Kitiltják az általános iskolákból a túl szűk ruhát viselő diákokat

Tanítási időben nem viselhetnek bő, csípőig leeresztett nadrágot, kivágott felsőt és szűk szoknyát az arkansasi diákok, az állam kormányzója ugyanis aláírta azt a rendelet, amely az eddiginél jóval szigorúbb öltözködési szabályok betartására kötelezi az iskolásokat.

  • Eduline

"Közszemlére teszi az alsóneműt, a hátsót, a lányoknál a kebleket" - az arkansasi diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabokat, amelyek megfelelnek ennek a "definíciónak". Arról egyelőre még nem döntöttek az iskolaigazgatók, hogy mivel büntetik azokat a tanulókat, akik megszegik az öltözködési előírást. Jogosan tiltják ki az iskolákból az extrém külsejű diákokat? A hazai szabályzásról itt olvashatsz.

Egy nagy-britanniai iskola is szigorú szabályokat vezetett be: a csípőszabású, illetve testhez simuló nadrágot viselő lányok nem léphetnek be az osztálytermekbe, és nem vehetnek részt a tanórákon.
Ilyen öltözékben egyetlen arkansasi diák sem mehet iskolába

A gloucestershire-i Bradley Stoke Közösségi Iskola külön hírlevélben értesítette az új szabályról a szülőket és a diákokat: eszerint az „oda nem illő” öltözéket viselő lányokat addig nem engedik be az osztálytermekbe, amíg át nem öltöznek. Az intézmény vezetői több tucat, különböző méretű és „normális szabású” nadrágot vásárolt – ezeket vehetik fel reggelente a renitens tanulók, cserébe persze foglalót kell fizetniük.

„Jól tudom, hogy a szülők csak nagyon ritkán mondanak nemet egy-egy divatos szűkszabású nadrág megvásárlására, hiszen a fiatal lányok ezt szeretik hordani. De addig nem lazítunk az iskolai szabályokon, amíg a diákjaink nem megfelelő öltözékben érkeznek az órákra” – indokolta döntését az igazgató.

Balul sült el az egyetemi szigor

Az igazgató – ígérete szerint – egyetlen diákot sem fog kicsapni öltözködése miatt. Talán jobban is jár így az iskola, a brazíliai Bandeirante Egyetemnek ugyanis a közelmúltban 23 ezer dolláros kártérítést kellett fizetnie egy volt hallgatónak, akit 2009-ben miniszoknyája miatt tanácsoltak el. A 21 éves Geisy Arruda egy tűzpiros ruha miatt került bajba, az egyetem szerint öltözködésével ugyanis megzavarta a tanítás rendjét, nem tartotta be az alapvető öltözködési normákat.

A hallgató kicsapása után óriási vita kezdődött Brazíliában a személyi szabadságjogokról és a közerkölcsről – az oktatási minisztérium nyomására az egyetem végül visszavonta döntését, az ügy ennek ellenére mégis a Sao Paolo-i bíróságra került.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.