Két héttel lerövidítené az iskolai nyári szünidőt, a 2008-ban bevezetett négynapos tanítási hetet visszaállítaná négy és fél naposra, valamint valódi, legalább másfél órás ebédszünetet vezetne be az iskolákban a francia oktatási minisztérium által megbízott szakértői bizottság.
A Libération című francia napilap kedden ismertette a jelentésben szereplő tíz javaslatot. Ezek kapcsán Luc Chatel oktatási miniszter bejelentette: egyeztetést kezdeményez a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy ősszel döntés születhessen, és az első intézkedéseket 2013-ban be lehessen vezetni.
"Elsősorban az ebédidőről és a két héttel rövidebb nyári szünetről lenne szó" - hangsúlyozta a tárcavezető, aki a négy és félnapos tanítási hét visszaállítását illetően visszafogottabbnak mutatkozott. A négynapos iskolahetet Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére Chatel szintén jobboldali elődje, Xavier Darcos vezette be. A szakértői jelentés szerint azonban a négy és fél nap jobban megfelel a gyerekek ritmusának. Azt azonban az önkormányzatokra bíznák, hogy szerdán vagy szombaton állítanák vissza a tanítást az általános iskolákban.
A nyári szünet rövidebb, az őszi szünet hosszabb lesz
A rövidebb nyári szünetet is a gyerekek érdekeivel indokolta a bizottság: eszerint az időben jobban és fokozatosan elosztott tanítás hatékonyabb, ezért a szakértők a nyári szünetet két héttel lerövidítenék, az őszi szüntetet viszont két hétre meghosszabbítanák. A cél, hogy minden hetedik tanítási hét után legalább két hét pihenésre legyen módja az iskolásoknak. Itthon is felvetődött a nyári szünet lerövidítésének ötlete - összefoglalónkat itt olvashatod el. Amennyiben sikerül a pedagógus szakszervezetekkel megállapodásra jutni, a Franciaországban jelenleg nyolchetes nyári iskolai szünet a miniszter szándékai szerint 2014-től hat hétre rövidülne. A jelentéstevők ezt annak érdekében is szorgalmazzák, hogy a iskolások nagyon fárasztó napi órarendje lerövidülhessen. Az alsó tagozatosoknak jelenleg napi átlag öt órája, a felsőbb osztályokba járóknak hat órája van. A javaslatok sokfajta érdekbe ütköznek. A tanárok nem szívesen térnének vissza a szerdai vagy szombati tanításhoz, amely megnövelné a munkaidejüket. A szülők megosztottak a kérdésben: legfőbb képviseletük hivatalosan visszaállítaná a négy és fél napos iskolahetet, de sok elvált szülő szívesebben veszi, hogy gyermeke a teljes hétvégét vele tölti. Az iskolabuszok visszaállításának pénzügyi vonzata gondot okozhat az önkormányzatoknak, valamint a katolikus egyház sem támogatja a javaslatot, miután a négynapos iskolahétre való átállás óta szerdán tartják a katekizmust a gyerekeknek. Az Európai Unióban a francia iskolásoknak van a legtöbb tanítási órájuk egy nap, de viszonylag rövidnek számít a 36 hetes iskolai év a többi uniós országhoz képest. A legtöbb szabadidő elsősorban a hosszú nyári szünetnek köszönhetően a kelet-közép-európai iskolásoknak jut. Hány hétig pihenhetnek a diákok a nyári szünetben itthon és más európai országokban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
