A Fidesz-KDNP-kormány felszámolja a speciális szerkezetű, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok fenyegetettségét, de egyidejűleg nagyon kemény kritériumokat határoz meg számukra, világossá téve, hogy csak akkor van létjogosultságuk, ha ezen feltételeknek maradéktalanul megfelelnek - erről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
A szigorú követelményekről szólva kifejtette: erre azért van szükség, mert az elmúlt esztendőkben sokan visszaéltek a státussal. "Általános jelenség, hogy a magukat speciálisnak mondó gimnáziumok semmivel nem nyújtanak többet a gyerekeknek, mint bármelyik másik iskola. Élnek az eltérő struktúra okán járó anyagi előnyökkel, de nem képzettebbek a pedagógusaik, és a tantervük sem tér el más intézményekétől. Amelyik intézmény nem felel meg a követelményeknek, annak át kell alakulnia" - fogalmazott.
Mi lesz a sorsa a budapesti hat- és nyolcosztályos gimnáziumnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A lap ismertette: a közoktatási törvény koncepciója szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban két tanítási órával magasabb lenne a heti kötelező óraszám, mint a normál struktúrájú iskolákban. A diákoknak három idegen nyelv tanulását tennék kötelezővé - a harmadikat csak az utolsó két évben tanulnák -, a nyolc évfolyamos intézményekben pedig fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.
Gloviczki Zoltán szerint a koncepció tehetséggondozási passzusához a kötelező idegen nyelvek kapcsán érkezett a legtöbb kifogás, de a kételyek ellenére nem hátrálnak meg, mert - mint mondta - saját tapasztalataikon túl példák sora bizonyítja, hogy a több nyelv oktatása a gyakorlatban kitűnően működik.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
