Pokorni: egy iskola fenntartásának "kicsit fájnia kell"

Nem lenne szerencsés a tankötelezettség felső korhatárát 16 év alá vinni. Ha egy diák csak 16 éves korában kerülne ki a rendszerből, később lehetősége lenne szakmát tanulni – mondta Pokorni Zoltán a köztévé Ma Reggel című műsorában.

  • Eduline

A Fidesz szakpolitikusa szerint reménykeltő eredmények születtek a legutóbbi PISA-mérésen. Kiderült: jobb a magyar diákok teljesítménye, szövegértésben utolértük a skandináv országokat, de a magyar oktatás szerencsétlen sajátossága, hogy nem esélyteremtő, hanem leképzi a családi hátteret.

A legfrissebb PISA-eredményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pokorni Zoltán sokan nosztalgiázva beszélnek a Kádár-kor oktatásrendszeréről, pedig akkor a felnőtt lakosság és a diplomások szövegértése alapján sereghajtók voltunk. Azóta javult a helyzet, a gyerekek olvasási képessége jelentősen javult, Svédország szintjére jutottunk - mondta. A pedagógusoknak köszönhetően az alsó tagozat megerősödött, a probléma a felső tagozatra tevődött át. Természettudományban az OECD-átlagot hozzuk, noha sokkal kevesebbet költünk az iskoláinkra, mint az OECD-országok - tette hozzá.

Pokorni és Hoffmann: most egy véleményen vannak
MTI

"A mai magyar oktatás legfontosabb kérdése, hogy az iskoláknak esélyteremtő intézményeknek kellene lennie, ehelyett azonban az otthonról hozott hátrányokat leképzi, megerősíti, elmélyíti" - mondta a közétévé

Ma Reggel című műsorában

Pokorni: nincs szó államosításról

Pokorni Zoltán szerint nehezíti a helyzetet, hogy mára megfordult az oktatási intézmények támogatási aránya. 2008-ban volt utoljára olyan helyzet, amikor a kormányzat nagyobb szerepet vállalt az intézmények fenntartásában, mint az önkormányzatok. Ott kellene jóval többet fordítania a helyhatóságnak az oktatásra, ahol sok a szegény, hátrányos helyzetű gyerek. Így a szegényebb megyékben, városokban - az egyébként is

szegény helyhatóságoknak

- kellene nagyobb forrást biztosítania az iskoláknak. Ez képtelenség – mondta a képviselő.

A Széll Kálmán-terv iskolaállamosító terveiről az oktatáspolitikus azt mondta: nincs szó államosításról, de jóval nagyobb szerepet kell vállalnia az államnak a közoktatásban. A támogatás értékének szinten tartását az garantálhatná, ha a tanárok bérét a központi költségvetésből finanszíroznák, ez a tétel a működési költségek nyolcvan százalékát jelenti. Az intézmény fenntartását azonban a helyhatóságokra kellene bízni. „Kicsit fájnia kell az önkormányzatnak, pénze kell, hogy legyen benne”, mert csak így fogja racionálisan működtetni a rendszert. Ez a nagyobbaknál feszültségeket fog generálni, azt kell megoldani, hogy hogyan állítjuk be az egyensúlyt - tette hozzá az alelnök.

A tanárok központi bérfinanszírozásának tervéről bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.