Már szeptembertől változtatnak a tanév rendjén - döntött az osztrák kormány

Oktatási modulokra osztják fel az iskolaéveket a kormány elképzelése szerint az osztrák középfokú oktatásban, hogy csökkenjen az évismétlések száma.

  • Eduline
A szociáldemokrata-néppárti (SPÖ-ÖVP) kormánykoalíció keddi ülésén született döntés értelmében a tantárgyakat iskolaévenként legkevesebb négy modulra osztják fel a gimnáziumok felső tagozatában és a szakmai képzést adó középiskolákban. A tanulóknak csak akkor kell évet ismételniük, ha legkevesebb három modulból vizsgáztak elégtelenre. Milyen szabályok vonatkoznak a pótvizsgára itthon? A legfontosabb tudnivalókat itt találod meg.

Az új rendszertől azt várják, hogy hatékonyabb lesz és jobban ösztönzi a diákokat, mert a sikeresen lezárt tárgyakat már nem kell ismételni, és azokra a tantárgyakra összpontosíthatnak a tanulók, amelyek gondot okoztak nekik. A kezdeményező, Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter hangsúlyozta, az évismétlés káros hatása az is, hogy a tanulók kiszakadnak iskolán belüli korábbi környezetükből.

Az osztrák oktatáspolitikusok szerint a modulrendszer segíthet a bukdácsoló diákoknak
Végel Dániel

A koalíciós pártoknak együtt többségük van a parlamentben, így várhatóan változtatások nélkül valósul meg a kormány javaslata. A modulrendszer rugalmasabb iskolai előmenetelt jelent, mert egy elégtelen esetén nem jár évismétléssel, csak a modul megismétlésével, s ugyanúgy a tanulmányi egységek előre hozott elvégzését is lehetővé teszi. Ugyanakkor szigorúbb követelményeket állít abból a szempontból, hogy az eddigi félévi osztályzattal ellentétben nem bocsátható érettségire - a szakmai képzések esetében záróvizsgára - az a tanuló, aki nem vizsgázik minden modulból legalább elégségesre. A sikertelen vizsgákat a következő félévben vagy tanévben kell megismételni, a többi tanóra látogatása mellett.

A javaslatot beterjesztő Claudia Schmied eredetileg négy elégtelen osztályzattól javasolta az évismétlést, a tervezet végleges változata a koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások eredményeként született meg.

Elégedetlen az oktatási tervvel az osztrák ellenzék

Az ellenzék más-más okból, de elégedetlen az "évismétlési kompromisszummal". A zöldek előremutatónak tartják a modulrendszert, de csalódottak amiatt, hogy háromról kettőre csökkent a bukás nélkül ismételhető egységek száma. A populista, szélsőjobb felé hajló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi az oktatási egységek bevezetését, véleményük szerint nehézséget okozhat a tanulóknak, ha például két főtárgyat kell újra felvenniük.

Az új oktatási rendszert kísérleti jelleggel jelenleg is használják néhány tucat középiskolában. Széles körű bevezetését várhatóan a jövő tanévtől kezdik el, és 2016-ra áll át valamennyi középiskola az új rendszerre.

Évek óta napirenden van a kérdés, hogyan lehetne javítani az oktatási rendszeren. Olajat öntött a tűzre, hogy a legutóbbi PISA-felméréseken az osztrák 15 évesek szövegértésben és természettudományokban is átlag alatti eredményt értek el, matematikában éppen az OECD-átlagnak megfelelően teljesítettek. A modulrendszerrel ellentétben egy régebbi eredetű vitában, az iskolatípusok számának csökkentése kérdésében továbbra is szemben áll egymással a koalíció két pártja. Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.