Még csak 16 éves, de már szenzációs gyógymódot fejlesztett ki a középiskolás

Egy 16 éves torontói középiskolás nyerte a Sanofi-Aventis 2011-es tudományos versenyét: a 11. évfolyamos fiú olyan gyógyszerkeveréket állított össze, amellyel valószínűleg gyógyítani lehet a cisztás fibrózist.

  • Eduline
Egy magyar középiskolás a rosszindulatú vastagbéldaganatok szűrésére fejlesztett ki egy új, érzékenyebb és pontosabb módszert. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzőse a világ legnagyobb középiskolai tudományos versenyén is részt vett - az orvosi felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

Marshall Zhang jövőre fog végezni a Richmond Hill Bayview középiskolában, tudása azonban már most lenyűgözte Kanada legnevesebb kutatóit. "Marshallban óriási lehetőségek rejlenek, biztos vagyok abban, hogy a tudományos világ sokat fog hallani róla a jövőben" - mondta Christine Bear, az egyik torontói kutatóintézet munkatársa.

A diák egy számítógépes hálózat segítségével olyan gyógyszerkeveréket állított össze, amely nagy valószínűséggel javít a cisztás fibrózisban szenvedő betegek állapotán. A cisztás fibrózis az egyik leggyakoribb veleszületett anyagcsere-betegség, amely légzési problémákat okoz az érintetteknél, akiknek a tüdeje nem kap elegendő oxigént, ezért fokozatosan elhal.

Zhang számítógépek segítségével modellezte a különféle gyógyszerek hatását, megfigyelte, hogy az összetevők hogyan hatnak a betegség kialakulásáért okolható hibás génre – csak ezután kezték el a tesztelést a valóságban, a kórházi alkalmazásra azonban még várni kell. Még csak egyetemisták, de már százmilliókat kerestek egyetlen jó ötlettel - a leggazdagabb és legtehetségesebb diákok listáját itt találod.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.