PSZ: nem kizárt, hogy szeptemberben sztrájkolnak a tanárok

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nyugalom helyett óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év a közoktatásban. Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke csütörtöki, budapesti tanévzáró sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat érintő döntések születnek.

  • Eduline

A szakszervezeti vezető azt mondta, hogy a közoktatásban az érdekegyeztetés nem működik, nincs párbeszéd az államtitkárság és a szakszervezet között, a közoktatás átalakításában sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel, sem a pedagógusokkal nem sikerült konszenzust teremteni, a mérleg negatív. Megfogalmazása szerint keserves, rossz szájízű volt a tanév.

 

Galló Istvánné nem zárta, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő döntések születnek. Ugyanakkor kiemelte, hogy az érdekérvényesítésnek ezt az eszközét csak legvégső esetben szabad igénybe venni. A tervezett tanársztrájkról szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el.
Hoffmann Rózsa és Galló Istvánné. A PSZ szerint "rossz szájízű volt a tanév"
Máthé Zoltán/MTI

Az érdekvédő azt mondta, nem látják a közoktatási törvény koncepciója egyéves előkészítésének eredményeit. Kifogásaikat ismertetve kiemelte: nem tudni, hogy a Széll Kálmán-terv a közoktatásra milyen hatással lesz, valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azzal a feltételezéssel, hogy a közoktatásból további forrásokat vonnak majd ki. A szakszervezeti vezető arról az elképzelésről, amely szerint a pedagógusoknak heti 32 órát kötelezően az oktatási intézményben kellene eltölteniük, azt mondta: az a munkaterhek növelését jelenti, s a többletmunkáért ellenszolgáltatást nem kellene fizetni.

 

A PSZ elnöke szerint a bizonytalanságot fokozza a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló kormánypárti javaslat, amelynek értelmében év közben is át lehetne közoktatási intézményeket szervezni. A közoktatási törvény ezt jelenleg nem engedi meg - közölte, hozzátéve: nem látni, a szakképzés átalakítását hogyan tervezik, s csak sejteni lehet, mi a szándék az alapítványi és magániskolákkal.

"30-40 ezren veszíthetik el az állásukat"

 

Galló Istvánné jelezte: a pedagóguséletpálya-modell legutóbbi változatát nem tudják támogatni, az szerintük nem más, mint pedagógus-bértáblarendszer, a bejutáshoz pedig különböző minősítéseken kellene átesni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervek szerint egy bizottság vizsgálná a pedagógusok erkölcsi magatartását.

 

Attól is tart, hogy a bevezetéshez szükséges mintegy 100 milliárdos többletköltséget a rendszernek kellene kitermelnie, a többi között pedagógusok elbocsátásával. Mintegy 30-40 ezren veszíthetik el állásukat - jegyezte meg.

 

Súlyos problémának nevezte az iskolák egyházaknak való átadását is. Információik szerint 88 intézményt adtak, illetve adnak át valamelyik egyháznak. Felidézte, hogy a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azt gondolják, hogy a tanulók semleges világnézeti oktatáshoz való joga sérül, de a testülettől eddig nem kaptak választ.

 

A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az intézmények átszervezése, összevonása általában gazdasági hasznot nem hoz, a tanulólétszám fogyása sem indokolja ezt a lépést, az önkormányzatok szerinte feltehetőleg a vagyonukat szeretnék átmenteni. Galló Istvánné hozzátette: semmilyen hatástanulmány, háttérszámítás nem áll rendelkezésre arról, mibe kerül az intézmények állami kézbe adása.

 MTI

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.