A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) aggasztónak tartja, hogy ismét a nyilvánosság elé került a tanítási év meghosszabbításának szándéka.
A PDSZ tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely a közoktatásban dolgozók munkaterheinek növelésére irányul, ugyanakkor azt elfogadhatónak tartaná, ha a magyar diákok számára a közoktatás azonos hosszúságú tanév keretében több tanítási órát nyújtana. Ez utóbbihoz, csakúgy, mint a mai feladatokhoz - ellentétben egyes kormányzati véleményekkel - nem kevesebb, hanem több pedagógusra van szükség a közoktatásban - tették hozzá.
A szakszervezet szerint azok az érvek, amelyek a tanév megnyújtását, a nyári szünet megkurtítását hivatottak alátámasztani, tévedésen, félreértésen - illetve a nemzetközi adatok félremagyarázásán alapulnak. "Aki azt hiszi, hogy a magyarországi iskolaépületek alkalmasak arra, hogy a májusi, júniusi, augusztusi kánikulában eredményes oktatás valósuljon meg, téved" - írták, hozzátéve: ezek az épületek fizikailag alkalmatlanok a feladat megvalósítására. A PDSZ szerint az, aki azt gondolja, hogy a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák június végén vagy júliusban is megszervezhetőek, nincs tisztában az iskolák működésével.
A szakszervezet szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy Magyarországon a tanév rövidebb, mint a nemzetközi gyakorlatban, hiszen az OECD-országok átlagát tekintve az alsó és felső tagozaton 38, a középiskolákban 37 hétig tart a tanítás, ami megfelel a magyarországi gyakorlatnak. A 19 európai uniós tagállamban az alsó tagozaton 38, a felső tagozaton és a középiskolákban pedig ugyanúgy 37 hétig tart a tanév, mint Magyarországon.
A PDSZ közlése szerint a tanítási órák számát illetően szintén valótlan az állítás, hogy a magyar diákok kevesebb tanítási időt kapnak a közoktatástól, mint az európai országokban, mert a magyarországi 185 tanítási naphoz képest az OECD-átlag a három közoktatási szinten 187 (alsó), 186 (felső tagozat), illetve 184 (középiskola).
Mindössze a tanítási órák számának tekintetében mutatkozik eltérés, de ez sem olyan mértékű, mint ahogy azt a parlament oktatási bizottságának elnöke állítja. A magyar diákok mindhárom szinten 611 tanítási órában részesülnek, ugyanakkor az OECD-átlag 786, 703, illetve 661 óra, az Európai Unió átlaga pedig 763, 661, illetve 632 tanítási óra.
Az ugyanakkor vitathatatlan - írták -, hogy a szülők számára sok esetben problémát jelent az óvodás és általános iskolai korú gyermekek nyári elhelyezése. Az ötletgazda javaslatát arról, hogy a fenntartók biztosítsák ezen gyerekek elhelyezését és foglalkoztatását, akár támogatni is lehet, abban az esetben, ha az ezekben részt vevő pedagógusokat megfelelőképpen finanszírozzák. A jelenlegi gyakorlat azonban az, hogy a nyári táborokban munkát vállaló pedagógusok döntő többségét a munkáltató nem fizeti, mondván, szabad idejében mindenki azt csinál, amit akar - fejtették ki, hozzátéve: ezek a táborok kiváló lehetőséget nyújtanak a nem szokványos környezetben történő tanulásra.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerdai közleményében szintén azt írta, hogy nem támogat olyan megoldást, amely automatikusan az iskolákra, illetve az azokban foglalkoztatott pedagógusokra hárítaná át a gyerekek nyári felügyeletét. A tömörülés hangsúlyozta, hogy a gyermek neveléséről elsősorban a szülőnek kell gondoskodnia. A Pedagógusok Szakszervezete számára elfogadhatatlan a szorgalmi időszak meghosszabbításának, a nyári szünet csökkentésének az az indoklása, hogy a nevelő iskola eredményeit a túl hosszú nyári szünet nem segíti.
Pokorni rövidebbre szabná a nyári szünetet, a tanárok nem
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke korábban azt mondta, megfontolandónak tartaná, ha rövidebb lenne a jövőben az iskolai nyári szünet. Magyarországon a tanév európai viszonylatban meglehetősen rövid, 37 hétből áll; ennél csak Izlandon rövidebb a tanítás hossza, ahol 36 hétig járnak a gyerekek iskolába. Dániában - ahol a leghosszabb a tanév - 42 hét a tanítási idő - jegyezte meg. Hozzátette: ha azt nézik, hogy közpénzből hány órát finanszíroznak a gyerekeknek, akkor ez valamivel több mint 600 óra. A többit a magán-különórapiacon "vásárolják meg" nekik a szülők. Egy amerikai gyerek ennek majdnem a kétszeresét, 1097 órát "kap" egy évben.
Ott jóval elterjedtebb az egész napos iskola modellje, más a tanév beosztása is, rövidebb a nyári szünet és hosszabbak az évközi szünetek. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke megfontolandónak tartaná annak áttekintését Magyarországon is, hogyan osztják be a tanévet. Pokorni Zoltán szavaiból kiderült, az ő elképzelései szerint a tanítás tarthatna tovább, az évközi szünetek pedig megnyúlhatnának.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár erre reagálva azt mondta, hogy az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az évközbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van, elsősorban az őszi szünet rovására; a csekély karácsonyi és húsvéti szünet hosszának növelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó a felvetés.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
