Szerdán kerül a kormány elé a szakképzés átalakításának koncepciója - mondta a foglalkoztatáspolitikai államtitkár az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt kedden.
Czomba Sándor kiemelte: a szakképzés átalakítása elkerülhetetlen, a változtatások fő célja, hogy a képzési szerkezet, és a szakirányok a gazdaság igényeihez igazodjanak.
Fontosnak nevezte, hogy az első szakképesítést az iskolai szakképzésben szerezzék meg a diákok. Elképzeléseik szerint a szakiskolai képzés három-, a szakközépiskolai képzés négyéves lenne, és "a szakma már kilencedik és tizedik évfolyamon megjelenne". A duális szakképzést szeretnék elterjeszteni, ennek keretében a gyakorlatorientált képzés feltételeinek megteremtése kulcsfontosságú - tette hozzá az államtitkár. A törvényjavaslatot május 31-ig terjeszti a kabinet a parlament elé.
Kitérve a Térségi Integrált Szakképző Központokra (TISZK) azt mondta, hogy az egész rendszer átgondolására és átalakítására van szükség. A szakképzés átalakításáról bővebben itt olvashatsz. Szólt még arról, hogy tervezik a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítását. Az a cél, hogy minél többen vegyenek a szakképzésben - hangsúlyozta. Rendbe kell tenni a normatív támogatásokat is, mert ezek nem mindig "követik az életet".
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint presztízsügy lett a TISZK-ek létrehozása, s az eredetileg tervezett húsz helyett jelenleg közel 100 van. Nincs fenntartható pályán a mostani modell - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy 48 szakmában elkészültek a vizsgakövetelmények és dokumentumok, 25 szakmában szeptembertől elindulhat a duális képzés. Az új követelményrendszereket részletezve kitért többek között a gyakorlati órák számának 50 százalékos növelésére, a szakmai záróvizsga időtartamának csökkentésére, a tananyagban a szakmai tartalomfejlesztésekre. Az új rendszerben az első évben a gyakorlati képzést az iskolai tanműhelyekben, míg a 10-11. évfolyamon már vállalatoknál tartják majd.
MTI
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
