Oktatási modulokra osztják fel az iskolaéveket a kormány elképzelése szerint az osztrák középfokú oktatásban, hogy csökkenjen az évismétlések száma.
A szociáldemokrata-néppárti (SPÖ-ÖVP) kormánykoalíció keddi ülésén született döntés értelmében a tantárgyakat iskolaévenként legkevesebb négy modulra osztják fel a gimnáziumok felső tagozatában és a szakmai képzést adó középiskolákban. A tanulóknak csak akkor kell évet ismételniük, ha legkevesebb három modulból vizsgáztak elégtelenre.
Milyen szabályok vonatkoznak a pótvizsgára itthon? A legfontosabb tudnivalókat itt találod meg.
Az új rendszertől azt várják, hogy hatékonyabb lesz és jobban ösztönzi a diákokat, mert a sikeresen lezárt tárgyakat már nem kell ismételni, és azokra a tantárgyakra összpontosíthatnak a tanulók, amelyek gondot okoztak nekik. A kezdeményező, Claudia Schmied szociáldemokrata (SPÖ) oktatási miniszter hangsúlyozta, az évismétlés káros hatása az is, hogy a tanulók kiszakadnak iskolán belüli korábbi környezetükből.
A koalíciós pártoknak együtt többségük van a parlamentben, így várhatóan változtatások nélkül valósul meg a kormány javaslata. A modulrendszer rugalmasabb iskolai előmenetelt jelent, mert egy elégtelen esetén nem jár évismétléssel, csak a modul megismétlésével, s ugyanúgy a tanulmányi egységek előre hozott elvégzését is lehetővé teszi. Ugyanakkor szigorúbb követelményeket állít abból a szempontból, hogy az eddigi félévi osztályzattal ellentétben nem bocsátható érettségire - a szakmai képzések esetében záróvizsgára - az a tanuló, aki nem vizsgázik minden modulból legalább elégségesre. A sikertelen vizsgákat a következő félévben vagy tanévben kell megismételni, a többi tanóra látogatása mellett.
A javaslatot beterjesztő Claudia Schmied eredetileg négy elégtelen osztályzattól javasolta az évismétlést, a tervezet végleges változata a koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások eredményeként született meg.
Elégedetlen az oktatási tervvel az osztrák ellenzék
Az ellenzék más-más okból, de elégedetlen az "évismétlési kompromisszummal". A zöldek előremutatónak tartják a modulrendszert, de csalódottak amiatt, hogy háromról kettőre csökkent a bukás nélkül ismételhető egységek száma. A populista, szélsőjobb felé hajló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi az oktatási egységek bevezetését, véleményük szerint nehézséget okozhat a tanulóknak, ha például két főtárgyat kell újra felvenniük.
Az új oktatási rendszert kísérleti jelleggel jelenleg is használják néhány tucat középiskolában. Széles körű bevezetését várhatóan a jövő tanévtől kezdik el, és 2016-ra áll át valamennyi középiskola az új rendszerre.
Évek óta napirenden van a kérdés, hogyan lehetne javítani az oktatási rendszeren. Olajat öntött a tűzre, hogy a legutóbbi PISA-felméréseken az osztrák 15 évesek szövegértésben és természettudományokban is átlag alatti eredményt értek el, matematikában éppen az OECD-átlagnak megfelelően teljesítettek. A modulrendszerrel ellentétben egy régebbi eredetű vitában, az iskolatípusok számának csökkentése kérdésében továbbra is szemben áll egymással a koalíció két pártja.
Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
