Változtathatnak az ösztöndíjprogramon: az ombudsman szerint sérült a jogbiztonság

Az ombudsman szerint önkényesen zártak ki az Útravaló ösztöndíjprogramból és fogadtak be pályázatokat, nehézkesen vagy egyáltalán nem voltak alkalmazhatók egyes szabályok, a határidők hozzávetőlegesek voltak, az elbírálásakor pedig sérült a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog.

  • Eduline

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa sajtóhírek alapján, hivatalból vizsgálta az ösztöndíjprogram pályázatainak elbírálását és az ösztöndíjak folyósítását - közölte az ombudsman hivatala. Az ösztöndíjprogram célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetben lévő tanulók esélyegyenlőségét, támogassa a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozását. Tavaly tavasszal az oktatási tárca a jogosultaknak nem fizette ki időben az Útravaló ösztöndíjakat, illetve azt több ösztöndíjastól visszakövetelte - értesült Szabó Máté.

 

Az országgyűlési biztos több ellentmondást is feltárt a pályázati rendszer gyakorlatában. A jogszabály például nem tiltotta, hogy más tehetséggondozó programban már részt vevők is pályázhassanak, ezzel szemben a pályázati felhívás a jogosultak köréből önkényesen kizárta ezeket a tanulókat.

 

Szabó Máté megállapította, hogy az elbírálás során nem jártak el körültekintően, hiszen olyan pályázatokat is befogadtak, amelyek nem teljesíttették az Útravaló ösztöndíjprogramról szóló kormányrendelet feltételeit.

 

A pályáztató szerv szerint ez azért történt, mert a közoktatási intézmények szociális jogosultság hiányában kötöttek tanulmányi szerződést egyes tanulókkal. A magyarázatot az országgyűlési biztos nem fogadta el, mert kiderült, hogy a közoktatási intézmények nem is hozhattak erről döntést, a pályázati anyagokat csupán rendezték. Az ösztöndíjak folyósításáról szóló kormányrendelet értelmében a támogatáskezelő szerv szerződést kötött a közoktatási intézménnyel, majd az iskola kötött további szerződést az ösztöndíjasokkal. A folyósítással kapcsolatos időpontokról pedig az egyedi szerződések csak hozzávetőleges adatokat tartalmaztak.

 

Az ombudsman szerint ez a rendszer lehetőséget ad az önkényes jogalkalmazásra. 2009-ben ráadásul nem volt mód a pályázatokról hozott döntés elleni fellebbezésre, ami sértette a jogorvoslathoz való jogot. Szabó Máté ezzel kapcsolatban azért nem tett javaslatot, mert egy kormányrendelet később megteremtette a jogorvoslat lehetőségét.

 

Kiemelte: a pályázati eljárások során a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelménye, hogy a döntéshozatal átlátható, az államháztartásból nyújtott támogatások odaítélése megismerhető, nyomon követhető legyen.

 

Megállapítása szerint azonban az Útravaló program pályázatainak elbírálásakor a jogszabályban rögzített jogosultsági feltételek szűkítésével, a feltételeknek meg nem felelő pályázatok befogadásával sérült a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az ösztöndíjak folyósítását meghatározó kormányrendelet nem felelt meg az alkotmányos jogállami eljárási garanciáknak.

 

Az országgyűlési biztos ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetéséhez fordult azzal a javaslattal, hogy fontolják meg az Útravaló ösztöndíjprogramról szóló kormányrendelet módosítását - áll a közleményben.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.