Szerdán kerül a kormány elé a szakképzés átalakításának koncepciója - mondta a foglalkoztatáspolitikai államtitkár az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt kedden.
Czomba Sándor kiemelte: a szakképzés átalakítása elkerülhetetlen, a változtatások fő célja, hogy a képzési szerkezet, és a szakirányok a gazdaság igényeihez igazodjanak.
Fontosnak nevezte, hogy az első szakképesítést az iskolai szakképzésben szerezzék meg a diákok. Elképzeléseik szerint a szakiskolai képzés három-, a szakközépiskolai képzés négyéves lenne, és "a szakma már kilencedik és tizedik évfolyamon megjelenne". A duális szakképzést szeretnék elterjeszteni, ennek keretében a gyakorlatorientált képzés feltételeinek megteremtése kulcsfontosságú - tette hozzá az államtitkár. A törvényjavaslatot május 31-ig terjeszti a kabinet a parlament elé.
Kitérve a Térségi Integrált Szakképző Központokra (TISZK) azt mondta, hogy az egész rendszer átgondolására és átalakítására van szükség. A szakképzés átalakításáról bővebben itt olvashatsz. Szólt még arról, hogy tervezik a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítását. Az a cél, hogy minél többen vegyenek a szakképzésben - hangsúlyozta. Rendbe kell tenni a normatív támogatásokat is, mert ezek nem mindig "követik az életet".
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint presztízsügy lett a TISZK-ek létrehozása, s az eredetileg tervezett húsz helyett jelenleg közel 100 van. Nincs fenntartható pályán a mostani modell - fogalmazott. Kitért arra is, hogy 48 szakmában elkészültek a vizsgakövetelmények és dokumentumok, 25 szakmában szeptembertől elindulhat a duális képzés. Az új követelményrendszereket részletezve kitért többek között a gyakorlati órák számának 50 százalékos növelésére, a szakmai záróvizsga időtartamának csökkentésére, a tananyagban a szakmai tartalomfejlesztésekre. Az új rendszerben az első évben a gyakorlati képzést az iskolai tanműhelyekben, míg a 10-11. évfolyamon már vállalatoknál tartják majd.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
