Az MSZP szerint iskolaátadási hullámot indítottak el azok a tavalyi jogszabályváltozások, amelyek következtében az önkormányzatok jól járnak, ha lemondanak oktatási intézményeikről valamely történelmi egyház javára.
Hiller István humánpolitikai kabinetvezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az állam ma több pénzt ad egy egyházi iskolának, mint egy ugyanakkora önkormányzati fenntartásúnak. Elmondta, hogy egy 120 alsó tagozatos és 180 felsős diákkal működő önkormányzati iskola 40 millió forint állami normatívát kap, amit az önkormányzatnak mintegy 41,5 millió forinttal kell kiegészítenie. Egy ezzel azonos méretű egyházi fenntartású oktatási intézmény viszont az állami támogatáson túl megkapja a költségvetésből a megemelt egyházi kiegészítő normatívát is, mintegy 69 millió forintot.
"Ha ugyanaz az iskola, ugyanazokkal a diákokkal, ugyanabban az épületben önkormányzati fenntartású, akkor 81,5 millió forintból gazdálkodik, ha azonban egyházi, akkor 109 millió forintból" - mutatott rá a szocialista politikus, hozzátéve: a mai Magyarországon anyagi értelemben egy iskola akkor jár jól, ha egyházi, egy önkormányzat meg akkor, ha az iskoláját valamely történelmi egyháznak adja át. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a tavalyi törvénymódosításra, amelynek alapján az önkormányzatoknak, ha történelmi egyháznak adják át oktatási intézményüket, a korábbi gyakorlattól eltérően nem kell öt évig fedezniük a működési különbözetet, az így megspórolt összeget pedig nem kell oktatási célra fordítaniuk, vagyis érdekeltté váltak az iskolaátadásban. Hiller István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez csak akkor van így, ha történelmi egyház javára mondanak le az iskoláról, és nem például egy alapítványéra.
A szocialista politikus ezt a gyakorlatot károsnak nevezte, megjegyezve, hogy az államnak minden iskolafenntartó számára azonos feltételeket kell biztosítania. Hozzátette, hogy mivel az iskolaátadásra május végéig van lehetőség, várhatóan még számos helyhatóság fogja követni a XVIII. kerület, Orosháza, Mátészalka, Tiszavasvári és más önkormányzatok példáját, lemondva oktatási intézményéről.
Arra az újságírói felvetésre, hogy így tehermentesíthetők az önkormányzatok, úgy reagált: akkor is csökkennek a helyhatóságok terhei, ha nem tartanak fenn szociális intézményeket, művelődési házat, nem javítják a járdákat, sőt, a legjobban akkor járnak, ha semmilyen kifizetés nincs, egyszerűen megtartják az állami támogatást.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
