Több száz hátrányos helyzetű és fogyatékos diák kerülhet utcára

1200 hátrányos helyzetű, fogyatékos, magatartászavaros gyerek oktatása került veszélybe, mivel több iskola is bezárhat. Budapest vezetése ugyanis felére csökkentené az alapítványi tanintézmények támogatását, ami azért is érdekes, mert egyrészt munkájukat kiválónak tartják, másrészt tudják, hogy ha kevesebb támogatást adnak, akkor azzal maguk okozzák a hátrányos helyzetű gyerekek utcára kerülését - írja a Hírszerző.

  • Eduline

Úgy tűnik, azok sincsenek biztonságban, akikkel a Fővárosi Önkormányzat elégedett - legalábbis anyagilag biztosan nem. A Fővárosi Közgyűlés szerdán, utolsó ülésén határoz arról, hogy a speciális nevelésű tanulókkal foglalkozó iskolák támogatását a felére csökkentse. A dolog pikantériája az, hogy azért kapnak kevesebb pénzt a jövőben, mert kiválónak tartja Budapest vezetése az ott folyó munkát.

Túry Gergely

Budapesten nincs olyan önkormányzati fenntartású iskola, amelyik alkalmas lenne nehezen kezelhető, hiperaktív gyerekek, tanulási nehézségekkel küzdők, cukorbetegek tanítására. Ezért a Fővárosi Önkormányzat szerződést köt speciális alapítványi iskolákkal, ahol kisebb csoportokban, képzett tanárok oktatják őket. Szinte minden ott végzett szakmát szerez, és munkát is kap, számos esetben pedig az egyetemet is elvégzik. Az alapítványi iskoláak finanszírozásának furcsaságairól bővebben itt olvashatsz.

Budapest vezetése tavaly úgy döntött, hogy célvizsgálatot tart az intézményekben, hogy kiderüljön, valóban helyesen használják-e fel a pénzt, illetve spórolnának-e, ha létrehoznának saját fenntartású intézményeket. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.