A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a leghatározottabban tiltakozik azon kormányzati szándék ellen, hogy a tankötelezettség felső határát a gyermek 15. életévében határozzák meg, ehhez igazítva az iskolarendszert; a tömörülés arra szólítja fel az érintetteket, szakmai szervezeteket, hogy fejezzék ki tiltakozásukat a kormányzati szándék ellen.
A minden lehetséges eszközt igénybe fog venni az ifjúság és az ország érdekeinek megóvása céljából - áll az érdekvédő szervezet közleményében. Mint írták, elfogadhatatlannak tarják, hogy a közoktatás és benne a szakképzés átalakítása döntő módon a gazdasági kamarák véleményére épüljön, és háttérbe szoruljon az oktatás esélyt teremtő funkciója. "A tankötelezettség tizenötödik életévre történő leszállítása egyértelművé teszi, hogy az állam csökkenteni kívánja felelősségét az ifjúsággal szemben, és nem kívánja garantálni annak az intézményrendszernek a továbbműködtetését, amely képes befogadni az érintett korosztály valamennyi tanulóját" - olvasható a közleményben.
"A tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy a korosztály egy része kiesik az iskolarendszerből, mivel az már nem köteles fogadni azt, aki nem tanköteles. Ellátatlanul maradhatnak azok a tizenöt évnél idősebb gyermekek, akik tanulmányi eredményük miatt vagy más okból, ha akarnak, akkor sem nyernek felvételt semmilyen iskolába" - fejtették ki felhívásukban. Felhívták a figyelmet arra is, a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy az iskola megszabadulhat azoktól a tanulóktól, akik átlépték az említett életkort, és - kormányzati szóhasználat szerint - problémásak. A Pedagógusok Szakszervezete felszólítja a kormányt: ha változtatni kíván a közoktatás rendszerén, haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket. Ennek keretei között kell megtalálni azt a megoldást, amely egyidejűleg szolgálja az egész rendszer hatékony, szakszerű és törvényes működését, a gyermek mindenek felett álló érdekét - írták.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
