Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak az iskolatársukat bántalmazó diákok

Tíz-tíz hónap, két évre felfüggesztett, fiatalkorúak fogházában letöltendő büntetésre ítélte a Győri Városi Bíróság kedden azt a három fiút, akik egy csornai általános iskola előtt nyolcadik osztályosként annyira megverték egy évfolyamtársukat, hogy a fiú áll- és orrcsonttörést szenvedett.

  • Eduline

A vádlottak, szüleik, valamint az ügyész és a kirendelt védő is jelezte: elfogadja az ítéletet, amely ezzel jogerőre emelkedett. Az indokolásban a bíró hangsúlyozta: csak a szerencsének köszönhető, hogy a sértett nem szenvedett maradandó sérüléseket, ugyanakkor az ítélettel arra kíván lehetőséget adni, hogy a három fiú a jövőben normális életet folytathasson.

A bíró kitért arra is: a fiúk nem adtak esélyt a megtámadott diáknak védekezésre, mivel az elsőrendű vádlott akkor ütötte meg, amikor kilépett az iskola ajtaján, majd amikor az visszaütött, a többiek is bekapcsolódtak bántalmazásába.

Elmondta azt is, hogy a három vádlott közül ketten már kaptak korábban igazgatói intőt erőszakos cselekménnyel kapcsolatban, a harmadik gyerek pedig a szakvélemények szerint csendes, befelé forduló, befolyásolható típus, aki a másik kettővel érezte magát erősnek. 

A sértett a tárgyaláson arról beszélt: támadói az iskolában ismertnek számító koreográfia szerint jártak el. A harmadrendű vádlott belekötött (az ellentmondó kijelentésekből az nem derült ki a tárgyaláson, melyikük ment neki a másiknak a folyosón), majd az elsőrendű vádlott "keménykedett", a másodrendű pedig "beszállt a balhéba".

A vádirat szerint képességeiknél az iskolában sokkal rosszabbul telesítő vádlottak azt hangoztatták: a tanév végének közeledtével idegesek voltak, de először nem akarták megverni az áldozatot, csupán szólni neki, hogy "vegyen vissza", de amikor az kilépett a kapun, az elsőrendű vádlott megütötte, a válaszpofon után pedig a másik két fiú azért kapcsolódott be a verekedésbe, hogy ne essen bántódása a barátjuknak.

MTI 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.