A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nyugalom helyett óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év a közoktatásban. Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke csütörtöki, budapesti tanévzáró sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat érintő döntések születnek.
A szakszervezeti vezető azt mondta, hogy a közoktatásban az érdekegyeztetés nem működik, nincs párbeszéd az államtitkárság és a szakszervezet között, a közoktatás átalakításában sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel, sem a pedagógusokkal nem sikerült konszenzust teremteni, a mérleg negatív. Megfogalmazása szerint keserves, rossz szájízű volt a tanév.
Galló Istvánné nem zárta, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő döntések születnek. Ugyanakkor kiemelte, hogy az érdekérvényesítésnek ezt az eszközét csak legvégső esetben szabad igénybe venni. A tervezett tanársztrájkról szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el.
Az érdekvédő azt mondta, nem látják a közoktatási törvény koncepciója egyéves előkészítésének eredményeit. Kifogásaikat ismertetve kiemelte: nem tudni, hogy a Széll Kálmán-terv a közoktatásra milyen hatással lesz, valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azzal a feltételezéssel, hogy a közoktatásból további forrásokat vonnak majd ki. A szakszervezeti vezető arról az elképzelésről, amely szerint a pedagógusoknak heti 32 órát kötelezően az oktatási intézményben kellene eltölteniük, azt mondta: az a munkaterhek növelését jelenti, s a többletmunkáért ellenszolgáltatást nem kellene fizetni.
A PSZ elnöke szerint a bizonytalanságot fokozza a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló kormánypárti javaslat, amelynek értelmében év közben is át lehetne közoktatási intézményeket szervezni. A közoktatási törvény ezt jelenleg nem engedi meg - közölte, hozzátéve: nem látni, a szakképzés átalakítását hogyan tervezik, s csak sejteni lehet, mi a szándék az alapítványi és magániskolákkal."30-40 ezren veszíthetik el az állásukat" Galló Istvánné jelezte: a pedagóguséletpálya-modell legutóbbi változatát nem tudják támogatni, az szerintük nem más, mint pedagógus-bértáblarendszer, a bejutáshoz pedig különböző minősítéseken kellene átesni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervek szerint egy bizottság vizsgálná a pedagógusok erkölcsi magatartását. Attól is tart, hogy a bevezetéshez szükséges mintegy 100 milliárdos többletköltséget a rendszernek kellene kitermelnie, a többi között pedagógusok elbocsátásával. Mintegy 30-40 ezren veszíthetik el állásukat - jegyezte meg. Súlyos problémának nevezte az iskolák egyházaknak való átadását is. Információik szerint 88 intézményt adtak, illetve adnak át valamelyik egyháznak. Felidézte, hogy a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azt gondolják, hogy a tanulók semleges világnézeti oktatáshoz való joga sérül, de a testülettől eddig nem kaptak választ. A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az intézmények átszervezése, összevonása általában gazdasági hasznot nem hoz, a tanulólétszám fogyása sem indokolja ezt a lépést, az önkormányzatok szerinte feltehetőleg a vagyonukat szeretnék átmenteni. Galló Istvánné hozzátette: semmilyen hatástanulmány, háttérszámítás nem áll rendelkezésre arról, mibe kerül az intézmények állami kézbe adása.MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
