Fontos változás: nem lesz ingyen a tankönyv, öt tárgyból kell érettségizni

Már zajlik a közoktatási törvény kodifikációja, de még vannak vitás kérdések, amelyekről a jövő héten a kormány dönt - nyilatkozta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek. Az Index úgy tudja, hat helyett mégis öt tárgyból kell majd érettségizni, és új tantárgyak kerülnek az iskolai tantervbe.

  • Eduline
Gloviczki Zoltán közölte: eldőlt, hogy a törvényjavaslat több ponton is változik az eredeti koncepcióhoz képest. Tájékoztatása szerint a tervezet azt tartalmazza, hogy minden hétéves gyerek megkezdheti majd az első osztályt, de fejlettségi szint szerint három különböző osztálytípusban: a sajátos nevelési igényűek gyógypedagógiai osztályban, a leszakadt, nem iskolaérett gyerekek kis létszámú osztályban, míg a többiek normál osztályban. Lehetővé tennék azt is, hogy a szakemberek a leszakadt gyereket az első évfolyam megismétlésére kötelezzék.

Új tantárgyak is lesznek

Lesznek alapismeretek, amelyekkel kiegészül az iskolai tananyag: kötelező lesz például alapvető pénzügyi ismereteket, az egészséges életmód kialakítását és a közúti közlekedés szabályait tanítani. A helyettes államtitkár kitért arra: változás az is, hogy mégis kötelező maradna a történelem és a matematika érettségi a szakközépiskolákban. Hogyan változik az érettségi a következő években? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa és Gloviczki Zoltán a közoktatási tervezet decemberi bemutatásán
NEFMI

Az Index úgy tudja: több ponton enyhültek a készülő új közoktatási törvény szabályai, de számos kérdésben még nincs egyetértés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium között. Egy, a hírportál birtokába került kormányzati előterjesztés szerint várhatóan április 20-án tárgyalja a kormány az átdolgozott, majdnem végleges koncepciót.

A hírportál információi szerint végül lemondtak a kötelező természettudományos érettségiről: ezt azért vetették el végül, mert a hat tárgyas érettségi túl nagy terhet rótt volna a diákokra, és a vizsgák időben is elhúzódtak volna. A koncepció szerint így magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy választandó egyéb tantárgyból kell majd érettségizni.

A munkaanyagba már beépítették azt a mintegy 500 javaslatot és véleményt, amely a társadalmi egyeztetés során érkezett. A dokumentum hároméves kortól kötelező óvodát, tizenhat éves korig tartó tankötelezettséget, szigorúbb fegyelmi eljárásokat és 50 órás közösségi szolgálatot tartalmaz, illetve arra is kitér, hogy - a koncepció első két változatában szereplő tervekkel ellentétben - minden általános iskolásnak nem járhat ingyen tankönyv. Mennyi pénzbe kerülne a közoktatás Hoffmann-féle átalakítása? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.