Pokorni: egy iskola fenntartásának "kicsit fájnia kell"

Nem lenne szerencsés a tankötelezettség felső korhatárát 16 év alá vinni. Ha egy diák csak 16 éves korában kerülne ki a rendszerből, később lehetősége lenne szakmát tanulni – mondta Pokorni Zoltán a köztévé Ma Reggel című műsorában.

  • Eduline
A Fidesz szakpolitikusa szerint reménykeltő eredmények születtek a legutóbbi PISA-mérésen. Kiderült: jobb a magyar diákok teljesítménye, szövegértésben utolértük a skandináv országokat, de a magyar oktatás szerencsétlen sajátossága, hogy nem esélyteremtő, hanem leképzi a családi hátteret. A legfrissebb PISA-eredményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pokorni Zoltán sokan nosztalgiázva beszélnek a Kádár-kor oktatásrendszeréről, pedig akkor a felnőtt lakosság és a diplomások szövegértése alapján sereghajtók voltunk. Azóta javult a helyzet, a gyerekek olvasási képessége jelentősen javult, Svédország szintjére jutottunk - mondta. A pedagógusoknak köszönhetően az alsó tagozat megerősödött, a probléma a felső tagozatra tevődött át. Természettudományban az OECD-átlagot hozzuk, noha sokkal kevesebbet költünk az iskoláinkra, mint az OECD-országok - tette hozzá.

Pokorni és Hoffmann: most egy véleményen vannak
MTI

"A mai magyar oktatás legfontosabb kérdése, hogy az iskoláknak esélyteremtő intézményeknek kellene lennie, ehelyett azonban az otthonról hozott hátrányokat leképzi, megerősíti, elmélyíti" - mondta a közétévé Ma Reggel című műsorában. 

Pokorni: nincs szó államosításról

Pokorni Zoltán szerint nehezíti a helyzetet, hogy mára megfordult az oktatási intézmények támogatási aránya. 2008-ban volt utoljára olyan helyzet, amikor a kormányzat nagyobb szerepet vállalt az intézmények fenntartásában, mint az önkormányzatok. Ott kellene jóval többet fordítania a helyhatóságnak az oktatásra, ahol sok a szegény, hátrányos helyzetű gyerek. Így a szegényebb megyékben, városokban - az egyébként is szegény helyhatóságoknak - kellene nagyobb forrást biztosítania az iskoláknak. Ez képtelenség – mondta a képviselő.

A Széll Kálmán-terv iskolaállamosító terveiről az oktatáspolitikus azt mondta: nincs szó államosításról, de jóval nagyobb szerepet kell vállalnia az államnak a közoktatásban. A támogatás értékének szinten tartását az garantálhatná, ha a tanárok bérét a központi költségvetésből finanszíroznák, ez a tétel a működési költségek nyolcvan százalékát jelenti. Az intézmény fenntartását azonban a helyhatóságokra kellene bízni. „Kicsit fájnia kell az önkormányzatnak, pénze kell, hogy legyen benne”, mert csak így fogja racionálisan működtetni a rendszert. Ez a nagyobbaknál feszültségeket fog generálni, azt kell megoldani, hogy hogyan állítjuk be az egyensúlyt - tette hozzá az alelnök. A tanárok központi bérfinanszírozásának tervéről bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna