Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Minden tavasszal megnő a bölcsődés, óvodás és első osztályos gyerekek száma több vidéki városban és budapesti kerületben – legalábbis papíron. Még mindig népszerűek a lakcímtrükkök: barátok vagy rokonok lakásába jelentkeznek be a gyerekeiknek színvonalas, de nem a saját körzetükbe tartozó általános iskolát választó szülők.
„Leggyakrabban a fővárosi nagymamához vagy más rokonhoz jelentik be az agglomerációban élő családok a gyereket, hogy biztosan bekerüljön a kiszemelt intézmény első osztályába. A szülők többnyire elégedetlenek lakóhelyük kisiskoláival, ezért hozzák Budapestre a gyerekeiket” – mondja az egyik peremkerületi iskola igazgatója. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének is hasonlóak a tapasztalatai. „A Pest megyei Pátyon az ötszáz tanköteles gyereknek csak valamivel több mint a fele tanul helyben” – magyarázza Keszei Sándor, aki szerint természetes, hogy a szülők a legjobb hírű intézményt keresik meg. „A szabad iskolaválasztás joga minden családot megillet, ha egy körzeten kívüli intézmény fogadja a gyerekeket. A lakcímátjelentés azonban szabálytalan, mert így a körzetes gyerekek kerülhetnek hátrányba” – teszi hozzá.

Lakcímtrükkök: nem törvényes, mégis egyre népszerűbb
A közoktatási törvény alapján az iskoláknak először a saját körzetükbe tartozó diákokat kell felvenniük, a megmaradó helyekről pedig sorsolással döntenek. Sok szülő éppen ezt szeretné kikerülni, ezért inkább biztosra megy: még a beiratkozási időszak előtt átjelenti gyerekei lakcímét egy, az adott iskolai körzetben élő rokonhoz vagy ismerőshöz. A módszer nem új és nem törvényes – de még mindig népszerű. „A körzeti iskolába akkor is jelentkezni kell, ha nem oda akarod a gyereket beíratni. Én annak idején ezt akartam megúszni egy lakcímátjelentéssel. A másik körzetben egyáltalán nem volt gond, hogy frissen készült el a lakcímkártya” – olvasható egy szülői fórumon, ahol egy másik hozzászóló arról számol be, hogy az ő gyerekeit is kérdés nélkül vették fel az ideiglenes lakcím szerinti – kiemelkedő minőségű oktatást nyújtó – iskolába.
Az intézmények és az önkormányzatok tehetetlenek a trükköző szülőkkel szemben, a kiállított lakcímkártyát ugyanis kötelesek elfogadni, még akkor is, ha éppen az előző nap készült a helyi okmányirodában. „Sem az iskola igazgatójának, sem a polgármesteri hivatal oktatási osztályának nincs arra hatásköre, hogy megvizsgálja, hogy a lakcímbejelentésnek mi az oka: családi életben történt változás, új lakás birtokbavétele, vagy esetleg az említett trükközés” – mondja Pappné Gyulai Katalin, a debreceni önkormányzat oktatási osztályának vezetője.
A II. kerületi önkormányzat is ismeri a jelenséget: a hivatal tanügy-igazgatási munkatársa szerint ők is kapnak bejelentéseket hasonló lakcímátjelentésekről, de konkrét esetről nem tudnak, és nem is tudják felderíteni a csalásokat. „A hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az intézményvezetők ellenőrizzék a szülők által bemutatott okiratok valóságtartalmát. Csak azt vizsgálhatják, hogy rendelkeznek e bejelentett kerületi, illetve körzeti lakcímmel” – magyarázza Schätz Andrea. Hány általános iskolában nem folytatódik az oktatás ősztől? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Senki sem ellenőrzi, hol laknak a diákok
Az oktatási államtitkárság szerint „a felvételi kérelmek vizsgálatakor nem a lakcím valódiságát és az átjelentkezés időpontját kell ellenőrizni, hanem azt, hogy az adott lakcímen található-e a tényleges lakóhely vagy tartózkodási hely” – az eduline-nak nyilatkozó pedagógusok és szülők szerint senki nem ellenőrzi, hogy a diákok minden nap a bejelentett címre mennek-e haza. Igaz, Kaposváron beszigorított az önkormányzat: határozott fellépést ígérnek a trükköző családok ellen, az összes elsős lakhelyét azonban nem tudják ellenőrizni, így a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.
Míg a bölcsődei és óvodai helyekért komoly harc folyik a szülők között, az iskolákban – az elitintézmények kivételével – többnyire nem kell tartani a túljelentkezéstől: az általunk megkérdezett önkormányzatok sem tudnak arról, hogy bármelyik iskolából azért utasítottak volna el körzetes diákot, mert az „átjelentett” tanulók elfoglalták volna a helyet. „Egyetlen körzetes tanulót sem utasítottunk el, ott, ahol túljelentkezés volt, több osztály indult” – mondta Schätz Andrea, a II. kerületi önkormányzat munkatársa.
Szűcs Dóra
eduline
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.