"Azzal biztatnak, hogy nem esik bántódásunk" - bajban vannak a kisegyházak iskolái
Egyházi státusza mellett oktatási intézménye kiegészítő állami támogatását is elveszítheti több vallási közösség, ha a parlament elfogadja az új egyházi törvényt. Összesen három általános iskola és gimnázium kerülhet bajba - ha nem kapnak segítséget, fél év múlva be kell zárniuk.
Eduline
Négy éve működik a Borsod megyei Sajókazán a halmozottan hátrányos helyzetű diákok oktatásával foglalkozó Dr. Ámbédkar Gimnázium – az intézményt a buddhista Dzsaj Bhím Közösség működteti, amely az új egyházi törvény alapján elveszítené egyházi minősítését, így elesne az egyházi iskoláknak járó kiegészítő állami normatívától.
„A költségvetésünk feléről kellene lemondanunk, ami azt jelentené, hogy be kell zárni az iskolát” – mondta a buddhista közösség elnöke. Orsós János szerint a hazai történelmi egyházak az általuk fenntartott iskolákban többnyire elitképzést végeznek, intézményeikben tíz százalék alatti a hátrányos helyzetű diákok aránya. „Mi vagyunk az egyetlen olyan egyház Magyarországon, amely halmozottan hátrányos, cigány fiatalok oktatását tűzte ki célul. Ebben a térségben az érettségizettek aránya nem éri el az egy százalékot” – magyarázta. Orsós János szerint a diákok kilátástalan helyzetbe kerülnének, ha bezárnák a gimnáziumot. „A Borsod megyei fideszes képviselők azzal biztatnak, hogy nem esik bántódásunk” – tette hozzá.
Három kisegyház iskolái kerülhetnek bajba
Az oktatási államtitkárság szerint az új egyházi törvény hatályba lépésével a buddhista Dzsaj Bhím Közösségen kívül még két, iskolát is működtető vallási csoport – a Szeretet Szövetség Egyház és a Magyarországi Biblia Szól Egyház – veszítené el az egyházi minősítést. „Ezek az egyházak három oktatási intézményt tartanak fenn, összesen nyolc különböző telephelyen, kettő Budapesten, kettő Baranya megyében, négy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található” – írta az államtitkárság.
„A kisegyházak iskolái túlnyomórészt hátrányos helyzetű térségekben működnek, és rossz családi háttérrel rendelkező diákokat oktatnak. Az egész ország érdeke, hogy ezek a fiatalok ne maradjanak ki az iskolarendszerből” – mondta Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő, az országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, aki szerint megoldást jelenthetne az, ha az egyházi státuszt elveszítő kis vallási közösségek az új egyházi törvény hatályba lépése után is kapnának állami támogatást az iskoláikba járó diákok után.
Lesz támogatás, csak külön megállapodás szerint
Osztolykán Ágnes az eduline-nak azt mondta: mivel a fideszes többségű oktatási bizottság is egyetértett azzal, hogy meg kell menteni a kisegyházak iskoláit, együtt nyújtottak be az országgyűléshez egy módosító indítványt. „Azt szeretnénk elérni, hogy az állam valahogyan pótolja az egyházi normatívát ezekben az oktatási intézményekben. Az új egyházi törvény 2012. január 1-jén lép életbe, vagyis pont tanév közepén veszítenék el az állami támogatást a kisegyházak iskolái” – magyarázta.
Három iskola kerülhet bajba
Túry Gergely
Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint van esély arra, hogy ezek az intézmények továbbra is kapjanak támogatást. „Az egyházi megítélését elvesztő három vallási közösség eddig sem tartozott azon egyházak közé, amelyek jogszabály szerint automatikusan egyházi kiegészítő normatívára voltak jogosultak. Ők a minisztériummal kötöttek egyházi státuszukra tekintettel önálló közoktatási megállapodást, amelyre a jövőben is lesz lehetőség” – írta az államtitkárság. A kormány a jövő héten dönt a javaslatról.
A közoktatási információs rendszer adatai szerint a 2010/2011-es tanévben 369 egyházi fenntartású iskola működött az országban. „A 18 közoktatási feladatot ellátó egyház közül 15 részesül egyházi kiegészítő támogatásban a kormánnyal kötött megállapodás, illetve az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás alapján. Az egyházi iskolák finanszírozása az új törvény hatályba lépésével nem változik” – írja az oktatási államtitkárság. Hány iskolát vesznek át ősztől a történelmi egyházak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
