Tanítási időben nem viselhetnek bő, csípőig leeresztett nadrágot, kivágott felsőt és szűk szoknyát az arkansasi diákok, az állam kormányzója ugyanis aláírta azt a rendelet, amely az eddiginél jóval szigorúbb öltözködési szabályok betartására kötelezi az iskolásokat.
"Közszemlére teszi az alsóneműt, a hátsót, a lányoknál a kebleket" - az arkansasi diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabokat, amelyek megfelelnek ennek a "definíciónak". Arról egyelőre még nem döntöttek az iskolaigazgatók, hogy mivel büntetik azokat a tanulókat, akik megszegik az öltözködési előírást. Jogosan tiltják ki az iskolákból az extrém külsejű diákokat? A hazai szabályzásról itt olvashatsz.
Egy nagy-britanniai iskola is szigorú szabályokat vezetett be: a csípőszabású, illetve testhez simuló nadrágot viselő lányok nem léphetnek be az osztálytermekbe, és nem vehetnek részt a tanórákon.
Balul sült el az egyetemi szigor
Az igazgató – ígérete szerint – egyetlen diákot sem fog kicsapni öltözködése miatt. Talán jobban is jár így az iskola, a brazíliai Bandeirante Egyetemnek ugyanis a közelmúltban 23 ezer dolláros kártérítést kellett fizetnie egy volt hallgatónak, akit 2009-ben miniszoknyája miatt tanácsoltak el. A 21 éves Geisy Arruda egy tűzpiros ruha miatt került bajba, az egyetem szerint öltözködésével ugyanis megzavarta a tanítás rendjét, nem tartotta be az alapvető öltözködési normákat.A hallgató kicsapása után óriási vita kezdődött Brazíliában a személyi szabadságjogokról és a közerkölcsről – az oktatási minisztérium nyomására az egyetem végül visszavonta döntését, az ügy ennek ellenére mégis a Sao Paolo-i bíróságra került.edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
