Pokorni: egy iskola fenntartásának "kicsit fájnia kell"

Nem lenne szerencsés a tankötelezettség felső korhatárát 16 év alá vinni. Ha egy diák csak 16 éves korában kerülne ki a rendszerből, később lehetősége lenne szakmát tanulni – mondta Pokorni Zoltán a köztévé Ma Reggel című műsorában.

  • Eduline
A Fidesz szakpolitikusa szerint reménykeltő eredmények születtek a legutóbbi PISA-mérésen. Kiderült: jobb a magyar diákok teljesítménye, szövegértésben utolértük a skandináv országokat, de a magyar oktatás szerencsétlen sajátossága, hogy nem esélyteremtő, hanem leképzi a családi hátteret. A legfrissebb PISA-eredményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pokorni Zoltán sokan nosztalgiázva beszélnek a Kádár-kor oktatásrendszeréről, pedig akkor a felnőtt lakosság és a diplomások szövegértése alapján sereghajtók voltunk. Azóta javult a helyzet, a gyerekek olvasási képessége jelentősen javult, Svédország szintjére jutottunk - mondta. A pedagógusoknak köszönhetően az alsó tagozat megerősödött, a probléma a felső tagozatra tevődött át. Természettudományban az OECD-átlagot hozzuk, noha sokkal kevesebbet költünk az iskoláinkra, mint az OECD-országok - tette hozzá.

Pokorni és Hoffmann: most egy véleményen vannak
MTI

"A mai magyar oktatás legfontosabb kérdése, hogy az iskoláknak esélyteremtő intézményeknek kellene lennie, ehelyett azonban az otthonról hozott hátrányokat leképzi, megerősíti, elmélyíti" - mondta a közétévé Ma Reggel című műsorában

Pokorni: nincs szó államosításról

Pokorni Zoltán szerint nehezíti a helyzetet, hogy mára megfordult az oktatási intézmények támogatási aránya. 2008-ban volt utoljára olyan helyzet, amikor a kormányzat nagyobb szerepet vállalt az intézmények fenntartásában, mint az önkormányzatok. Ott kellene jóval többet fordítania a helyhatóságnak az oktatásra, ahol sok a szegény, hátrányos helyzetű gyerek. Így a szegényebb megyékben, városokban - az egyébként is szegény helyhatóságoknak - kellene nagyobb forrást biztosítania az iskoláknak. Ez képtelenség – mondta a képviselő.

A Széll Kálmán-terv iskolaállamosító terveiről az oktatáspolitikus azt mondta: nincs szó államosításról, de jóval nagyobb szerepet kell vállalnia az államnak a közoktatásban. A támogatás értékének szinten tartását az garantálhatná, ha a tanárok bérét a központi költségvetésből finanszíroznák, ez a tétel a működési költségek nyolcvan százalékát jelenti. Az intézmény fenntartását azonban a helyhatóságokra kellene bízni. „Kicsit fájnia kell az önkormányzatnak, pénze kell, hogy legyen benne”, mert csak így fogja racionálisan működtetni a rendszert. Ez a nagyobbaknál feszültségeket fog generálni, azt kell megoldani, hogy hogyan állítjuk be az egyensúlyt - tette hozzá az alelnök. A tanárok központi bérfinanszírozásának tervéről bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.