslatot nem fogadták el, de annak alapján az oktatási bizottság olyan, kapcsolódó módosító javaslatot készített, ami a következő tanév végéig biztosítja a kiegészítő normatívát a "kegyvesztett egyházaknak". Hosszú távon viszont csak az jelent megoldást, ha olyan oktatásfinanszírozási rendszert teremt a kormány, amelyben "az önkormányzatok nem kényszerülnek arra, hogy iskoláikat egyházi kézbe adják, az alkotmányban rögzített, világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférés jogát kockáztatva" - írja Osztolykán Ágnes.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
