Fizetős szakiskolai képzéstől tartanak a szülői szervezetek

Alkotmányos garanciát kérnek az első szakképesítés ingyenességére szülői szervezetek - attól tartanak, hogy a 15 éves korig tartó tankötelezettség esetleges bevezetése miatt az iskolákból végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik.

  • Eduline

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete és a Szülők Egyesülete a Gyermekekért közös állásfoglalásában azt írta, hogy az Országgyűlés által törvényben kihirdetett és megerősített karta rögzíti: mindenkinek joga van a megfelelő szakképzéshez.

 

A szervezetek ezért azt kezdeményezik, kerüljön be az új alaptörvénybe, hogy az első szakképesítés ingyenes megszerzése minden állampolgárnak egész életen át tartó joga. A tömörülések nyilvánvaló nemzeti érdeknek tartják, hogy a munkavállalók minél magasabb szintű szakképzettséggel rendelkezzenek, amelynek eléréséhez az államnak kell biztosítania a feltételeket.

 

Az új alkotmány tervezetében ugyanakkor nem található garanciális elem a munkához és a foglalkoztatáshoz való jogról, amelyek meghatároznák a magyar társadalom viszonyát a munkaerőpiachoz. A magyar munkavállalóknak és munkaadóknak elengedhetetlen érdekük, hogy nemzetközi szerződésekben elfogadott, foglalkoztatással kapcsolatos tézisek az alkotmányban is megjelenjenek - írták.

 

Kitértek arra is: a 15 éves korig tartó tankötelezettség esetleges bevezetése azt eredményezheti, hogy az iskolából végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik. Ezeknek a képzetlen fiataloknak a többsége kiszolgáltatottja lesz a munkaerőpiac "könyörtelen racionalitásának", így az alacsony munkabéreknek, a megalázó munkafeltételeknek vagy a munkanélküliségnek.

 

A közleményben utaltak arra, hogy felméréseik és a KSH adatai szerint évente mintegy 5-6 ezer tanköteles gyermek marad ki az iskolákból. A magyar közoktatás tizenöt év alatt több mint százezer szakképzetlen munkaerőt termelt ki, ami nem könnyíti meg a gazdasági és szociális haladást - áll a közleményben.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.