Alkotmányos garanciát kérnek az első szakképesítés ingyenességére szülői szervezetek - attól tartanak, hogy a 15 éves korig tartó tankötelezettség esetleges bevezetése miatt az iskolákból végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete és a Szülők Egyesülete a Gyermekekért közös állásfoglalásában azt írta, hogy az Országgyűlés által törvényben kihirdetett és megerősített karta rögzíti: mindenkinek joga van a megfelelő szakképzéshez.
A szervezetek ezért azt kezdeményezik, kerüljön be az új alaptörvénybe, hogy az első szakképesítés ingyenes megszerzése minden állampolgárnak egész életen át tartó joga. A tömörülések nyilvánvaló nemzeti érdeknek tartják, hogy a munkavállalók minél magasabb szintű szakképzettséggel rendelkezzenek, amelynek eléréséhez az államnak kell biztosítania a feltételeket.
Az új alkotmány tervezetében ugyanakkor nem található garanciális elem a munkához és a foglalkoztatáshoz való jogról, amelyek meghatároznák a magyar társadalom viszonyát a munkaerőpiachoz. A magyar munkavállalóknak és munkaadóknak elengedhetetlen érdekük, hogy nemzetközi szerződésekben elfogadott, foglalkoztatással kapcsolatos tézisek az alkotmányban is megjelenjenek - írták.
Kitértek arra is: a 15 éves korig tartó tankötelezettség esetleges bevezetése azt eredményezheti, hogy az iskolából végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik. Ezeknek a képzetlen fiataloknak a többsége kiszolgáltatottja lesz a munkaerőpiac "könyörtelen racionalitásának", így az alacsony munkabéreknek, a megalázó munkafeltételeknek vagy a munkanélküliségnek.
A közleményben utaltak arra, hogy felméréseik és a KSH adatai szerint évente mintegy 5-6 ezer tanköteles gyermek marad ki az iskolákból. A magyar közoktatás tizenöt év alatt több mint százezer szakképzetlen munkaerőt termelt ki, ami nem könnyíti meg a gazdasági és szociális haladást - áll a közleményben.
MTI
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
