Megszüntetnék a hosszú nyári szünetet: rövidebb vakáció, év közben?

Több amerikai állam a két és fél hónapos nyári vakáció lerövidítését tervezi, az oktatáspolitikusok szerint inkább év közben kellene két-háromhetes szüneteket tartani.

  • Eduline
Június 15-én vége a 2010/2011-es tanévnek

Az oktatási minisztérium adatai alapján 2000-ben másfél millió amerikai diák járt olyan általános iskolába, ahol a hosszú nyári vakáció helyett év közben adták ki az iskolai szüneteket. A tárca szerint 2004-re kétmillióra, 2008-ra pedig két és fél millióra nőtt a „year-round” rendszerben tanulók száma, 2012-re pedig az egyesült államokbeli diákok közel tíz százaléka tanul majd olyan intézményben, ahol a tanrend ezt a felosztást követi.

Miért jó a rövid nyári szünet?

Eugene White, Indianapolis oktatási felügyelője szerint is érdemes átszabni a tanítási szünetek rendszerét, a rövidebb vakációk ugyanis nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat is felfrissítik, ráadásul ennyi idő alatt a tanulók is kevesebbet felejtenek.

Egy 2008-as brit tanulmány szerint a hosszú vakáció elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű iskolások teljesítményére van rossz hatással, ráadásul a gyerekek a hat-tíz hetes szünet ideje alatt sokkal nagyobb eséllyel kerülnek bajba, mint tanév közben – egyszerűen azért, mert ilyenkor kevesebb szervezett programban vesznek részt.

„A hosszú nyári szünetet eredetileg azért találták ki, hogy a gyerekek is tudjanak segíteni nyáron a gyümölcsszedésben és más mezőgazdasági munkákban” – mondta Sonia Sodha, a kutatás vezetője, aki szerint az ideális az lenne, ha a tanév nyolchetes tanítási időszakokból állna, két terminus között mindig lenne egy kéthetes szünet, a nyári vakációt pedig egy hónaposra rövidítenék le. Mikor kezdődik, meddig tart a 2011-es nyári szünet itthon? Összefoglalónkat a legfontosabb dátumokkal itt találod.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.