Iskolabezárási hullám indulhat el az országban Hiller István szerint

Az MSZP szerint iskolaátadási hullámot indítottak el azok a tavalyi jogszabályváltozások, amelyek következtében az önkormányzatok jól járnak, ha lemondanak oktatási intézményeikről valamely történelmi egyház javára.

  • Eduline

Hiller István humánpolitikai kabinetvezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az állam ma több pénzt ad egy egyházi iskolának, mint egy ugyanakkora önkormányzati fenntartásúnak. Elmondta, hogy egy 120 alsó tagozatos és 180 felsős diákkal működő önkormányzati iskola 40 millió forint állami normatívát kap, amit az önkormányzatnak mintegy 41,5 millió forinttal kell kiegészítenie. Egy ezzel azonos méretű egyházi fenntartású oktatási intézmény viszont az állami támogatáson túl megkapja a költségvetésből a megemelt egyházi kiegészítő normatívát is, mintegy 69 millió forintot.

"Ha ugyanaz az iskola, ugyanazokkal a diákokkal, ugyanabban az épületben önkormányzati fenntartású, akkor 81,5 millió forintból gazdálkodik, ha azonban egyházi, akkor 109 millió forintból" - mutatott rá a szocialista politikus, hozzátéve: a mai Magyarországon anyagi értelemben egy iskola akkor jár jól, ha egyházi, egy önkormányzat meg akkor, ha az iskoláját valamely történelmi egyháznak adja át.

 

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a tavalyi törvénymódosításra, amelynek alapján az önkormányzatoknak, ha történelmi egyháznak adják át oktatási intézményüket, a korábbi gyakorlattól eltérően nem kell öt évig fedezniük a működési különbözetet, az így megspórolt összeget pedig nem kell oktatási célra fordítaniuk, vagyis érdekeltté váltak az iskolaátadásban. Hiller István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez csak akkor van így, ha történelmi egyház javára mondanak le az iskoláról, és nem például egy alapítványéra.
Többe kerül az államnak az egyházi, mint az önkormányzati iskola

A szocialista politikus ezt a gyakorlatot károsnak nevezte, megjegyezve, hogy az államnak minden iskolafenntartó számára azonos feltételeket kell biztosítania. Hozzátette, hogy mivel az iskolaátadásra május végéig van lehetőség, várhatóan még számos helyhatóság fogja követni a XVIII. kerület, Orosháza, Mátészalka, Tiszavasvári és más önkormányzatok példáját, lemondva oktatási intézményéről.

 

Arra az újságírói felvetésre, hogy így tehermentesíthetők az önkormányzatok, úgy reagált: akkor is csökkennek a helyhatóságok terhei, ha nem tartanak fenn szociális intézményeket, művelődési házat, nem javítják a járdákat, sőt, a legjobban akkor járnak, ha semmilyen kifizetés nincs, egyszerűen megtartják az állami támogatást. 

 MTI

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.