Jobban teljesítettek idén a középiskolai felvételin a hat-, a nyolc- és a négyosztályos gimnáziumokba és szakközépiskolákba jelentkező diákok, mint 2010-ben. A tavalyi mélyrepülés után átlagosan öt ponttal szereztek többet az írásbeli vizsgán a nyolcadik osztályosok: matematikából nagyot javítottak, az irodalmi és nyelvi feladatokba azonban - úgy tűnik - beletört a bicskájuk.
A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - négy évfolyamos középiskolába jelentkezőknek Magyar nyelv és irodalom feladatlapMagyar nyelv és irodalom javítókulcsMatematika feladatlapMatematika javítókulcsA 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - hat évfolyamos középiskolába jelentkezőknekMagyar nyelv és irodalom feladatlap Magyar nyelv és irodalom javítókulcsMatematika feladatlapMatematika javítókulcsA 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - nyolc évfolyamos középiskolába jelentkezőknekMagyar nyelv és irodalom feladatlap Magyar nyelv és irodalom javítókulcsMatematika feladatlapMatematika javítókulcs |
A javuló eredményeket némiképp árnyalja az a tény, hogy 2010-ben különösen nehéz volt a négyosztályos középiskolák matematikai felvételi vizsgája – legalábbis ezt állították a szülők és a diákok, de az Oktatási Hivatal (OH) adataiból is ez derült ki. A négy évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők átlagosan csaknem 30 százalékkal, a hat évfolyamos középiskolába felvételizők 37 százalékkal szereztek kevesebb pontot, mint 2009-ben. A megszerezhető ötvenből átlagosan 16,5 pontot kaptak matematikából, szemben a 2009-es 22,6 pontos átlaggal.
Idén azonban jobban teljesítettek a diákok: matematikából nemcsak a 2010-es eredményüket múlták felül, hanem az elmúlt négy év legmagasabb átlagpontszámát szerezték meg. Nyelvtanból és irodalomból már rosszabb a helyzet, ötven pontból átlagosan harmincat kaptak dolgozatukra a nyolcadikos tanulók – a tavalyi 35 ponttal szemben.
Negyvenöt perc, tíz feladatÖsszesen 523 középiskolában szerveztek írásbeli vizsgákat január közepén: 57 400-an négyosztályos, általános tantervű középiskolában, ötezren hat évfolyamos, 3900-an pedig nyolc évfolyamos gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. A nyolc, a hat és a négy évfolyamos gimnáziumok írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes rendszer szerint szervezik meg minden évben. A legjobb gimnáziumok és szakközépiskolák rangsorát itt találod.A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt perc idejük van a diákoknakNem volt megoldhatatlan feladat
Az idő volt a nyolcadikosok legnagyobb ellensége az idei középiskolai felvételin az eduline által megkérdezett általános iskolai tanárok szerint, akik a feladatokat mind magyarból, mind matematikából átlagos nehézségűnek tartják. „Az idei magyarfelvételi nagyon hasonlít a tavalyihoz a feladattípusok sorrendjében és nehézségi fokában is” – mondta Farkas Erika magyartanár, aki szerint idén nem volt teljesíthetetlen feladat a felvételi, a legtöbb iskolában ezeknél lényegesen nehezebb feladatsorokat is kitöltetnek a nyolcadikos diákokkal.
A pedagógus szerint a feladatlap igazodott a tantervi követelményekhez. „A gyengébb tanulók sem élték meg kudarcként a felvételit, és a jobbak is találtak gondolkodtató, kreativitást és mélyebb ismereteket feltételező kérdéseket” – magyarázta a pedagógus. „Sokszínű volt a feladatsor, nemcsak a helyesírásra vagy az elemzésekre koncentrált, hanem a kommunikációt és a szövegértést is mérte. Köztudott, hogy ez utóbbi területen van még tennivalónk” – tette hozzá.
Míg a kérdések nehézségével elégedett, a feladatsor kitöltésére kapott időt nem tartja elegendőnek a szaktanár, aki legalább hatvan percet adna a felvételizőknek. „Ha elég alaposan, körültekintően dolgozik valaki, könnyen kicsúszik az időből, ellenőrzésre, javításra pedig egyáltalán nincs lehetőség. Vannak olyan gyerekek, akik pontosan dolgoznak, de egy kicsit lassabban, ők hátrányba kerülnek a felvételin” – mondta Farkas Erika. A szaktanár a fogalmazást tartja a leginkább időigényes feladatnak, amelynek a megírására – szerinte – legalább tíz-tizenöt perc kellett. Szerencsésnek tartja ugyanakkor a témaválasztást („A kor, amelyben szívesen élnék”) is, „a gyerekek szeretik az olyan fogalmazásokat, amely róluk szól, és szárnyalhat a fantáziájuk”. A pedagógus szerint egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő szórást mutatnak majd a pontszámok, igazán nehéz feladat ugyanis magyar nyelvből és irodalomból idén nem volt.Könnyebb volt, mint a tavalyi – így jellemezte az idei matematikai felvételi feladatsort Nagyné Joó Andrea matematikatanár, aki szerint a diákok többsége a feladatok a) és b) részét is meg tudta oldani. A szaktanár szerint a feladatsor számos területet felölelt, és különböző nehézségi szintű feladatrészeket tartalmazott. A nyolcadikosoknak az egyszerű műveletes, a statisztikai és koordinátarendszeres feladat tetszett a legjobban. „Ezeknél volt a legkisebb annak az esélye, hogy a tanuló nem tud mit kezdeni a feladattal” – magyarázta Nagyné Joó Andrea
eduline
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
