Az új egyházügyi törvény nyomán elveszítette egyházi státuszát a 13 közoktatási intézményt fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség, illetve a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is - írta közleményében Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint a Fidesz "úgy döntött, hogy a hátrányos helyzetűeket befogadó iskoláknak nincs helyük".
A képviselő hangsúlyozza, hogy a korábbi ígéret, és a KDNP eredeti terve ellenére, az egyházi státuszát elvesztő felekezetek között van olyan – a Magyar Evangéliumi Testvérközösség -, amely 13 közoktatási intézményt tart fenn. A közleményben kitér arra, hogy ezek zömmel hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó intézmények. Véleménye szerint az egyházi státusz elvesztése nekik azt jelenti, hogy intézményeik finanszírozása bizonytalanná válik. Hozzáteszi, hogy ugyanilyen helyzetbe került a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is. A kisegyházak által fenntartott iskolák helyzetéről szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el.
A politikus emlékeztet arra, hogy korábban olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelynek alapján azok az egyházi, vallási közösségek, amelyek jövőre elveszítik egyházi státuszukat, de korábban szociális, egészségügyi, köz- és felsőoktatási, közművelődési intézményeket működtettek, továbbra is állami támogatást kaptak volna ezekre a feladatokra. A javaslatot nem fogadták el, de annak alapján az oktatási bizottság olyan, kapcsolódó módosító javaslatot készített, ami a következő tanév végéig biztosítja a kiegészítő normatívát a "kegyvesztett egyházaknak". Hosszú távon viszont csak az jelent megoldást, ha olyan oktatásfinanszírozási rendszert teremt a kormány, amelyben "az önkormányzatok nem kényszerülnek arra, hogy iskoláikat egyházi kézbe adják, az alkotmányban rögzített, világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférés jogát kockáztatva" - írja Osztolykán Ágnes.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
