Nem tetszenek a szülőknek a kötelező hittanórák?

Mind több település szeretné egyházi kézbe adni iskoláját - írta pénteki számában a Népszabadság egy zsombói "szülői értekezleten" elhangzottak alapján.

  • Eduline
Hány város és kistelepülés döntött úgy, hogy átadja iskoláit valamelyik egyháznak? A listát itt találod.
Kiss-Rigó László megyés püspök azt mondta: Battonyától Kunszentmiklósig harmincnyolc önkormányzat kérte, hogy szeptembertől a településükön létesítsen katolikus iskolát a szeged-csanádi egyházmegye. Jelenleg tizenhárom iskolát és óvodát tartanak fenn, idén újabb nyolc-tizenkettőnek az átvételére lesz lehetőségük.

A Népszabadság riportjából kiderül, hogy a zsombói önkormányzat és az egyház közötti tárgyalásokat a szülők többsége ellenzi. "Sikerült megosztani a falu lakosságát. Most majd mi is két táborra szakadunk: az egyik tábor gyerekei az egyházi iskolába járnak, a másiké pedig reggel fél hétkor az iskolabuszhoz ballagnak" - mondta az egyik szülő.

A szülők szerint nem lehet elbagatellizálni az iskola katolikus elkötelezettségét, mert sokkal többet jelent az, mint heti két hittanóra. "A püspök hithű katolikus tanárokról beszélt, a katolikus kerettantervre épülő helyi tantervről. Aki nem hithű katolikus, azt elzavarják a tantestületből?" - kérdezték.

A szülőknek Gyuris Zsolt, a település polgármestere azt mondta: ha a többségük ellenzi ezt, elállnak a tervüktől. Hangsúlyozta azonban, hogy évente 25 millió forinttal kell kiegészíteni az állami normatívát.

2010 szeptemberében nyolcszáz egyházi általános- és középiskola kezdte meg a tanévet, számuk azonban a jövő tanévtől jelentősen megnőhet. A legtöbb településen csak hetek múlva születik végleges döntés az átadásokról, ám az önkormányzatok már most megkezdték a tárgyalásokat az egyházakkal és az érintett intézményekkel.

eduline/MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.