Még a gyilkosságot sem tartják megbocsáthatatlan bűnnek a diákok

Minden nyolcadik általános iskolás megbocsáthatónak tartja a gyilkosságot, ha az áldozat „megérdemli” büntetését, kétharmaduk pedig a „rászoruló” tolvajokat sem ítélné el – derül ki a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának felméréséből.

  • Eduline

Húsz éve a 8-15 évesek negyven százaléka mondta azt, hogy nem szeretetteljes a légkör a családjában, mára ez az arány hetven százalékra emelkedett – mondta a Borsnak Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa. Az ezerötszáz megkérdezett általános iskolás tizenhárom százaléka állította azt, hogy el tudnak képzelni olyan helyzetet, amikor a gyilkosság „indokolt”. A diákok többsége a lopásban sem lát kivetnivalót, szerintük több politikus is ezt teszi.

Az általános iskolások többsége nem tartja komoly bűnnek a lopást

„A fiatalok szerint otthon nem kíváncsiak a véleményükre, még egy tévéműsorral kapcsolatban sem. A magukat sem túl szépnek, sem túl okosnak nem tartó gyerekek bevallották, hogy azért hangoskodnak és randalíroznak, hogy felfigyeljenek rájuk” – magyarázta az egyetemi oktató.

Iskolai erőszak: minden tizedik diákot érint

Mobiltelefonnal felvett verekedések, tettlegességig fajuló tanár-szülő konfliktusok és a verbális agresszió minden formája - az oktatási jogok biztosának felmérése szerint minden tizedik diákot ért már bántalmazás az iskolában, a kiabálás, a megszégyenítés és a káromkodás pedig lassan mindennapossá válik az osztálytermekben.

A témáról bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.