Megvannak az eredmények: minden diák bejutott középiskolába, sok az üres hely

Az oktatási államtitkár közlése szerint nem tervezési hiba vagy gazdaságtalan működés okozza a középiskolákba meghirdetett férőhelyek és a felvettek létszáma közötti különbséget.

  • Eduline

Hoffmann Rózsa szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az elmúlt napokban megjelent sajtóinformációkra reagálva kiemelte: a férőhelyek a maximális kapacitást jelentik, általában 35 főt, ez azonban a gyakorlatban ritkán teljesül, a közoktatási törvény előírásai szerint évfolyamonként és intézménytípusonként 24 és 28 között van az osztálylétszám.

 

A nagy különbség minden évben megvolt és ez így van az idén is - jegyezte meg az oktatási államtitkár, kiemelve: olyan szempontból ez megnyugtató, hogy nincs egyetlen 14 éves korú gyermek sem, aki nem kerülhet be középfokú iskolába férőhelyhiány miatt. Ugyanakkor ennek hátterében ott van, hogy a demográfiai hullámvölgy elérte a középiskolákat is, és 100 ezernél alacsonyabb az érintett korosztály létszáma.
A 2011-es középiskolai központi felvételi

Az oktatási államtitkárság adatai szerint a 2011/2012-es tanévre, a kilencedik évfolyamra a középfokú iskolák 143.536 férőhelyet hirdettek meg, a többlet 51.956, míg tavaly 142.021 hely mellett a többlet 43.162 volt.

Megyei szinten szabályozzák az iskolarendszer működését

 

A 2009-es adatok szerint az egy osztályra jutó tanulói létszám a szakiskolákban 24,2, a gimnáziumokban 28,7, a szakközépiskolákban 25,9 volt. A kiosztott háttéranyag szerint a magyar középiskolákban nemzetközi viszonylatban az osztálylétszámok átlagosnak tekinthetők. Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Spanyolországban és Csehországban a maximum 30 fő, Észtországban 36, Dániában 28, Cipruson 25. Az átlagos létszám Csehországban és Dániában 20, Franciaországban a gimnáziumokban 27 és 30 között van.
MTI

Hoffmann Rózsa jelezte: az új közoktatási törvényben megyei szinten szeretnék majd szabályozni az iskolarendszer működését. Az államtitkár az elmúlt tanévet értékelve a legfontosabb intézkedések között említette az osztályozás és az évfolyamismétlés visszaállítását az alsó tagozaton, amelyekről közlése szerint pozitívak a visszajelzések. Kiemelte még a többi között az óvodai nevelés alapprogramjának a megváltoztatását, a tanárok bántalmazóinak büntethetőségét, a családtámogatás iskolába járáshoz kötését, a kisiskolák újraindítására hirdetett pályázatot, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, valamint az EU-elnökséggel kapcsolatos rendezvényeket. Elmondta: ősszel benyújtják az új oktatási törvények tervezetét, és ezzel párhuzamosan országjárásba kezd az államtitkárság.

MTI

 

 

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.