Tíz-tíz hónap, két évre felfüggesztett, fiatalkorúak fogházában letöltendő büntetésre ítélte a Győri Városi Bíróság kedden azt a három fiút, akik egy csornai általános iskola előtt nyolcadik osztályosként annyira megverték egy évfolyamtársukat, hogy a fiú áll- és orrcsonttörést szenvedett.
A vádlottak, szüleik, valamint az ügyész és a kirendelt védő is jelezte: elfogadja az ítéletet, amely ezzel jogerőre emelkedett. Az indokolásban a bíró hangsúlyozta: csak a szerencsének köszönhető, hogy a sértett nem szenvedett maradandó sérüléseket, ugyanakkor az ítélettel arra kíván lehetőséget adni, hogy a három fiú a jövőben normális életet folytathasson.
A bíró kitért arra is: a fiúk nem adtak esélyt a megtámadott diáknak védekezésre, mivel az elsőrendű vádlott akkor ütötte meg, amikor kilépett az iskola ajtaján, majd amikor az visszaütött, a többiek is bekapcsolódtak bántalmazásába. Elmondta azt is, hogy a három vádlott közül ketten már kaptak korábban igazgatói intőt erőszakos cselekménnyel kapcsolatban, a harmadik gyerek pedig a szakvélemények szerint csendes, befelé forduló, befolyásolható típus, aki a másik kettővel érezte magát erősnek. A sértett a tárgyaláson arról beszélt: támadói az iskolában ismertnek számító koreográfia szerint jártak el. A harmadrendű vádlott belekötött (az ellentmondó kijelentésekből az nem derült ki a tárgyaláson, melyikük ment neki a másiknak a folyosón), majd az elsőrendű vádlott "keménykedett", a másodrendű pedig "beszállt a balhéba". A vádirat szerint képességeiknél az iskolában sokkal rosszabbul telesítő vádlottak azt hangoztatták: a tanév végének közeledtével idegesek voltak, de először nem akarták megverni az áldozatot, csupán szólni neki, hogy "vegyen vissza", de amikor az kilépett a kapun, az elsőrendű vádlott megütötte, a válaszpofon után pedig a másik két fiú azért kapcsolódott be a verekedésbe, hogy ne essen bántódása a barátjuknak.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
