Patthelyzetben az iskolák: nincs pénz az SNI-s diákokra

Nagy port kavart egy tanügyi jelentés Kunszállás általános iskolájában: egy gyermekbántalmazási ügy miatt indított önkormányzati vizsgálat szerint az intézményben nem megfelelő végzettségű pedagógusok foglalkoztak a sajátos nevelési igényű diákokkal, az iskola igazgatója – valószínűleg a vizsgálat eredménye miatt – benyújtotta a lemondását.

  • Eduline

Többször megverték osztálytársai, végül kórházba került az a nyolcadikos fiú, aki miatt az önkormányzat vizsgálatot indított a kunszállási általános iskolában. Szerettük volna megtudni, pontosan mi áll a szakértői jelentésben, a település polgármestere azonban nem volt hajlandó átadni a dokumentumot. „Apróbb hiányosságokról van szó, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül” – mondta Kovács Imre. Információink szerint a szakértői véleményben az áll, az intézmény tanárai nem elég felkészültek a sajátos nevelési igényű és magatartási zavaros diákok oktatására, ezért a nyári szünetben három pedagógust továbbképzésre küldenek. A polgármester szerint valószínűleg a jelentés áll az iskolát tizennyolc éve irányító igazgató lemondása mögött is.

Sehol nincs pénz iskolapszichológusokra

A kunszállási probléma nem egyedi: országszerte alulfinanszírozottsággal küzdenek a kistelepülések iskolái, ezért szinte sehol nincs pénz a speciálisan képzett szakemberekre. A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskolában az 526 diákból 41 sajátos nevelési igényű, az intézményben már nyolc éve fejlesztő- és gyógypedagógusok foglalkoznak délutánonként a tanulókkal. „Pszichológusra viszont nincs pénze az önkormányzatnak, pedig nagy szükség lenne rá, mind az SNI-s gyerekek, mind a többi tanulónk számára” – mondja Cseh Gáborné igazgatóhelyettes. Saját szakember hiányában egyelőre a nevelési tanácsadóban kérhetnek pszichológusi segítséget az érintett családok.

Nagy baki van a közoktatási tervezetben - kik a sajátos nevelési igényű diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Horváth Szabolcs

A bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskolában is hasonló a helyzet. A sajátos nevelési igényű tanulókkal hetente háromszor logopédus, gyógy- és fejlesztőpedagógus foglalkozik, ők azonban Tokajból ingáznak, mert az önkormányzatnak nincs pénze saját szakemberekre. „Nagy segítség lenne a gyerekeknek, ha rendszeresen foglalkozna velük egy iskolapszichológus is, erre azonban semmi esély” – mondja Pulinkáné Balázs Mariann iskolaigazgató, hozzátéve, hogy szintén anyagi okok miatt évente csupán egy pedagógust tudnak továbbképzésre küldeni. A többi kollégának egy gyógypedagógus ad tanácsokat, hogyan kell foglalkozni az SNI-s gyerekekkel.

Elegendő a törvényben előírt fejlesztés?

Az iskolák így sem sértenek törtvényt, az előírt óraszámú fejlesztést ugyanis megkapják az érintett tanulók. Az Oktatási Hivatal 2010-ben ellenőrizte a sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozó intézményeket, de sem személyi, sem tárgyi hiányosságokat nem talált. Az oktatási államtitkárság szerint egyébként a fenntartó – vagyis az esetek többségében az önkormányzat – feladata ellenőrizni, hogy az adott közoktatási intézményben megfelelő végzettségű pedagógusok dolgoznak-e.

Korponai Erzsébet Anna pszichopedagógus szerint a sajátos nevelési igényű gyerekek gondjainak hátterében számos ok állhat. „Nem ritka, hogy az SNI-s gyerekek születésekor valamilyen komplikáció, például oxigénhiányos állapot lépett fel, de például a kezeletlen hallásprobléma, a helytelen táplálkozás vagy a rendezetlen családi háttér is előidézhet részképesség- vagy magatartászavart” – magyarázza Korponai Erzsébet Anna. A szakember szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra: a szülőnek, a védőnőnek, a gyermekorvosnak és az óvodapedagógusnak egyaránt figyelnie kellene az árulkodó jelekre – ilyen például a szokásostól eltérő mozgásfejlődés –, hogy a megfelelő fejlesztést időben, még iskoláskor előtt el lehessen kezdeni.

Kérdés azonban, hogy a törvényben előírt fejlesztés meghozza-e a várt eredményt az SNI-s gyerekeknél. A szakemberek szerint ugyanis a törvényben előírt foglalkozásnál jóval többre lenne szükség – például nagyobb óraszámú fejlesztésre, valamint iskolapszichológus segítségére. Iskolapszichológusra azonban sem a településeknek, sem a szülőknek nincs pénzük. „Sajnos a létszámleépítések elsősorban a fejlesztő- és gyógypedagógusokat, pszichológusokat érintik, akiknek a munkájára égető szükség lenne az iskolákban” – mondja Korponai Erzsébet Anna pszichopedagógus, gyógypedagógus.

Az oktatási államtitkárság szerint a pedagógusok továbbképzését az utóbbi években számos program támogatta, elsősorban uniós források bevonásával. Korponai Erzsébet Anna azonban úgy véli, már az alapképzés során fel kellene készíteni a pedagógusokat a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására. A szakember szerint még sok időnek kell eltelnie, mire az SNI-s gyerekek iskolai fejlesztésében valódi eredmények mutatkoznak.

Szűcs Dóra

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.