Megvannak az eredmények: minden diák bejutott középiskolába, sok az üres hely

Az oktatási államtitkár közlése szerint nem tervezési hiba vagy gazdaságtalan működés okozza a középiskolákba meghirdetett férőhelyek és a felvettek létszáma közötti különbséget.

  • Eduline

Hoffmann Rózsa szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az elmúlt napokban megjelent sajtóinformációkra reagálva kiemelte: a férőhelyek a maximális kapacitást jelentik, általában 35 főt, ez azonban a gyakorlatban ritkán teljesül, a közoktatási törvény előírásai szerint évfolyamonként és intézménytípusonként 24 és 28 között van az osztálylétszám.

 

A nagy különbség minden évben megvolt és ez így van az idén is - jegyezte meg az oktatási államtitkár, kiemelve: olyan szempontból ez megnyugtató, hogy nincs egyetlen 14 éves korú gyermek sem, aki nem kerülhet be középfokú iskolába férőhelyhiány miatt. Ugyanakkor ennek hátterében ott van, hogy a demográfiai hullámvölgy elérte a középiskolákat is, és 100 ezernél alacsonyabb az érintett korosztály létszáma.
A 2011-es középiskolai központi felvételi

Az oktatási államtitkárság adatai szerint a 2011/2012-es tanévre, a kilencedik évfolyamra a középfokú iskolák 143.536 férőhelyet hirdettek meg, a többlet 51.956, míg tavaly 142.021 hely mellett a többlet 43.162 volt.

Megyei szinten szabályozzák az iskolarendszer működését

 

A 2009-es adatok szerint az egy osztályra jutó tanulói létszám a szakiskolákban 24,2, a gimnáziumokban 28,7, a szakközépiskolákban 25,9 volt. A kiosztott háttéranyag szerint a magyar középiskolákban nemzetközi viszonylatban az osztálylétszámok átlagosnak tekinthetők. Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Spanyolországban és Csehországban a maximum 30 fő, Észtországban 36, Dániában 28, Cipruson 25. Az átlagos létszám Csehországban és Dániában 20, Franciaországban a gimnáziumokban 27 és 30 között van.
MTI

Hoffmann Rózsa jelezte: az új közoktatási törvényben megyei szinten szeretnék majd szabályozni az iskolarendszer működését. Az államtitkár az elmúlt tanévet értékelve a legfontosabb intézkedések között említette az osztályozás és az évfolyamismétlés visszaállítását az alsó tagozaton, amelyekről közlése szerint pozitívak a visszajelzések. Kiemelte még a többi között az óvodai nevelés alapprogramjának a megváltoztatását, a tanárok bántalmazóinak büntethetőségét, a családtámogatás iskolába járáshoz kötését, a kisiskolák újraindítására hirdetett pályázatot, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, valamint az EU-elnökséggel kapcsolatos rendezvényeket. Elmondta: ősszel benyújtják az új oktatási törvények tervezetét, és ezzel párhuzamosan országjárásba kezd az államtitkárság.

MTI

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.