Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Oktatási modulokra osztják fel az iskolaéveket a kormány elképzelése szerint az osztrák középfokú oktatásban, hogy csökkenjen az évismétlések száma.
A szociáldemokrata-néppárti (SPÖ-ÖVP) kormánykoalíció keddi ülésén született döntés értelmében a tantárgyakat iskolaévenként legkevesebb négy modulra osztják fel a gimnáziumok felső tagozatában és a szakmai képzést adó középiskolákban. A tanulóknak csak akkor kell évet ismételniük, ha legkevesebb három modulból vizsgáztak elégtelenre.
Milyen szabályok vonatkoznak a pótvizsgára itthon? A legfontosabb tudnivalókat itt találod meg.
Az új rendszertől azt várják, hogy hatékonyabb lesz és jobban ösztönzi a diákokat, mert a sikeresen lezárt tárgyakat már nem kell ismételni, és azokra a tantárgyakra összpontosíthatnak a tanulók, amelyek gondot okoztak nekik. A kezdeményező, Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter hangsúlyozta, az évismétlés káros hatása az is, hogy a tanulók kiszakadnak iskolán belüli korábbi környezetükből.

A koalíciós pártoknak együtt többségük van a parlamentben, így várhatóan változtatások nélkül valósul meg a kormány javaslata. A modulrendszer rugalmasabb iskolai előmenetelt jelent, mert egy elégtelen esetén nem jár évismétléssel, csak a modul megismétlésével, s ugyanúgy a tanulmányi egységek előre hozott elvégzését is lehetővé teszi. Ugyanakkor szigorúbb követelményeket állít abból a szempontból, hogy az eddigi félévi osztályzattal ellentétben nem bocsátható érettségire - a szakmai képzések esetében záróvizsgára - az a tanuló, aki nem vizsgázik minden modulból legalább elégségesre. A sikertelen vizsgákat a következő félévben vagy tanévben kell megismételni, a többi tanóra látogatása mellett.
A javaslatot beterjesztő Claudia Schmied eredetileg négy elégtelen osztályzattól javasolta az évismétlést, a tervezet végleges változata a koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások eredményeként született meg.
Elégedetlen az oktatási tervvel az osztrák ellenzék
Az ellenzék más-más okból, de elégedetlen az "évismétlési kompromisszummal". A zöldek előremutatónak tartják a modulrendszert, de csalódottak amiatt, hogy háromról kettőre csökkent a bukás nélkül ismételhető egységek száma. A populista, szélsőjobb felé hajló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi az oktatási egységek bevezetését, véleményük szerint nehézséget okozhat a tanulóknak, ha például két főtárgyat kell újra felvenniük.
Az új oktatási rendszert kísérleti jelleggel jelenleg is használják néhány tucat középiskolában. Széles körű bevezetését várhatóan a jövő tanévtől kezdik el, és 2016-ra áll át valamennyi középiskola az új rendszerre.
Évek óta napirenden van a kérdés, hogyan lehetne javítani az oktatási rendszeren. Olajat öntött a tűzre, hogy a legutóbbi PISA-felméréseken az osztrák 15 évesek szövegértésben és természettudományokban is átlag alatti eredményt értek el, matematikában éppen az OECD-átlagnak megfelelően teljesítettek. A modulrendszerrel ellentétben egy régebbi eredetű vitában, az iskolatípusok számának csökkentése kérdésében továbbra is szemben áll egymással a koalíció két pártja.
Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
MTI
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.