Mi lesz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok sorsa?

A Fidesz-KDNP-kormány felszámolja a speciális szerkezetű, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok fenyegetettségét, de egyidejűleg nagyon kemény kritériumokat határoz meg számukra, világossá téve, hogy csak akkor van létjogosultságuk, ha ezen feltételeknek maradéktalanul megfelelnek - erről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

  • Eduline
A szigorú követelményekről szólva kifejtette: erre azért van szükség, mert az elmúlt esztendőkben sokan visszaéltek a státussal. "Általános jelenség, hogy a magukat speciálisnak mondó gimnáziumok semmivel nem nyújtanak többet a gyerekeknek, mint bármelyik másik iskola. Élnek az eltérő struktúra okán járó anyagi előnyökkel, de nem képzettebbek a pedagógusaik, és a tantervük sem tér el más intézményekétől. Amelyik intézmény nem felel meg a követelményeknek, annak át kell alakulnia" - fogalmazott. Mi lesz a sorsa a budapesti hat- és nyolcosztályos gimnáziumnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Gloviczki Zoltán Hoffmann Rózsával: beszigorítanak
NEFMI

A lap ismertette: a közoktatási törvény koncepciója szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban két tanítási órával magasabb lenne a heti kötelező óraszám, mint a normál struktúrájú iskolákban. A diákoknak három idegen nyelv tanulását tennék kötelezővé - a harmadikat csak az utolsó két évben tanulnák -, a nyolc évfolyamos intézményekben pedig fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.

Gloviczki Zoltán szerint a koncepció tehetséggondozási passzusához a kötelező idegen nyelvek kapcsán érkezett a legtöbb kifogás, de a kételyek ellenére nem hátrálnak meg, mert - mint mondta - saját tapasztalataikon túl példák sora bizonyítja, hogy a több nyelv oktatása a gyakorlatban kitűnően működik.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.