Mi lesz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok sorsa?

A szigorú követelményekről szólva kifejtette: erre azért van szükség, mert az elmúlt esztendőkben sokan visszaéltek a státussal. "Általános jelenség, hogy a magukat speciálisnak mondó gimnáziumok semmivel nem nyújtanak többet a gyerekeknek, mint bármelyik másik iskola. Élnek az eltérő struktúra okán járó anyagi előnyökkel, de nem képzettebbek a pedagógusaik, és a tantervük sem tér el más intézményekétől. Amelyik intézmény nem felel meg a követelményeknek, annak át kell alakulnia" - fogalmazott. Mi lesz a sorsa a budapesti hat- és nyolcosztályos gimnáziumnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A lap ismertette: a közoktatási törvény koncepciója szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban két tanítási órával magasabb lenne a heti kötelező óraszám, mint a normál struktúrájú iskolákban. A diákoknak három idegen nyelv tanulását tennék kötelezővé - a harmadikat csak az utolsó két évben tanulnák -, a nyolc évfolyamos intézményekben pedig fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.

Gloviczki Zoltán szerint a koncepció tehetséggondozási passzusához a kötelező idegen nyelvek kapcsán érkezett a legtöbb kifogás, de a kételyek ellenére nem hátrálnak meg, mert - mint mondta - saját tapasztalataikon túl példák sora bizonyítja, hogy a több nyelv oktatása a gyakorlatban kitűnően működik.

MTI