Pokorni: egy iskola fenntartásának "kicsit fájnia kell"

A Fidesz szakpolitikusa szerint reménykeltő eredmények születtek a legutóbbi PISA-mérésen. Kiderült: jobb a magyar diákok teljesítménye, szövegértésben utolértük a skandináv országokat, de a magyar oktatás szerencsétlen sajátossága, hogy nem esélyteremtő, hanem leképzi a családi hátteret. A legfrissebb PISA-eredményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pokorni Zoltán sokan nosztalgiázva beszélnek a Kádár-kor oktatásrendszeréről, pedig akkor a felnőtt lakosság és a diplomások szövegértése alapján sereghajtók voltunk. Azóta javult a helyzet, a gyerekek olvasási képessége jelentősen javult, Svédország szintjére jutottunk - mondta. A pedagógusoknak köszönhetően az alsó tagozat megerősödött, a probléma a felső tagozatra tevődött át. Természettudományban az OECD-átlagot hozzuk, noha sokkal kevesebbet költünk az iskoláinkra, mint az OECD-országok - tette hozzá.

"A mai magyar oktatás legfontosabb kérdése, hogy az iskoláknak esélyteremtő intézményeknek kellene lennie, ehelyett azonban az otthonról hozott hátrányokat leképzi, megerősíti, elmélyíti" - mondta a közétévé Ma Reggel című műsorában. 

Pokorni: nincs szó államosításról

Pokorni Zoltán szerint nehezíti a helyzetet, hogy mára megfordult az oktatási intézmények támogatási aránya. 2008-ban volt utoljára olyan helyzet, amikor a kormányzat nagyobb szerepet vállalt az intézmények fenntartásában, mint az önkormányzatok. Ott kellene jóval többet fordítania a helyhatóságnak az oktatásra, ahol sok a szegény, hátrányos helyzetű gyerek. Így a szegényebb megyékben, városokban - az egyébként is szegény helyhatóságoknak - kellene nagyobb forrást biztosítania az iskoláknak. Ez képtelenség – mondta a képviselő.

A Széll Kálmán-terv iskolaállamosító terveiről az oktatáspolitikus azt mondta: nincs szó államosításról, de jóval nagyobb szerepet kell vállalnia az államnak a közoktatásban. A támogatás értékének szinten tartását az garantálhatná, ha a tanárok bérét a központi költségvetésből finanszíroznák, ez a tétel a működési költségek nyolcvan százalékát jelenti. Az intézmény fenntartását azonban a helyhatóságokra kellene bízni. „Kicsit fájnia kell az önkormányzatnak, pénze kell, hogy legyen benne”, mert csak így fogja racionálisan működtetni a rendszert. Ez a nagyobbaknál feszültségeket fog generálni, azt kell megoldani, hogy hogyan állítjuk be az egyensúlyt - tette hozzá az alelnök. A tanárok központi bérfinanszírozásának tervéről bővebben itt olvashatsz.

eduline