Már szeptembertől változtatnak a tanév rendjén - döntött az osztrák kormány

Oktatási modulokra osztják fel az iskolaéveket a kormány elképzelése szerint az osztrák középfokú oktatásban, hogy csökkenjen az évismétlések száma.

  • Eduline
A szociáldemokrata-néppárti (SPÖ-ÖVP) kormánykoalíció keddi ülésén született döntés értelmében a tantárgyakat iskolaévenként legkevesebb négy modulra osztják fel a gimnáziumok felső tagozatában és a szakmai képzést adó középiskolákban. A tanulóknak csak akkor kell évet ismételniük, ha legkevesebb három modulból vizsgáztak elégtelenre. Milyen szabályok vonatkoznak a pótvizsgára itthon? A legfontosabb tudnivalókat itt találod meg.

Az új rendszertől azt várják, hogy hatékonyabb lesz és jobban ösztönzi a diákokat, mert a sikeresen lezárt tárgyakat már nem kell ismételni, és azokra a tantárgyakra összpontosíthatnak a tanulók, amelyek gondot okoztak nekik. A kezdeményező, Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter hangsúlyozta, az évismétlés káros hatása az is, hogy a tanulók kiszakadnak iskolán belüli korábbi környezetükből.

Az osztrák oktatáspolitikusok szerint a modulrendszer segíthet a bukdácsoló diákoknak
Végel Dániel

A koalíciós pártoknak együtt többségük van a parlamentben, így várhatóan változtatások nélkül valósul meg a kormány javaslata. A modulrendszer rugalmasabb iskolai előmenetelt jelent, mert egy elégtelen esetén nem jár évismétléssel, csak a modul megismétlésével, s ugyanúgy a tanulmányi egységek előre hozott elvégzését is lehetővé teszi. Ugyanakkor szigorúbb követelményeket állít abból a szempontból, hogy az eddigi félévi osztályzattal ellentétben nem bocsátható érettségire - a szakmai képzések esetében záróvizsgára - az a tanuló, aki nem vizsgázik minden modulból legalább elégségesre. A sikertelen vizsgákat a következő félévben vagy tanévben kell megismételni, a többi tanóra látogatása mellett.

A javaslatot beterjesztő Claudia Schmied eredetileg négy elégtelen osztályzattól javasolta az évismétlést, a tervezet végleges változata a koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások eredményeként született meg.

Elégedetlen az oktatási tervvel az osztrák ellenzék

Az ellenzék más-más okból, de elégedetlen az "évismétlési kompromisszummal". A zöldek előremutatónak tartják a modulrendszert, de csalódottak amiatt, hogy háromról kettőre csökkent a bukás nélkül ismételhető egységek száma. A populista, szélsőjobb felé hajló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi az oktatási egységek bevezetését, véleményük szerint nehézséget okozhat a tanulóknak, ha például két főtárgyat kell újra felvenniük.

Az új oktatási rendszert kísérleti jelleggel jelenleg is használják néhány tucat középiskolában. Széles körű bevezetését várhatóan a jövő tanévtől kezdik el, és 2016-ra áll át valamennyi középiskola az új rendszerre.

Évek óta napirenden van a kérdés, hogyan lehetne javítani az oktatási rendszeren. Olajat öntött a tűzre, hogy a legutóbbi PISA-felméréseken az osztrák 15 évesek szövegértésben és természettudományokban is átlag alatti eredményt értek el, matematikában éppen az OECD-átlagnak megfelelően teljesítettek. A modulrendszerrel ellentétben egy régebbi eredetű vitában, az iskolatípusok számának csökkentése kérdésében továbbra is szemben áll egymással a koalíció két pártja. Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.