Szerdán kerül a kormány elé a szakképzés átalakításának koncepciója - mondta a foglalkoztatáspolitikai államtitkár az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt kedden.
Czomba Sándor kiemelte: a szakképzés átalakítása elkerülhetetlen, a változtatások fő célja, hogy a képzési szerkezet, és a szakirányok a gazdaság igényeihez igazodjanak.
Fontosnak nevezte, hogy az első szakképesítést az iskolai szakképzésben szerezzék meg a diákok. Elképzeléseik szerint a szakiskolai képzés három-, a szakközépiskolai képzés négyéves lenne, és "a szakma már kilencedik és tizedik évfolyamon megjelenne". A duális szakképzést szeretnék elterjeszteni, ennek keretében a gyakorlatorientált képzés feltételeinek megteremtése kulcsfontosságú - tette hozzá az államtitkár. A törvényjavaslatot május 31-ig terjeszti a kabinet a parlament elé.
Kitérve a Térségi Integrált Szakképző Központokra (TISZK) azt mondta, hogy az egész rendszer átgondolására és átalakítására van szükség. A szakképzés átalakításáról bővebben itt olvashatsz. Szólt még arról, hogy tervezik a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítását. Az a cél, hogy minél többen vegyenek a szakképzésben - hangsúlyozta. Rendbe kell tenni a normatív támogatásokat is, mert ezek nem mindig "követik az életet".
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint presztízsügy lett a TISZK-ek létrehozása, s az eredetileg tervezett húsz helyett jelenleg közel 100 van. Nincs fenntartható pályán a mostani modell - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy 48 szakmában elkészültek a vizsgakövetelmények és dokumentumok, 25 szakmában szeptembertől elindulhat a duális képzés. Az új követelményrendszereket részletezve kitért többek között a gyakorlati órák számának 50 százalékos növelésére, a szakmai záróvizsga időtartamának csökkentésére, a tananyagban a szakmai tartalomfejlesztésekre. Az új rendszerben az első évben a gyakorlati képzést az iskolai tanműhelyekben, míg a 10-11. évfolyamon már vállalatoknál tartják majd.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
