Elfogadhatatlannak nevezte a tankötelezettségi korhatár kormányzat által tervezett, 15 évre való csökkentését Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter az MSZP országgyűlési frakciója humánpolitikai kabinetjének konferenciáján kedden Budapesten.
A Tankötelezettség: következmények és lehetőségek című tanácskozáson a volt miniszter rámutatott: a tankötelezettség korhatárának leszállítása "ördögtől való gondolat,(...) ez az út a pokolba viszi mindazokat, akiket az oktatási-nevelési rendszer ilyen formán kitaszít magából". Hiller István annak a véleményének adott hangot, hogy akik ezt az oktatáspolitikai változtatást igyekeznek végrehajtani, azok "neofeudális társadalomképet" akarnak létrehozni, mert a kormányzat "megmondja, hogy mi a jó" az embereknek, még az oktatás területén is.
Nem értett egyet azzal az általa említett kormányzati szándékkal sem, miszerint 40 százalékkal akarják csökkenteni öt év alatt a hallgatói létszámot a felsőoktatásban, a költségtérítés képzések díját pedig - "egyelőre meg nem határozott, de belátható időn belül" - átlagosan a duplájára tervezik emelni. A szakképzés szerinte jelenleg idejétmúlt "inasképzést" jelent, amit egy évszázaddal ezelőtt vezettek be. A tankötelezettség felső korhatárának csökkentéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.Tíz százalékkal csökkenhet a középfokú végzettséget szerző diákok száma Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár előadásában utalt arra: csaknem másfél millió gyermek életpályáját határozhatja meg a korhatár tervezett leszállítása. Ezzel mintegy 10 százalékkal lehet több a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, ráadásul a pedagógusok egy része elbocsátható lesz. Ez utóbbi azonban nem természetes szelekció lesz, mert kényszerből hajthatják végre.
Mint mondta, a 15 éveseket a kormányzat potenciális munkavállalónak tekinti, de szerinte ők semmiféleképpen nem minősülnek képzettnek. "Komoly kételyeit" fejezte ki, hogy ezek a fiatalok eséllyel helyezkednek majd el, mert "az európai munkaerőpiacon ilyen szintű tudással már nem lehet helytállni", legfeljebb szociális foglalkoztatásban vehetnek részt.
Megemlítette, hogy jelenleg is nagy a lemorzsolódás a középfokú iskolarendszerben, s ez a rendszerváltás óta emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb lemorzsolódás a szakiskolákban van, nem egyszer 20-25 százalékos arányt mutatva. Benedek András hozzátette: a gazdasági válságban az állásukat leginkább a fiatalok vesztették el. A magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs igény a segédmunkásokra, márpedig a 15 éves koruk után tovább nem tanulókból leginkább ez válhat - hangzott el. Pehr Erika jogász, gyermekvédő, egyetemi docens arról beszélt, hogy a tankötelezettség 18 éves korra történő korábbi felemelése összhangban volt a nemzetközi, a Gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Megjegyezte, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését.| Tankötelezettségi korhatár14 éves kor | 15 éves kor | 16 éves kor | 17 éves kor | 18 éves kor |
| Horvátország, Koszovó, Törökország | Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Luxemburg, Montenegró, Portugália, Svájc, Szerbia, Szlovénia | Anglia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia | Litvánia, Macedónia, Moldova, Ukrajna, Oroszország | Belgium, Hollandia, Magyarország, Németország |
Mint közölte, semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a 15 évesen az iskolából kikerülők befejezzék tanulmányaikat, mert "ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképe". Így fokozottan ki vannak téve a csellengés, a drog- és alkoholfogyasztás, a bűnözés, valamint a gyermekprostitúció veszélyeinek. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek legyen tanköteles - összegezte.
Elmondása szerint Magyarországon 2007-ben a 17 évesek 92, a 18 évesek 83 százaléka vett részt az oktatásban. A legutóbbi PISA-felmérés arra is rámutat, hogy az abban részt vevő országok közül Magyarországon a legszorosabb az összefüggés a szociális háttér és a tanulmányi előmenetel között - hívta fel a figyelmet. A korai iskolaelhagyás okaiként a hátrányos helyzetet, a tanulás iránti motiválatlanságot, a rossz pályaválasztást sorolta, illetve azt, hogy rosszul érzi magát a diák az iskolában. 2008-ban az EU-ban 14,9, Magyarországon 11,7 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A lemorzsolódás tipikus területe a szakiskola - fűzte hozzá."Bükki betyárok" lesznek a lemorzsolódó diákok? Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, egyetemi docens kiemelte: a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) tervezett változtatása és a 15 éves tankötelezettségi korhatár együttesen azt is üzenheti, hogy akik nem tudnak 15 éves koruk után továbbtanulni, azok könnyen juthatnak börtönbe, és "bükki betyárok lesznek (...), a bűn útjára kerülnek". Meglátása szerint ezek a változások a roma társadalmat érinthetik a legérzékenyebben. "Hihetetlenül veszélyesnek" nevezte a Btk. szigorításának és a tankötelezettség korhatára leszállításának tervét, ezért ezek ellen "politikai küzdelemre van szükség". Mint mondta, a 15 évesen tanulmányaikat megszakítók nem feltétlenül lesznek kétkezi munkások, mert ma már a fizikai munkához is egyre magasabb szintű technikai ismeretek szükségesek.MTI35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
