Megvannak az eredmények: minden diák bejutott középiskolába, sok az üres hely

Az oktatási államtitkár közlése szerint nem tervezési hiba vagy gazdaságtalan működés okozza a középiskolákba meghirdetett férőhelyek és a felvettek létszáma közötti különbséget.

  • Eduline

Hoffmann Rózsa szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az elmúlt napokban megjelent sajtóinformációkra reagálva kiemelte: a férőhelyek a maximális kapacitást jelentik, általában 35 főt, ez azonban a gyakorlatban ritkán teljesül, a közoktatási törvény előírásai szerint évfolyamonként és intézménytípusonként 24 és 28 között van az osztálylétszám.

 

A nagy különbség minden évben megvolt és ez így van az idén is - jegyezte meg az oktatási államtitkár, kiemelve: olyan szempontból ez megnyugtató, hogy nincs egyetlen 14 éves korú gyermek sem, aki nem kerülhet be középfokú iskolába férőhelyhiány miatt. Ugyanakkor ennek hátterében ott van, hogy a demográfiai hullámvölgy elérte a középiskolákat is, és 100 ezernél alacsonyabb az érintett korosztály létszáma.
A 2011-es középiskolai központi felvételi

Az oktatási államtitkárság adatai szerint a 2011/2012-es tanévre, a kilencedik évfolyamra a középfokú iskolák 143.536 férőhelyet hirdettek meg, a többlet 51.956, míg tavaly 142.021 hely mellett a többlet 43.162 volt.

Megyei szinten szabályozzák az iskolarendszer működését

 

A 2009-es adatok szerint az egy osztályra jutó tanulói létszám a szakiskolákban 24,2, a gimnáziumokban 28,7, a szakközépiskolákban 25,9 volt. A kiosztott háttéranyag szerint a magyar középiskolákban nemzetközi viszonylatban az osztálylétszámok átlagosnak tekinthetők. Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Spanyolországban és Csehországban a maximum 30 fő, Észtországban 36, Dániában 28, Cipruson 25. Az átlagos létszám Csehországban és Dániában 20, Franciaországban a gimnáziumokban 27 és 30 között van.
MTI

Hoffmann Rózsa jelezte: az új közoktatási törvényben megyei szinten szeretnék majd szabályozni az iskolarendszer működését. Az államtitkár az elmúlt tanévet értékelve a legfontosabb intézkedések között említette az osztályozás és az évfolyamismétlés visszaállítását az alsó tagozaton, amelyekről közlése szerint pozitívak a visszajelzések. Kiemelte még a többi között az óvodai nevelés alapprogramjának a megváltoztatását, a tanárok bántalmazóinak büntethetőségét, a családtámogatás iskolába járáshoz kötését, a kisiskolák újraindítására hirdetett pályázatot, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, valamint az EU-elnökséggel kapcsolatos rendezvényeket. Elmondta: ősszel benyújtják az új oktatási törvények tervezetét, és ezzel párhuzamosan országjárásba kezd az államtitkárság.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.