A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogat olyan megoldást, amely automatikusan az iskolákra, illetve az azokban foglalkoztatott pedagógusokra hárítaná át a gyerekek nyári felügyeletét - közölte a szakszervezet.
"Az iskola felelőssége a szorgalmi idő utolsó napján megszűnik. A gyermekről való gondoskodás a nyári vakáció alatt a szülő feladata, ehhez a települési önkormányzatoknak kell megfelelő segítséget nyújtaniuk. Ezekhez a feladatokhoz az önkormányzatok számára többletforrásokat kell biztosítani" - írja a Pedagógusok Szakszervezete.
A PSZ fontosnak tartja, hogy a nyári szünetben azoknak a tanulóknak az ellátásáról gondoskodjanak a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzatok, akiknek a szülei, illetőleg családja e feladatot nem tudja megoldani. Kiemelték: a nyári iskolai szünet alatt a tanulókról történő gondoskodás ma is kötelező önkormányzati feladat. Ehhez azonban az állami költségvetés nem biztosítja a szükséges forrásokat a feladatellátásra köteles önkormányzatok részére, ezért azok egyáltalán nem, vagy nem megfelelő színvonalon tudják azt megoldani - közölte a szakszervezet.
A szakszervezet hangsúlyozta, hogy a gyermek neveléséről elsősorban a szülőnek kell gondoskodnia. A közoktatás rendszere ehhez segítséget nyújt, de nem vállalhatja azt át, és nem vonhatja el a szülő jogait és kötelezettségeit. Ezért a Pedagógusok Szakszervezete számára elfogadhatatlan a szorgalmi időszak meghosszabbításának, a nyári szünet csökkentésének az az indoklása, hogy a nevelő iskola eredményeit a túl hosszú nyári szünet nem segíti.
Mint írták, a szorgalmi idő meghosszabbítása, az iskolai szünetek átrendezése, az első és az utolsó tanítási nap idejének megváltoztatása nemcsak a közoktatás ügye, hanem érinti a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, a szabadságolás kérdéseit, és nem utolsósorban az üdülés, a pihenés, a turisztika kérdéseit - közölték, hozzátéve: mindezek mellett fontos szempont az is, hogy az iskolai nevelés-oktatás feladataihoz rendelkezésre álló intézményi épületek túlnyomó többségében a feltételek nem alkalmasak a nyári speciális pedagógiai tevékenységek ellátására. Pokorni rövidebbre szabná a nyári szünetet Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke korábban azt mondta, megfontolandónak tartaná, ha rövidebb lenne a jövőben az iskolai nyári szünet. Magyarországon a tanév európai viszonylatban meglehetősen rövid, 37 hétből áll; ennél csak Izlandon rövidebb a tanítás hossza, ahol 36 hétig járnak a gyerekek iskolába. Dániában - ahol a leghosszabb a tanév - 42 hét a tanítási idő - jegyezte meg. Hozzátette: ha azt nézik, hogy közpénzből hány órát finanszíroznak a gyerekeknek, akkor ez valamivel több mint 600 óra. A többit a magán-különórapiacon "vásárolják meg" nekik a szülők. Egy amerikai gyerek ennek majdnem a kétszeresét, 1097 órát "kap" egy évben. Ott jóval elterjedtebb az egész napos iskola modellje, más a tanév beosztása is, rövidebb a nyári szünet és hosszabbak az évközi szünetek. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke megfontolandónak tartaná annak áttekintését Magyarországon is, hogyan osztják be a tanévet. Pokorni Zoltán szavaiból kiderült, az ő elképzelései szerint a tanítás tarthatna tovább, az évközi szünetek pedig megnyúlhatnának. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár erre reagálva azt mondta, hogy az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van, elsősorban az őszi szünet rovására; a csekély karácsonyi és húsvéti szünet hosszának növelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó a felvetés. Az államtitkárság javaslatáról bővebben itt olvashatsz.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
