A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nyugalom helyett óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év a közoktatásban. Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke csütörtöki, budapesti tanévzáró sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat érintő döntések születnek.
A szakszervezeti vezető azt mondta, hogy a közoktatásban az érdekegyeztetés nem működik, nincs párbeszéd az államtitkárság és a szakszervezet között, a közoktatás átalakításában sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel, sem a pedagógusokkal nem sikerült konszenzust teremteni, a mérleg negatív. Megfogalmazása szerint keserves, rossz szájízű volt a tanév.
Galló Istvánné nem zárta, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő döntések születnek. Ugyanakkor kiemelte, hogy az érdekérvényesítésnek ezt az eszközét csak legvégső esetben szabad igénybe venni. A tervezett tanársztrájkról szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el.
Az érdekvédő azt mondta, nem látják a közoktatási törvény koncepciója egyéves előkészítésének eredményeit. Kifogásaikat ismertetve kiemelte: nem tudni, hogy a Széll Kálmán-terv a közoktatásra milyen hatással lesz, valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azzal a feltételezéssel, hogy a közoktatásból további forrásokat vonnak majd ki. A szakszervezeti vezető arról az elképzelésről, amely szerint a pedagógusoknak heti 32 órát kötelezően az oktatási intézményben kellene eltölteniük, azt mondta: az a munkaterhek növelését jelenti, s a többletmunkáért ellenszolgáltatást nem kellene fizetni.
A PSZ elnöke szerint a bizonytalanságot fokozza a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló kormánypárti javaslat, amelynek értelmében év közben is át lehetne közoktatási intézményeket szervezni. A közoktatási törvény ezt jelenleg nem engedi meg - közölte, hozzátéve: nem látni, a szakképzés átalakítását hogyan tervezik, s csak sejteni lehet, mi a szándék az alapítványi és magániskolákkal."30-40 ezren veszíthetik el az állásukat" Galló Istvánné jelezte: a pedagóguséletpálya-modell legutóbbi változatát nem tudják támogatni, az szerintük nem más, mint pedagógus-bértáblarendszer, a bejutáshoz pedig különböző minősítéseken kellene átesni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervek szerint egy bizottság vizsgálná a pedagógusok erkölcsi magatartását. Attól is tart, hogy a bevezetéshez szükséges mintegy 100 milliárdos többletköltséget a rendszernek kellene kitermelnie, a többi között pedagógusok elbocsátásával. Mintegy 30-40 ezren veszíthetik el állásukat - jegyezte meg. Súlyos problémának nevezte az iskolák egyházaknak való átadását is. Információik szerint 88 intézményt adtak, illetve adnak át valamelyik egyháznak. Felidézte, hogy a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azt gondolják, hogy a tanulók semleges világnézeti oktatáshoz való joga sérül, de a testülettől eddig nem kaptak választ. A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az intézmények átszervezése, összevonása általában gazdasági hasznot nem hoz, a tanulólétszám fogyása sem indokolja ezt a lépést, az önkormányzatok szerinte feltehetőleg a vagyonukat szeretnék átmenteni. Galló Istvánné hozzátette: semmilyen hatástanulmány, háttérszámítás nem áll rendelkezésre arról, mibe kerül az intézmények állami kézbe adása.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
