Lakcímtrükkökkel harcolnak a szülők a jobb iskolai helyekért

Minden tavasszal megnő a bölcsődés, óvodás és első osztályos gyerekek száma több vidéki városban és budapesti kerületben – legalábbis papíron. Még mindig népszerűek a lakcímtrükkök: barátok vagy rokonok lakásába jelentkeznek be a gyerekeiknek színvonalas, de nem a saját körzetükbe tartozó általános iskolát választó szülők.

  • Eduline

„Leggyakrabban a fővárosi nagymamához vagy más rokonhoz jelentik be az agglomerációban élő családok a gyereket, hogy biztosan bekerüljön a kiszemelt intézmény első osztályába. A szülők többnyire elégedetlenek lakóhelyük kisiskoláival, ezért hozzák Budapestre a gyerekeiket” – mondja az egyik peremkerületi iskola igazgatója. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének is hasonlóak a tapasztalatai. „A Pest megyei Pátyon az ötszáz tanköteles gyereknek csak valamivel több mint a fele tanul helyben” – magyarázza Keszei Sándor, aki szerint természetes, hogy a szülők a legjobb hírű intézményt keresik meg. „A szabad iskolaválasztás joga minden családot megillet, ha egy körzeten kívüli intézmény fogadja a gyerekeket. A lakcímátjelentés azonban szabálytalan, mert így a körzetes gyerekek kerülhetnek hátrányba” – teszi hozzá.

A körzetes diákoknak biztosan van helye - a többiek trükközni kényszerülnek
Horváth Szabolcs

Lakcímtrükkök: nem törvényes, mégis egyre népszerűbb

A közoktatási törvény alapján az iskoláknak először a saját körzetükbe tartozó diákokat kell felvenniük, a megmaradó helyekről pedig sorsolással döntenek. Sok szülő éppen ezt szeretné kikerülni, ezért inkább biztosra megy: még a beiratkozási időszak előtt átjelenti gyerekei lakcímét egy, az adott iskolai körzetben élő rokonhoz vagy ismerőshöz. A módszer nem új és nem törvényes – de még mindig népszerű. „A körzeti iskolába akkor is jelentkezni kell, ha nem oda akarod a gyereket beíratni. Én annak idején ezt akartam megúszni egy lakcímátjelentéssel. A másik körzetben egyáltalán nem volt gond, hogy frissen készült el a lakcímkártya” – olvasható egy szülői fórumon, ahol egy másik hozzászóló arról számol be, hogy az ő gyerekeit is kérdés nélkül vették fel az ideiglenes lakcím szerinti – kiemelkedő minőségű oktatást nyújtó – iskolába.

Az intézmények és az önkormányzatok tehetetlenek a trükköző szülőkkel szemben, a kiállított lakcímkártyát ugyanis kötelesek elfogadni, még akkor is, ha éppen az előző nap készült a helyi okmányirodában. „Sem az iskola igazgatójának, sem a polgármesteri hivatal oktatási osztályának nincs arra hatásköre, hogy megvizsgálja, hogy a lakcímbejelentésnek mi az oka: családi életben történt változás, új lakás birtokbavétele, vagy esetleg az említett trükközés” – mondja Pappné Gyulai Katalin, a debreceni önkormányzat oktatási osztályának vezetője.

A II. kerületi önkormányzat is ismeri a jelenséget: a hivatal tanügy-igazgatási munkatársa szerint ők is kapnak bejelentéseket hasonló lakcímátjelentésekről, de konkrét esetről nem tudnak, és nem is tudják felderíteni a csalásokat. „A hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az intézményvezetők ellenőrizzék a szülők által bemutatott okiratok valóságtartalmát. Csak azt vizsgálhatják, hogy rendelkeznek e bejelentett kerületi, illetve körzeti lakcímmel” – magyarázza Schätz Andrea. Hány általános iskolában nem folytatódik az oktatás ősztől? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Lakcímtrükkök: ahol van jó iskola, ott lesz ideiglenes lakcím is
Túry Gergely

Senki sem ellenőrzi, hol laknak a diákok

Az oktatási államtitkárság szerint „a felvételi kérelmek vizsgálatakor nem a lakcím valódiságát és az átjelentkezés időpontját kell ellenőrizni, hanem azt, hogy az adott lakcímen található-e a tényleges lakóhely vagy tartózkodási hely” – az eduline-nak nyilatkozó pedagógusok és szülők szerint senki nem ellenőrzi, hogy a diákok minden nap a bejelentett címre mennek-e haza. Igaz, Kaposváron beszigorított az önkormányzat: határozott fellépést ígérnek a trükköző családok ellen, az összes elsős lakhelyét azonban nem tudják ellenőrizni, így a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.

Míg a bölcsődei és óvodai helyekért komoly harc folyik a szülők között, az iskolákban – az elitintézmények kivételével – többnyire nem kell tartani a túljelentkezéstől: az általunk megkérdezett önkormányzatok sem tudnak arról, hogy bármelyik iskolából azért utasítottak volna el körzetes diákot, mert az „átjelentett” tanulók elfoglalták volna a helyet. „Egyetlen körzetes tanulót sem utasítottunk el, ott, ahol túljelentkezés volt, több osztály indult” – mondta Schätz Andrea, a II. kerületi önkormányzat munkatársa.

Szűcs Dóra

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.