Áprilisban pályázhatnak az iskolák a határon túli osztálykirándulásokra

Az idei évben a közigazgatási tárca fejezetében 500 millió forint áll rendelkezésre a Határtalanul! osztálykirándulási programra, a vonatkozó pályázati kiírások várhatóan áprilisban megjelennek.

  • Eduline

Csete Örs, a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden elmondta: ebből az összegből mintegy 14 ezer diák utazhat majd, úgy tervezik, hogy már idén is jöhessenek határon túli magyar diákok is anyaországi kirándulásokra.

 

A programban nagyobb hangsúlyt kapnak a valódi diákkapcsolatokat generáló szakmai együttműködések, tanintézmények közös cselekvései - mondta, s példaként említette egy székely kapu kifaragását, vagy egy szórványtelepülésen a sírok rendbe tételét. Hozzátette: a programot a gimnáziumok felé is szeretnék nyitni, korábban ugyanis szakiskolák utazásait támogatták. Előző évben e célra 210 millió forint állt rendelkezésre, amiből közel 6000 diák és 600 pedagógus utazhatott határon túli magyar területekre - jegyezte meg. Két tételt szeretnének a támogatási keretből finanszírozni, az utazási és a szállás költséget, mert ez teszi ki az utazások költségének mintegy 82 százalékát.

 

Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke elismerte, hogy az ötszázmillió forint nem sok, lehet, hogy az ötszöröse se lenne az, de az a tény, hogy ez a tétel külön soron szerepel a költségvetésben már nagy előrelépés, s az idei keret duplája az eddigi összegnek. A kormánypárti politikus reményének adott hangot, hogy ezt az összeget az elkövetkező években növelni tudják majd.

 

Kitért arra, hogy 2009-ben projekt-előkészítő kutatást végeztek a magyar-magyar diákkapcsolatok és mobilitás területén. A 18-23 éves szakközépiskolások körében 2.640 diák megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint 72 százalékuk nem járt még Erdélyben, 57 százalékuk nem járt még Felvidéken, és 90 százalékuk sem Kárpátalján sem Délvidéken nem volt még.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.