Áprilisban pályázhatnak az iskolák a határon túli osztálykirándulásokra

Az idei évben a közigazgatási tárca fejezetében 500 millió forint áll rendelkezésre a Határtalanul! osztálykirándulási programra, a vonatkozó pályázati kiírások várhatóan áprilisban megjelennek.

  • Eduline

Csete Örs, a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden elmondta: ebből az összegből mintegy 14 ezer diák utazhat majd, úgy tervezik, hogy már idén is jöhessenek határon túli magyar diákok is anyaországi kirándulásokra.

 

A programban nagyobb hangsúlyt kapnak a valódi diákkapcsolatokat generáló szakmai együttműködések, tanintézmények közös cselekvései - mondta, s példaként említette egy székely kapu kifaragását, vagy egy szórványtelepülésen a sírok rendbe tételét. Hozzátette: a programot a gimnáziumok felé is szeretnék nyitni, korábban ugyanis szakiskolák utazásait támogatták. Előző évben e célra 210 millió forint állt rendelkezésre, amiből közel 6000 diák és 600 pedagógus utazhatott határon túli magyar területekre - jegyezte meg. Két tételt szeretnének a támogatási keretből finanszírozni, az utazási és a szállás költséget, mert ez teszi ki az utazások költségének mintegy 82 százalékát.

 

Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke elismerte, hogy az ötszázmillió forint nem sok, lehet, hogy az ötszöröse se lenne az, de az a tény, hogy ez a tétel külön soron szerepel a költségvetésben már nagy előrelépés, s az idei keret duplája az eddigi összegnek. A kormánypárti politikus reményének adott hangot, hogy ezt az összeget az elkövetkező években növelni tudják majd.

 

Kitért arra, hogy 2009-ben projekt-előkészítő kutatást végeztek a magyar-magyar diákkapcsolatok és mobilitás területén. A 18-23 éves szakközépiskolások körében 2.640 diák megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint 72 százalékuk nem járt még Erdélyben, 57 százalékuk nem járt még Felvidéken, és 90 százalékuk sem Kárpátalján sem Délvidéken nem volt még.

MTI

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.