Évente legalább ötven könyvet kellene elolvasniuk a brit diákoknak

A tizenegy éves diákoknak is legalább ötven könyvet kellene olvasniuk évente a brit oktatási miniszter által kigondolt országos kampány részeként, amelynek célja a tinédzserek olvasási arányának jelentős növelése.

  • Eduline
Michael Gove oktatási miniszter szerint a brit diákokra vonatkozó iskolai követelmények "túl hosszú ideig túlságosan is alacsonyak voltak", és a tanulóknak a jövőben hetente legalább egy új regénnyel kellene megismerkedniük. A tinédzserek túlnyomó többsége ugyanis mindössze egy vagy két könyvet olvas el az alaptanterv keretében. A 15 éves fiúk ötöde soha nem vesz a kezébe könyvet - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az oktatási miniszter szerint ezt az arányt feltétlenül "növelniük kell az intézményeknek" azáltal, hogy sokkal nagyobb számú könyv elolvasására kötelezik a tanulókat az általános iskola utolsó évében illetve a gimnáziumi évek alatt is. Egy decemberben készült jelentés szerint a brit tinédzserek a 17. helyről a 25.-re estek vissza az olvasás tekintetében a nemzetközi összehasonlításokban - idézte az adatokat a The Daily Telegraph című brit lap.

Az oktatási minisztert egy amerikai példa inspirálta. Az Egyesült Államokban működő úgynevezett szerződéses iskolák között - olyan közoktatási intézmények, amelyek állami pénzből működnek, de rugalmasabban alkalmazzák az oktatási előírásokat, viszont cserébe felelősséget vállalnak a diákok teljesítményéért - a New York-i Harlem egyik legelmaradottabb környékén működő általános iskolában "ötven könyv elolvasására szóló kihívás" elé állították a diákokat a tanév során. A gyerekek emellett a Harry Potter-kötetek leggyorsabb elolvasásában is összemérték az erejüket. Az iskolai tananyag részévé válhat-e a Harry Potter és az Alkonyat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Infinity School a város minden más iskolájánál jobban teljesített, annak dacára, hogy diákjainak több mint 80 százalékát hátrányos helyzetű afro-amerikai és spanyol fiatalok alkotják. Az Infinity egyike annak a mintegy száz hátrányos helyzetű intézménynek, amelyek az ország húsz államára kiterjedő A tudás hatalom (KPP) elnevezésű iskolahálózat tagjai.  

Gove véleménye szerint a KIPP program sokkal magasabb követelményeket állított a diákok elé, mint a brit oktatási rendszer. "A koalíciós kormány megpróbálta magasabbra emelni a mércét, de úgy vélem, hogy nem voltunk elég merészek" - mondta. "A közelmúltban utána néztem, hogy a diákjaink miket olvastak a tanterv keretében és azt tapasztaltam, hogy nagyjából a 80-90 százalékuk mindössze egy-vagy két regényt vett a kezébe, amelyek egyike majdnem biztosan az Egerek és emberek (John Steinbeck) volt" - tette hozzá.

A brit nemzeti tanterv legfrissebb átvizsgálásának célja annak megállapítása, hogy az oktatás bizonyos szintjein mely írók, mely könyveivel ismerkedjenek meg a diákok. Addig is átmeneti megoldásként Gove a vezető gyermekkönyv szerzőket, illetve az olvasási kihívást támogató iskolákat fogja felkérni egy ötven könyvet felvonultató lista elkészítésére.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.