Hoffmann: az oktatás az egyik legfontosabb stratégiai ágazat

Az oktatás a jelenben dolgozik, de a jövőt építi, ezáltal az egyik legfontosabb stratégiai ágazat egész Európában - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán Budapesten.

  • Eduline

Az államtitkár a magyar soros EU-elnökség alatt elért eredményekről a diplomáciai testület tagjainak beszámolva kijelentette: ezt felismerve dolgozott a magyar elnökség az elmúlt félévben, ennek jegyében folytatták a spanyol-belga-magyar trió munkáját, és készítették elő a következő, lengyel-dán-ciprusi trió tevékenységét.

Mint megemlítette, a folytonosságot szem előtt tartva a jelenlegi és a következő trió országainak februárban konzultációt szerveztek.

 

Az elnökség célja oktatási szempontból az volt, hogy hozzájáruljon a versenyképességi EU 2020 stratégia végrehajtásához, felhívja a figyelmet az aktív állampolgárságra nevelésre és támogassa az élethossziglani tanulást az európai képesítési keretrendszer révén - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Hozzáfűzte: emellett a kisgyermekkori nevelés is fontos témája volt a félévnek.

 

Az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt hat hónapban az oktatási miniszterek két alkalommal formális, egyszer informális találkozón tanácskoztak, továbbá hét szakmai konferenciát szerveztek. Mint felidézte, januárban, az elnökség kezdetén már találkozott a magyarországi diplomáciai testület tagjaival, és a sok visszajelzés alapján úgy tűnik, élénken érdeklődnek az elnökség és az EU oktatási kérdései iránt. A mostani találkozót azért rendezték,  mert hamarosan Magyarország "leteszi ezt a megtisztelő, de nem könnyű terhet", amelyet az elnökség jelent - fogalmazott.

 

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szavai szerint az elnökség kiemelten kezelte az oktatás kérdését, amely több ponton kapcsolódik a roma keretstratégiához és az EU 2020 stratégiához is. Az elnökség által rendezett események közül kiemelte a kisgyermekkori nevelésről februárban tartott konferenciát, amelynek célja - mint mondta - az európai együttműködés hangsúlyozása, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok bemutatása volt. A konferencia eredményei alapján májusban tanácsi következtetéseket fogadtak el - tette hozzá.

 

A helyettes államtitkár további fontos eseményként említette az áprilisban szervezett tehetséggondozási konferenciát. Az ekkor elfogadott nyilatkozatban kezdeményezték, hogy március 25-ét, Bartók Béla zeneszerző születésnapját nyilvánítsák európai tehetségnappá, és Budapesten tehetséggondozó központot hozzanak létre - emlékeztetett. Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy sikerült elérni a kitűzött célokat.

MTI 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.