Középiskolai felvételi: meglepetést okoztak a nyolcadikos diákok?

Jobban teljesítettek idén a középiskolai felvételin a hat-, a nyolc- és a négyosztályos gimnáziumokba és szakközépiskolákba jelentkező diákok, mint 2010-ben. A tavalyi mélyrepülés után átlagosan öt ponttal szereztek többet az írásbeli vizsgán a nyolcadik osztályosok: matematikából nagyot javítottak, az irodalmi és nyelvi feladatokba azonban - úgy tűnik - beletört a bicskájuk.

  • Eduline

A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - négy évfolyamos középiskolába jelentkezőknek

Magyar nyelv és irodalom feladatlap

Magyar nyelv és irodalom javítókulcs

Matematika feladatlap

Matematika javítókulcs

A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - hat évfolyamos középiskolába jelentkezőknek

Magyar nyelv és irodalom feladatlap

Magyar nyelv és irodalom javítókulcs

Matematika feladatlap

Matematika javítókulcsA 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - nyolc évfolyamos középiskolába jelentkezőknek

Magyar nyelv és irodalom feladatlap

Magyar nyelv és irodalom javítókulcs

Matematika feladatlap

Matematika javítókulcs

A javuló eredményeket némiképp árnyalja az a tény, hogy 2010-ben különösen nehéz volt a négyosztályos középiskolák matematikai felvételi vizsgája – legalábbis ezt állították a szülők és a diákok, de az Oktatási Hivatal (OH) adataiból is ez derült ki. A négy évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők átlagosan csaknem 30 százalékkal, a hat évfolyamos középiskolába felvételizők 37 százalékkal szereztek kevesebb pontot, mint 2009-ben. A megszerezhető ötvenből átlagosan 16,5 pontot kaptak matematikából, szemben a 2009-es 22,6 pontos átlaggal.

Idén azonban jobban teljesítettek a diákok: matematikából nemcsak a 2010-es eredményüket múlták felül, hanem az elmúlt négy év legmagasabb átlagpontszámát szerezték meg. Nyelvtanból és irodalomból már rosszabb a helyzet, ötven pontból átlagosan harmincat kaptak dolgozatukra a nyolcadikos tanulók – a tavalyi 35 ponttal szemben.

Negyvenöt perc, tíz feladat

Összesen 523 középiskolában szerveztek írásbeli vizsgákat január közepén: 57 400-an négyosztályos, általános tantervű középiskolában, ötezren hat évfolyamos, 3900-an pedig nyolc évfolyamos gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. A nyolc, a hat és a négy évfolyamos gimnáziumok írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes rendszer szerint szervezik meg minden évben.

A legjobb gimnáziumok és szakközépiskolák rangsorát itt találod.

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt perc idejük van a diákoknak

Nem volt megoldhatatlan feladat

Az idő volt a nyolcadikosok legnagyobb ellensége az idei középiskolai felvételin az eduline által megkérdezett általános iskolai tanárok szerint, akik a feladatokat mind magyarból, mind matematikából átlagos nehézségűnek tartják. „Az idei magyarfelvételi nagyon hasonlít a tavalyihoz a feladattípusok sorrendjében és nehézségi fokában is” – mondta Farkas Erika magyartanár, aki szerint idén nem volt teljesíthetetlen feladat a felvételi, a legtöbb iskolában ezeknél lényegesen nehezebb feladatsorokat is kitöltetnek a nyolcadikos diákokkal.

Középiskolai felvételi januárban: kevés volt az idő, de nem voltak megoldhatatlan feladatok

A pedagógus szerint a feladatlap igazodott a tantervi követelményekhez. „A gyengébb tanulók sem élték meg kudarcként a felvételit, és a jobbak is találtak gondolkodtató, kreativitást és mélyebb ismereteket feltételező kérdéseket” – magyarázta a pedagógus. „Sokszínű volt a feladatsor, nemcsak a helyesírásra vagy az elemzésekre koncentrált, hanem a kommunikációt és a szövegértést is mérte. Köztudott, hogy ez utóbbi területen van még tennivalónk” – tette hozzá.

Míg a kérdések nehézségével elégedett, a feladatsor kitöltésére kapott időt nem tartja elegendőnek a szaktanár, aki legalább hatvan percet adna a felvételizőknek. „Ha elég alaposan, körültekintően dolgozik valaki, könnyen kicsúszik az időből, ellenőrzésre, javításra pedig egyáltalán nincs lehetőség. Vannak olyan gyerekek, akik pontosan dolgoznak, de egy kicsit lassabban, ők hátrányba kerülnek a felvételin” – mondta Farkas Erika. A szaktanár a fogalmazást tartja a leginkább időigényes feladatnak, amelynek a megírására – szerinte – legalább tíz-tizenöt perc kellett. Szerencsésnek tartja ugyanakkor a témaválasztást („A kor, amelyben szívesen élnék”) is, „a gyerekek szeretik az olyan fogalmazásokat, amely róluk szól, és szárnyalhat a fantáziájuk”. A pedagógus szerint egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő szórást mutatnak majd a pontszámok, igazán nehéz feladat ugyanis magyar nyelvből és irodalomból idén nem volt.

Könnyebb volt, mint a tavalyi – így jellemezte az idei matematikai felvételi feladatsort Nagyné Joó Andrea matematikatanár, aki szerint a diákok többsége a feladatok a) és b) részét is meg tudta oldani. A szaktanár szerint a feladatsor számos területet felölelt, és különböző nehézségi szintű feladatrészeket tartalmazott. A nyolcadikosoknak az egyszerű műveletes, a statisztikai és koordinátarendszeres feladat tetszett a legjobban. „Ezeknél volt a legkisebb annak az esélye, hogy a tanuló nem tud mit kezdeni a feladattal” – magyarázta Nagyné Joó Andrea

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.