Két héttel lerövidítené az iskolai nyári szünidőt, a 2008-ban bevezetett négynapos tanítási hetet visszaállítaná négy és fél naposra, valamint valódi, legalább másfél órás ebédszünetet vezetne be az iskolákban a francia oktatási minisztérium által megbízott szakértői bizottság.
A Libération című francia napilap kedden ismertette a jelentésben szereplő tíz javaslatot. Ezek kapcsán Luc Chatel oktatási miniszter bejelentette: egyeztetést kezdeményez a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy ősszel döntés születhessen, és az első intézkedéseket 2013-ban be lehessen vezetni.
"Elsősorban az ebédidőről és a két héttel rövidebb nyári szünetről lenne szó" - hangsúlyozta a tárcavezető, aki a négy és félnapos tanítási hét visszaállítását illetően visszafogottabbnak mutatkozott. A négynapos iskolahetet Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére Chatel szintén jobboldali elődje, Xavier Darcos vezette be. A szakértői jelentés szerint azonban a négy és fél nap jobban megfelel a gyerekek ritmusának. Azt azonban az önkormányzatokra bíznák, hogy szerdán vagy szombaton állítanák vissza a tanítást az általános iskolákban.
A nyári szünet rövidebb, az őszi szünet hosszabb lesz
A rövidebb nyári szünetet is a gyerekek érdekeivel indokolta a bizottság: eszerint az időben jobban és fokozatosan elosztott tanítás hatékonyabb, ezért a szakértők a nyári szünetet két héttel lerövidítenék, az őszi szüntetet viszont két hétre meghosszabbítanák. A cél, hogy minden hetedik tanítási hét után legalább két hét pihenésre legyen módja az iskolásoknak. Itthon is felvetődött a nyári szünet lerövidítésének ötlete - összefoglalónkat itt olvashatod el. Amennyiben sikerül a pedagógus szakszervezetekkel megállapodásra jutni, a Franciaországban jelenleg nyolchetes nyári iskolai szünet a miniszter szándékai szerint 2014-től hat hétre rövidülne. A jelentéstevők ezt annak érdekében is szorgalmazzák, hogy a iskolások nagyon fárasztó napi órarendje lerövidülhessen. Az alsó tagozatosoknak jelenleg napi átlag öt órája, a felsőbb osztályokba járóknak hat órája van. A javaslatok sokfajta érdekbe ütköznek. A tanárok nem szívesen térnének vissza a szerdai vagy szombati tanításhoz, amely megnövelné a munkaidejüket. A szülők megosztottak a kérdésben: legfőbb képviseletük hivatalosan visszaállítaná a négy és fél napos iskolahetet, de sok elvált szülő szívesebben veszi, hogy gyermeke a teljes hétvégét vele tölti. Az iskolabuszok visszaállításának pénzügyi vonzata gondot okozhat az önkormányzatoknak, valamint a katolikus egyház sem támogatja a javaslatot, miután a négynapos iskolahétre való átállás óta szerdán tartják a katekizmust a gyerekeknek. Az Európai Unióban a francia iskolásoknak van a legtöbb tanítási órájuk egy nap, de viszonylag rövidnek számít a 36 hetes iskolai év a többi uniós országhoz képest. A legtöbb szabadidő elsősorban a hosszú nyári szünetnek köszönhetően a kelet-közép-európai iskolásoknak jut. Hány hétig pihenhetnek a diákok a nyári szünetben itthon és más európai országokban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
