Visszavágtak Hoffmannék a tanári szakszervezeteknek?

Az oktatási államtitkárság szerint érdekes, hogy az elmúlt nyolc évben a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem hoztak létre sztrájkbizottságot és nem szerveztek közös demonstrációt, amikor 163 iskolára került lakat, amikor több mint tízezer pedagógust bocsátottak el, amikor elvonták a pedagógusok 13. havi fizetését, de a közoktatás támogatásának 100 milliárd forintos megkurtítása ellen sem tiltakoztak.

  • Eduline

MTI

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatásért felelős államtitkársága a közoktatási szakszervezetek pedagógusnapra időzített tüntetésének bejelentésére reagálva az MTI-vel hétfőn azt közölte: az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban a jövőben is minden, jogszabályban rögzített egyeztetési kötelezettségének eleget tesz.

A közleményben azt írták, a közoktatás átalakításáról szóló koncepcióról - annak ellenére, hogy erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az államtitkárságot - több alkalommal konzultáltak a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel, továbbá a tervezett intézkedések egy részéről az intézményvezetők véleményét is kikérték.

Kitértek arra, hogy a közoktatási törvény 2010. december 3-án nyilvánosságra hozott koncepciójáról minden pedagógus és szervezet véleményt mondhatott; 560 észrevétel érkezett több mint 5 ezer oldal terjedelemben. Ezeket az államtitkárság feldolgozta, a megfontolásra érdemes szakmai érvek többségét beépítette koncepciójába.

Felidézték, hogy a Közoktatás-politikai Tanáccsal május 3-án harmadik alkalommal folytattak hosszú egyeztetést. E testületnek a szakszervezetek is tagjai: a legutóbbi ülésen a sztrájkbizottság létrehozói és a kilátásba helyezett demonstráció szervezői is részt vettek.

Az államtitkárság hozzátette: a korábbi jogalkotási gyakorlattal ellentétben a közoktatási törvény előkészítésébe bevonták az oktatás legtöbb szereplőjét. Álláspontjuk szerint a szakszervezetek az ország jelenlegi gazdasági helyzetének ismeretében irracionális követeléseket fogalmaznak meg, olyan egyeztetéseket kérnek számon, amelyek csak a törvénytervezet elkészülte után válnak időszerűvé.

Jövő vasárnap demonstrálnak a tanárok

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hétfőn Budapesten jelentette be: jövő vasárnap, pedagógusnapon tüntetnek a szféra dolgozói a Nefmi épülete előtt annak érdekében, hogy a kormányzat tárgyaljon velük a közoktatás változásairól.

A tanárok demonstrációjáról bővebben itt olvashatsz.

Felidézte, hogy a miniszterelnöknek május 4-én levelet írtak, s arra múlt csütörtökön azt a választ kapták: a kormányfő azért nem egyeztet velük közoktatási kérdésekben, mert most zajlik a szociális konzultáció, amely foglalkozik ezzel a témával is.

Galló Istvánné közölte: a demonstrációval szeretnék kikényszeríteni, hogy a döntéseket az érdekvédelmi szervezetek véleményének kikérésével hozzák meg, mert a Nefmi eddig érdemi tárgyalásokat nem folytatott velük. Mint hozzátette: arról kívánnak tárgyalni, hogy ki lesz az intézményfenntartó, mi lesz a pedagógusok jogállása, ki lesz a munkáltatójuk, s miként alakítják át a szakképzést, amelyről úgy tűnik, hogy a kamarák veszik át, noha "az a közoktatás szerves része".

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.