Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak az iskolatársukat bántalmazó diákok

Tíz-tíz hónap, két évre felfüggesztett, fiatalkorúak fogházában letöltendő büntetésre ítélte a Győri Városi Bíróság kedden azt a három fiút, akik egy csornai általános iskola előtt nyolcadik osztályosként annyira megverték egy évfolyamtársukat, hogy a fiú áll- és orrcsonttörést szenvedett.

  • Eduline

A vádlottak, szüleik, valamint az ügyész és a kirendelt védő is jelezte: elfogadja az ítéletet, amely ezzel jogerőre emelkedett. Az indokolásban a bíró hangsúlyozta: csak a szerencsének köszönhető, hogy a sértett nem szenvedett maradandó sérüléseket, ugyanakkor az ítélettel arra kíván lehetőséget adni, hogy a három fiú a jövőben normális életet folytathasson.

 

A bíró kitért arra is: a fiúk nem adtak esélyt a megtámadott diáknak védekezésre, mivel az elsőrendű vádlott akkor ütötte meg, amikor kilépett az iskola ajtaján, majd amikor az visszaütött, a többiek is bekapcsolódtak bántalmazásába.

 

Elmondta azt is, hogy a három vádlott közül ketten már kaptak korábban igazgatói intőt erőszakos cselekménnyel kapcsolatban, a harmadik gyerek pedig a szakvélemények szerint csendes, befelé forduló, befolyásolható típus, aki a másik kettővel érezte magát erősnek. 

 

A sértett a tárgyaláson arról beszélt: támadói az iskolában ismertnek számító koreográfia szerint jártak el. A harmadrendű vádlott belekötött (az ellentmondó kijelentésekből az nem derült ki a tárgyaláson, melyikük ment neki a másiknak a folyosón), majd az elsőrendű vádlott "keménykedett", a másodrendű pedig "beszállt a balhéba".

 

A vádirat szerint képességeiknél az iskolában sokkal rosszabbul telesítő vádlottak azt hangoztatták: a tanév végének közeledtével idegesek voltak, de először nem akarták megverni az áldozatot, csupán szólni neki, hogy "vegyen vissza", de amikor az kilépett a kapun, az elsőrendű vádlott megütötte, a válaszpofon után pedig a másik két fiú azért kapcsolódott be a verekedésbe, hogy ne essen bántódása a barátjuknak.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.