Több amerikai állam a két és fél hónapos nyári vakáció lerövidítését tervezi, az oktatáspolitikusok szerint inkább év közben kellene két-háromhetes szüneteket tartani.
Az oktatási minisztérium adatai alapján 2000-ben másfél millió amerikai diák járt olyan általános iskolába, ahol a hosszú nyári vakáció helyett év közben adták ki az iskolai szüneteket. A tárca szerint 2004-re kétmillióra, 2008-ra pedig két és fél millióra nőtt a „year-round” rendszerben tanulók száma, 2012-re pedig az egyesült államokbeli diákok közel tíz százaléka tanul majd olyan intézményben, ahol a tanrend ezt a felosztást követi.
Miért jó a rövid nyári szünet?
Eugene White, Indianapolis oktatási felügyelője szerint is érdemes átszabni a tanítási szünetek rendszerét, a rövidebb vakációk ugyanis nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat is felfrissítik, ráadásul ennyi idő alatt a tanulók is kevesebbet felejtenek.
Egy 2008-as brit tanulmány szerint a hosszú vakáció elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű iskolások teljesítményére van rossz hatással, ráadásul a gyerekek a hat-tíz hetes szünet ideje alatt sokkal nagyobb eséllyel kerülnek bajba, mint tanév közben – egyszerűen azért, mert ilyenkor kevesebb szervezett programban vesznek részt.
„A hosszú nyári szünetet eredetileg azért találták ki, hogy a gyerekek is tudjanak segíteni nyáron a gyümölcsszedésben és más mezőgazdasági munkákban” – mondta Sonia Sodha, a kutatás vezetője, aki szerint az ideális az lenne, ha a tanév nyolchetes tanítási időszakokból állna, két terminus között mindig lenne egy kéthetes szünet, a nyári vakációt pedig egy hónaposra rövidítenék le. Mikor kezdődik, meddig tart a 2011-es nyári szünet itthon? Összefoglalónkat a legfontosabb dátumokkal itt találod. eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
