MSZP: feszültté teheti az iskolaátadásokat az elfogadandó egyházi törvény

Az MSZP szerint különösen feszültté teheti az önkormányzati oktatási intézmények átadását az egyházaknak a jövő héten elfogadandó egyházi törvényjavaslat egyik paragrafusa, valamint az új közoktatási törvény egy bekezdése, előbbi ugyanis kimondja, hogy az egyházi intézmények világnézeti szempontból elkötelezettek, utóbbi pedig a világnézetileg semleges oktatást veti el.

  • Eduline

Nyakó István, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja csütörtöki tájékoztatóján felhívta a figyelmet a jövő héten szavazásra kerülő egyházi törvény 12. paragrafusára, amely szerint "az egyházi intézmények világnézeti szempontból elkötelezettek, így a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg". Nyakó István szerint ez tanárok és az iskola más dolgozóinak elbocsátásához, valamint a diákok kicsapásához vezethet az egyházaknak átadott és átadandó intézményekben. 

A politikus különösen aggályosnak tartotta, hogy több helyen, például Kecelen vagy Zsombón a település egyetlen iskolája veszíti el világnézeti semlegességét, így a szülőknek és diákoknak választási lehetőségük sincs. Emlékeztetett arra, hogy korábban az oktatási jogok biztosa is kifogásolta az ilyen eseteket. 

Nyakó István felhívta a figyelmet az áprilisban elfogadott új oktatási törvény egy részére is, amely kimondja, hogy "az egyházi iskolák szervezeti és működési szabályzatában a tanároknak és a diákoknak, a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, illetve hitéleti tevékenységeket írhatnak elő, és aki ezeket megszegi, az ellen fegyelmi eljárás indítható". 

Nyakó István szerint közelíthet a százhoz azon intézmények száma, amelyeket az önkormányzatok - legtöbbször finanszírozási okokból - átadnak valamelyik egyháznak vagy felekezetnek. A politikus kifogásolta azt is, hogy az ilyen intézményben tanulók után jelenleg nagyobb támogatást fizet az állam, mint a felekezetileg semleges oktatásban részesülők után. A politikus bírálta azt is, hogy egyes önkormányzatok az átadást a szülők tudta és beleegyezése nélkül valósították meg.

 

MTI

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.