Nagy port kavart egy tanügyi jelentés Kunszállás általános iskolájában: egy gyermekbántalmazási ügy miatt indított önkormányzati vizsgálat szerint az intézményben nem megfelelő végzettségű pedagógusok foglalkoztak a sajátos nevelési igényű diákokkal, az iskola igazgatója – valószínűleg a vizsgálat eredménye miatt – benyújtotta a lemondását.
Többször megverték osztálytársai, végül kórházba került az a nyolcadikos fiú, aki miatt az önkormányzat vizsgálatot indított a kunszállási általános iskolában. Szerettük volna megtudni, pontosan mi áll a szakértői jelentésben, a település polgármestere azonban nem volt hajlandó átadni a dokumentumot. „Apróbb hiányosságokról van szó, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül” – mondta Kovács Imre. Információink szerint a szakértői véleményben az áll, az intézmény tanárai nem elég felkészültek a sajátos nevelési igényű és magatartási zavaros diákok oktatására, ezért a nyári szünetben három pedagógust továbbképzésre küldenek. A polgármester szerint valószínűleg a jelentés áll az iskolát tizennyolc éve irányító igazgató lemondása mögött is.
Sehol nincs pénz iskolapszichológusokra
A kunszállási probléma nem egyedi: országszerte alulfinanszírozottsággal küzdenek a kistelepülések iskolái, ezért szinte sehol nincs pénz a speciálisan képzett szakemberekre. A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskolában az 526 diákból 41 sajátos nevelési igényű, az intézményben már nyolc éve fejlesztő- és gyógypedagógusok foglalkoznak délutánonként a tanulókkal. „Pszichológusra viszont nincs pénze az önkormányzatnak, pedig nagy szükség lenne rá, mind az SNI-s gyerekek, mind a többi tanulónk számára” – mondja Cseh Gáborné igazgatóhelyettes. Saját szakember hiányában egyelőre a nevelési tanácsadóban kérhetnek pszichológusi segítséget az érintett családok. Nagy baki van a közoktatási tervezetben - kik a sajátos nevelési igényű diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskolában is hasonló a helyzet. A sajátos nevelési igényű tanulókkal hetente háromszor logopédus, gyógy- és fejlesztőpedagógus foglalkozik, ők azonban Tokajból ingáznak, mert az önkormányzatnak nincs pénze saját szakemberekre. „Nagy segítség lenne a gyerekeknek, ha rendszeresen foglalkozna velük egy iskolapszichológus is, erre azonban semmi esély” – mondja Pulinkáné Balázs Mariann iskolaigazgató, hozzátéve, hogy szintén anyagi okok miatt évente csupán egy pedagógust tudnak továbbképzésre küldeni. A többi kollégának egy gyógypedagógus ad tanácsokat, hogyan kell foglalkozni az SNI-s gyerekekkel.
Elegendő a törvényben előírt fejlesztés?
Az iskolák így sem sértenek törtvényt, az előírt óraszámú fejlesztést ugyanis megkapják az érintett tanulók. Az Oktatási Hivatal 2010-ben ellenőrizte a sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozó intézményeket, de sem személyi, sem tárgyi hiányosságokat nem talált. Az oktatási államtitkárság szerint egyébként a fenntartó – vagyis az esetek többségében az önkormányzat – feladata ellenőrizni, hogy az adott közoktatási intézményben megfelelő végzettségű pedagógusok dolgoznak-e.| Korponai Erzsébet Anna pszichopedagógus szerint a sajátos nevelési igényű gyerekek gondjainak hátterében számos ok állhat. „Nem ritka, hogy az SNI-s gyerekek születésekor valamilyen komplikáció, például oxigénhiányos állapot lépett fel, de például a kezeletlen hallásprobléma, a helytelen táplálkozás vagy a rendezetlen családi háttér is előidézhet részképesség- vagy magatartászavart” – magyarázza Korponai Erzsébet Anna. A szakember szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra: a szülőnek, a védőnőnek, a gyermekorvosnak és az óvodapedagógusnak egyaránt figyelnie kellene az árulkodó jelekre – ilyen például a szokásostól eltérő mozgásfejlődés –, hogy a megfelelő fejlesztést időben, még iskoláskor előtt el lehessen kezdeni. |
Kérdés azonban, hogy a törvényben előírt fejlesztés meghozza-e a várt eredményt az SNI-s gyerekeknél. A szakemberek szerint ugyanis a törvényben előírt foglalkozásnál jóval többre lenne szükség – például nagyobb óraszámú fejlesztésre, valamint iskolapszichológus segítségére. Iskolapszichológusra azonban sem a településeknek, sem a szülőknek nincs pénzük. „Sajnos a létszámleépítések elsősorban a fejlesztő- és gyógypedagógusokat, pszichológusokat érintik, akiknek a munkájára égető szükség lenne az iskolákban” – mondja Korponai Erzsébet Anna pszichopedagógus, gyógypedagógus.
Az oktatási államtitkárság szerint a pedagógusok továbbképzését az utóbbi években számos program támogatta, elsősorban uniós források bevonásával. Korponai Erzsébet Anna azonban úgy véli, már az alapképzés során fel kellene készíteni a pedagógusokat a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására. A szakember szerint még sok időnek kell eltelnie, mire az SNI-s gyerekek iskolai fejlesztésében valódi eredmények mutatkoznak.
Szűcs DóraedulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
