A Tankötelezettség: következmények és lehetőségek című tanácskozáson a volt miniszter rámutatott: a tankötelezettség korhatárának leszállítása "ördögtől való gondolat,(...) ez az út a pokolba viszi mindazokat, akiket az oktatási-nevelési rendszer ilyen formán kitaszít magából". Hiller István annak a véleményének adott hangot, hogy akik ezt az oktatáspolitikai változtatást igyekeznek végrehajtani, azok "neofeudális társadalomképet" akarnak létrehozni, mert a kormányzat "megmondja, hogy mi a jó" az embereknek, még az oktatás területén is.
Nem értett egyet azzal az általa említett kormányzati szándékkal sem, miszerint 40 százalékkal akarják csökkenteni öt év alatt a hallgatói létszámot a felsőoktatásban, a költségtérítés képzések díját pedig - "egyelőre meg nem határozott, de belátható időn belül" - átlagosan a duplájára tervezik emelni. A szakképzés szerinte jelenleg idejétmúlt "inasképzést" jelent, amit egy évszázaddal ezelőtt vezettek be.
A tankötelezettség felső korhatárának csökkentéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Tíz százalékkal csökkenhet a középfokú végzettséget szerző diákok száma
Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár előadásában utalt arra: csaknem másfél millió gyermek életpályáját határozhatja meg a korhatár tervezett leszállítása. Ezzel mintegy 10 százalékkal lehet több a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, ráadásul a pedagógusok egy része elbocsátható lesz. Ez utóbbi azonban nem természetes szelekció lesz, mert kényszerből hajthatják végre.
Ballagás - korábban. Akár 15 éves korban is otthagyhatják az iskolát a diákok
Mint mondta, a 15 éveseket a kormányzat potenciális munkavállalónak tekinti, de szerinte ők semmiféleképpen nem minősülnek képzettnek. "Komoly kételyeit" fejezte ki, hogy ezek a fiatalok eséllyel helyezkednek majd el, mert "az európai munkaerőpiacon ilyen szintű tudással már nem lehet helytállni", legfeljebb szociális foglalkoztatásban vehetnek részt.
Megemlítette, hogy jelenleg is nagy a lemorzsolódás a középfokú iskolarendszerben, s ez a rendszerváltás óta emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb lemorzsolódás a szakiskolákban van, nem egyszer 20-25 százalékos arányt mutatva. Benedek András hozzátette: a gazdasági válságban az állásukat leginkább a fiatalok vesztették el. A magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs igény a segédmunkásokra, márpedig a 15 éves koruk után tovább nem tanulókból leginkább ez válhat - hangzott el.
Pehr Erika jogász, gyermekvédő, egyetemi docens arról beszélt, hogy a tankötelezettség 18 éves korra történő korábbi felemelése összhangban volt a nemzetközi, a Gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Megjegyezte, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését.
| Tankötelezettségi korhatár14 éves kor | 15 éves kor | 16 éves kor | 17 éves kor | 18 éves kor |
| Horvátország, Koszovó, Törökország | Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Luxemburg, Montenegró, Portugália, Svájc, Szerbia, Szlovénia | Anglia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia | Litvánia, Macedónia, Moldova, Ukrajna, Oroszország | Belgium, Hollandia, Magyarország, Németország |
Mint közölte, semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a 15 évesen az iskolából kikerülők befejezzék tanulmányaikat, mert "ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképe". Így fokozottan ki vannak téve a csellengés, a drog- és alkoholfogyasztás, a bűnözés, valamint a gyermekprostitúció veszélyeinek. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek legyen tanköteles - összegezte.
Elmondása szerint Magyarországon 2007-ben a 17 évesek 92, a 18 évesek 83 százaléka vett részt az oktatásban. A legutóbbi PISA-felmérés arra is rámutat, hogy az abban részt vevő országok közül Magyarországon a legszorosabb az összefüggés a szociális háttér és a tanulmányi előmenetel között - hívta fel a figyelmet.
A korai iskolaelhagyás okaiként a hátrányos helyzetet, a tanulás iránti motiválatlanságot, a rossz pályaválasztást sorolta, illetve azt, hogy rosszul érzi magát a diák az iskolában. 2008-ban az EU-ban 14,9, Magyarországon 11,7 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A lemorzsolódás tipikus területe a szakiskola - fűzte hozzá.
"Bükki betyárok" lesznek a lemorzsolódó diákok?
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, egyetemi docens kiemelte: a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) tervezett változtatása és a 15 éves tankötelezettségi korhatár együttesen azt is üzenheti, hogy akik nem tudnak 15 éves koruk után továbbtanulni, azok könnyen juthatnak börtönbe, és "bükki betyárok lesznek (...), a bűn útjára kerülnek".
Meglátása szerint ezek a változások a roma társadalmat érinthetik a legérzékenyebben. "Hihetetlenül veszélyesnek" nevezte a Btk. szigorításának és a tankötelezettség korhatára leszállításának tervét, ezért ezek ellen "politikai küzdelemre van szükség". Mint mondta, a 15 évesen tanulmányaikat megszakítók nem feltétlenül lesznek kétkezi munkások, mert ma már a fizikai munkához is egyre magasabb szintű technikai ismeretek szükségesek.
MTI
