Több mint hatszázan pályáztak a határon túli osztálykirándulásokra

Hatszáznál is több pályázat érkezett be a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz a Határtalanul! iskolai kirándulási program 2011-es felhívásaira. A pályázatok előzetes összesítése szerint a legkedveltebb célterület továbbra is Erdély: az iskolák 64 százaléka választaná ezt az úticélt tanulmányi kirándulásához - közölte Csete Örs, a programot koordináló Apáczai Közalapítvány igazgatója.

  • Eduline

A program áprilisban meghirdetett két felhívása keretében a pályázó iskolák 23 737 diák utazásához igényeltek támogatást, közülük 17 925-en a jövő tanévben hetedikesként utaznának, 5 812-en pedig magyarországi és külhoni szakképzőiskolák diákjai.

 

A programra az idei költségvetésben 500 millió forintot különítettek el, ez körülbelül 11 ezer diák és 1100 kísérő tanár utazási és szállásköltségeit fedezheti. Jelenleg a pályázatok formai ellenőrzése zajlik, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. várhatóan augusztus végén értesíti az iskolákat a pályázat eredményéről. A Határtalanul! programról itt olvashatsz.
Az első osztály június elején indult kirándulni
MTI

Csete Örs tájékoztatása szerint a Határtalanul! program 2010-es tapasztalatai alapján került be az idei felhívásba, hogy a szakiskolák közötti együttműködések keretében a külhoni magyar iskolások is viszonozhatják a magyarországiak látogatását.

 

"A kézfogáshoz két félre van szükség. A határ inneni és túlsó oldalán működő, hasonló profilú magyar tanintézmények közti kapcsolatépítés a diákok kölcsönös látogatásai, szakmai együttműködései esetén válik igazán sikeressé" - fogalmazott az igazgató, hozzátéve: fő törekvésük, hogy az utazások, az ott szerzett tapasztalatok beépüljenek az oktatásba. Ennek számos sikeres példája van: sok iskola társadalmi haszonnal is bíró utazást szervez, így tantermet újít fel, iskolaudvart takarít, másoknál a magyarországi és külhoni diákok együtt szerelnek, faragnak, alkotnak, tanulnak. A közös munka teremt közösséget, eredményez határtalan barátságokat - emelte ki az igazgató.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.