1200 hátrányos helyzetű, fogyatékos, magatartászavaros gyerek oktatása került veszélybe, mivel több iskola is bezárhat. Budapest vezetése ugyanis felére csökkentené az alapítványi tanintézmények támogatását, ami azért is érdekes, mert egyrészt munkájukat kiválónak tartják, másrészt tudják, hogy ha kevesebb támogatást adnak, akkor azzal maguk okozzák a hátrányos helyzetű gyerekek utcára kerülését - írja a Hírszerző.
Úgy tűnik, azok sincsenek biztonságban, akikkel a Fővárosi Önkormányzat elégedett - legalábbis anyagilag biztosan nem. A Fővárosi Közgyűlés szerdán, utolsó ülésén határoz arról, hogy a speciális nevelésű tanulókkal foglalkozó iskolák támogatását a felére csökkentse. A dolog pikantériája az, hogy azért kapnak kevesebb pénzt a jövőben, mert kiválónak tartja Budapest vezetése az ott folyó munkát.
Budapesten nincs olyan önkormányzati fenntartású iskola, amelyik alkalmas lenne nehezen kezelhető, hiperaktív gyerekek, tanulási nehézségekkel küzdők, cukorbetegek tanítására. Ezért a Fővárosi Önkormányzat szerződést köt speciális alapítványi iskolákkal, ahol kisebb csoportokban, képzett tanárok oktatják őket. Szinte minden ott végzett szakmát szerez, és munkát is kap, számos esetben pedig az egyetemet is elvégzik. Az alapítványi iskoláak finanszírozásának furcsaságairól bővebben itt olvashatsz. Budapest vezetése tavaly úgy döntött, hogy célvizsgálatot tart az intézményekben, hogy kiderüljön, valóban helyesen használják-e fel a pénzt, illetve spórolnának-e, ha létrehoznának saját fenntartású intézményeket. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
