Nem tetszenek a szülőknek a kötelező hittanórák?

Mind több település szeretné egyházi kézbe adni iskoláját - írta pénteki számában a Népszabadság egy zsombói "szülői értekezleten" elhangzottak alapján.

  • Eduline
Hány város és kistelepülés döntött úgy, hogy átadja iskoláit valamelyik egyháznak? A listát itt találod.
Kiss-Rigó László megyés püspök azt mondta: Battonyától Kunszentmiklósig harmincnyolc önkormányzat kérte, hogy szeptembertől a településükön létesítsen katolikus iskolát a szeged-csanádi egyházmegye. Jelenleg tizenhárom iskolát és óvodát tartanak fenn, idén újabb nyolc-tizenkettőnek az átvételére lesz lehetőségük.

A Népszabadság riportjából kiderül, hogy a zsombói önkormányzat és az egyház közötti tárgyalásokat a szülők többsége ellenzi. "Sikerült megosztani a falu lakosságát. Most majd mi is két táborra szakadunk: az egyik tábor gyerekei az egyházi iskolába járnak, a másiké pedig reggel fél hétkor az iskolabuszhoz ballagnak" - mondta az egyik szülő.

A szülők szerint nem lehet elbagatellizálni az iskola katolikus elkötelezettségét, mert sokkal többet jelent az, mint heti két hittanóra. "A püspök hithű katolikus tanárokról beszélt, a katolikus kerettantervre épülő helyi tantervről. Aki nem hithű katolikus, azt elzavarják a tantestületből?" - kérdezték.

A szülőknek Gyuris Zsolt, a település polgármestere azt mondta: ha a többségük ellenzi ezt, elállnak a tervüktől. Hangsúlyozta azonban, hogy évente 25 millió forinttal kell kiegészíteni az állami normatívát.

2010 szeptemberében nyolcszáz egyházi általános- és középiskola kezdte meg a tanévet, számuk azonban a jövő tanévtől jelentősen megnőhet. A legtöbb településen csak hetek múlva születik végleges döntés az átadásokról, ám az önkormányzatok már most megkezdték a tárgyalásokat az egyházakkal és az érintett intézményekkel.

eduline/MTI

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.