Még a gyilkosságot sem tartják megbocsáthatatlan bűnnek a diákok

Minden nyolcadik általános iskolás megbocsáthatónak tartja a gyilkosságot, ha az áldozat „megérdemli” büntetését, kétharmaduk pedig a „rászoruló” tolvajokat sem ítélné el – derül ki a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának felméréséből.

  • Eduline

Húsz éve a 8-15 évesek negyven százaléka mondta azt, hogy nem szeretetteljes a légkör a családjában, mára ez az arány hetven százalékra emelkedett – mondta a Borsnak Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa. Az ezerötszáz megkérdezett általános iskolás tizenhárom százaléka állította azt, hogy el tudnak képzelni olyan helyzetet, amikor a gyilkosság „indokolt”. A diákok többsége a lopásban sem lát kivetnivalót, szerintük több politikus is ezt teszi.

Az általános iskolások többsége nem tartja komoly bűnnek a lopást

„A fiatalok szerint otthon nem kíváncsiak a véleményükre, még egy tévéműsorral kapcsolatban sem. A magukat sem túl szépnek, sem túl okosnak nem tartó gyerekek bevallották, hogy azért hangoskodnak és randalíroznak, hogy felfigyeljenek rájuk” – magyarázta az egyetemi oktató.

Iskolai erőszak: minden tizedik diákot érint

Mobiltelefonnal felvett verekedések, tettlegességig fajuló tanár-szülő konfliktusok és a verbális agresszió minden formája - az oktatási jogok biztosának felmérése szerint minden tizedik diákot ért már bántalmazás az iskolában, a kiabálás, a megszégyenítés és a káromkodás pedig lassan mindennapossá válik az osztálytermekben. A témáról bővebben itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.