Mi lesz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok sorsa?

A Fidesz-KDNP-kormány felszámolja a speciális szerkezetű, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok fenyegetettségét, de egyidejűleg nagyon kemény kritériumokat határoz meg számukra, világossá téve, hogy csak akkor van létjogosultságuk, ha ezen feltételeknek maradéktalanul megfelelnek - erről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

  • Eduline
A szigorú követelményekről szólva kifejtette: erre azért van szükség, mert az elmúlt esztendőkben sokan visszaéltek a státussal. "Általános jelenség, hogy a magukat speciálisnak mondó gimnáziumok semmivel nem nyújtanak többet a gyerekeknek, mint bármelyik másik iskola. Élnek az eltérő struktúra okán járó anyagi előnyökkel, de nem képzettebbek a pedagógusaik, és a tantervük sem tér el más intézményekétől. Amelyik intézmény nem felel meg a követelményeknek, annak át kell alakulnia" - fogalmazott. Mi lesz a sorsa a budapesti hat- és nyolcosztályos gimnáziumnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Gloviczki Zoltán Hoffmann Rózsával: beszigorítanak
NEFMI

A lap ismertette: a közoktatási törvény koncepciója szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban két tanítási órával magasabb lenne a heti kötelező óraszám, mint a normál struktúrájú iskolákban. A diákoknak három idegen nyelv tanulását tennék kötelezővé - a harmadikat csak az utolsó két évben tanulnák -, a nyolc évfolyamos intézményekben pedig fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.

Gloviczki Zoltán szerint a koncepció tehetséggondozási passzusához a kötelező idegen nyelvek kapcsán érkezett a legtöbb kifogás, de a kételyek ellenére nem hátrálnak meg, mert - mint mondta - saját tapasztalataikon túl példák sora bizonyítja, hogy a több nyelv oktatása a gyakorlatban kitűnően működik.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.