Egyházi státusza mellett oktatási intézménye kiegészítő állami támogatását is elveszítheti több vallási közösség, ha a parlament elfogadja az új egyházi törvényt. Összesen három általános iskola és gimnázium kerülhet bajba - ha nem kapnak segítséget, fél év múlva be kell zárniuk.
Négy éve működik a Borsod megyei Sajókazán a halmozottan hátrányos helyzetű diákok oktatásával foglalkozó Dr. Ámbédkar Gimnázium – az intézményt a buddhista Dzsaj Bhím Közösség működteti, amely az új egyházi törvény alapján elveszítené egyházi minősítését, így elesne az egyházi iskoláknak járó kiegészítő állami normatívától.
„A költségvetésünk feléről kellene lemondanunk, ami azt jelentené, hogy be kell zárni az iskolát” – mondta a buddhista közösség elnöke. Orsós János szerint a hazai történelmi egyházak az általuk fenntartott iskolákban többnyire elitképzést végeznek, intézményeikben tíz százalék alatti a hátrányos helyzetű diákok aránya. „Mi vagyunk az egyetlen olyan egyház Magyarországon, amely halmozottan hátrányos, cigány fiatalok oktatását tűzte ki célul. Ebben a térségben az érettségizettek aránya nem éri el az egy százalékot” – magyarázta. Orsós János szerint a diákok kilátástalan helyzetbe kerülnének, ha bezárnák a gimnáziumot. „A Borsod megyei fideszes képviselők azzal biztatnak, hogy nem esik bántódásunk” – tette hozzá.
Három kisegyház iskolái kerülhetnek bajba
Az oktatási államtitkárság szerint az új egyházi törvény hatályba lépésével a buddhista Dzsaj Bhím Közösségen kívül még két, iskolát is működtető vallási csoport – a Szeretet Szövetség Egyház és a Magyarországi Biblia Szól Egyház – veszítené el az egyházi minősítést. „Ezek az egyházak három oktatási intézményt tartanak fenn, összesen nyolc különböző telephelyen, kettő Budapesten, kettő Baranya megyében, négy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található” – írta az államtitkárság.
„A kisegyházak iskolái túlnyomórészt hátrányos helyzetű térségekben működnek, és rossz családi háttérrel rendelkező diákokat oktatnak. Az egész ország érdeke, hogy ezek a fiatalok ne maradjanak ki az iskolarendszerből” – mondta Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő, az országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, aki szerint megoldást jelenthetne az, ha az egyházi státuszt elveszítő kis vallási közösségek az új egyházi törvény hatályba lépése után is kapnának állami támogatást az iskoláikba járó diákok után.
Lesz támogatás, csak külön megállapodás szerint
Osztolykán Ágnes az eduline-nak azt mondta: mivel a fideszes többségű oktatási bizottság is egyetértett azzal, hogy meg kell menteni a kisegyházak iskoláit, együtt nyújtottak be az országgyűléshez egy módosító indítványt. „Azt szeretnénk elérni, hogy az állam valahogyan pótolja az egyházi normatívát ezekben az oktatási intézményekben. Az új egyházi törvény 2012. január 1-jén lép életbe, vagyis pont tanév közepén veszítenék el az állami támogatást a kisegyházak iskolái” – magyarázta.
Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint van esély arra, hogy ezek az intézmények továbbra is kapjanak támogatást. „Az egyházi megítélését elvesztő három vallási közösség eddig sem tartozott azon egyházak közé, amelyek jogszabály szerint automatikusan egyházi kiegészítő normatívára voltak jogosultak. Ők a minisztériummal kötöttek egyházi státuszukra tekintettel önálló közoktatási megállapodást, amelyre a jövőben is lesz lehetőség” – írta az államtitkárság. A kormány a jövő héten dönt a javaslatról.
| A közoktatási információs rendszer adatai szerint a 2010/2011-es tanévben 369 egyházi fenntartású iskola működött az országban. „A 18 közoktatási feladatot ellátó egyház közül 15 részesül egyházi kiegészítő támogatásban a kormánnyal kötött megállapodás, illetve az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás alapján. Az egyházi iskolák finanszírozása az új törvény hatályba lépésével nem változik” – írja az oktatási államtitkárság. Hány iskolát vesznek át ősztől a történelmi egyházak? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Szűcs Dóra
eduline
A megszűnő MCC közfeladatait augusztus végétől több állami tárca veszi át, az oktatási tevékenységért a Lannert Judit által vezetett Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felel majd.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
Megérkezett az iskolakezdési támogatás első részlete a jogosult családokhoz, a parlamentben azonban továbbra is téma volt, hogy kik és mekkora összeget kapnak. Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a kormány jóval kevesebbet költ a programra, mint amennyit Magyar Péter korábban ígért, és az általános és középiskolások kétharmada kimaradt a támogatásból.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány nap és becsöngetnek, amiről a legtöbb diáknak a fekete ruha és fehér ing juthat eszébe. De vajon minden iskolában kötelező ünneplőben menni?
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Egy online előadás szünetében maradt bekapcsolva a mikrofon, így hallhatta végig egy egész csoport, ahogy a Pázmányon tanító volt alkotmánybíró arról beszél az egyik hallgatóval, mely tételeket szeretné kihúzni a közelgő záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított az ügyben.
