A "problémás" diákok bukhatnak a legnagyobbat a kormány tervével

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a leghatározottabban tiltakozik azon kormányzati szándék ellen, hogy a tankötelezettség felső határát a gyermek 15. életévében határozzák meg, ehhez igazítva az iskolarendszert; a tömörülés arra szólítja fel az érintetteket, szakmai szervezeteket, hogy fejezzék ki tiltakozásukat a kormányzati szándék ellen.

  • Eduline

A minden lehetséges eszközt igénybe fog venni az ifjúság és az ország érdekeinek megóvása céljából - áll az érdekvédő szervezet közleményében. Mint írták, elfogadhatatlannak tarják, hogy a közoktatás és benne a szakképzés átalakítása döntő módon a gazdasági kamarák véleményére épüljön, és háttérbe szoruljon az oktatás esélyt teremtő funkciója. "A tankötelezettség tizenötödik életévre történő leszállítása egyértelművé teszi, hogy az állam csökkenteni kívánja felelősségét az ifjúsággal szemben, és nem kívánja garantálni annak az intézményrendszernek a továbbműködtetését, amely képes befogadni az érintett korosztály valamennyi tanulóját" - olvasható a közleményben.

"A tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy a korosztály egy része kiesik az iskolarendszerből, mivel az már nem köteles fogadni azt, aki nem tanköteles. Ellátatlanul maradhatnak azok a tizenöt évnél idősebb gyermekek, akik tanulmányi eredményük miatt vagy más okból, ha akarnak, akkor sem nyernek felvételt semmilyen iskolába" - fejtették ki felhívásukban.

Felhívták a figyelmet arra is, a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy az iskola  megszabadulhat azoktól a tanulóktól, akik átlépték az említett életkort, és - kormányzati szóhasználat szerint - problémásak.

A Pedagógusok Szakszervezete felszólítja a kormányt: ha változtatni kíván a közoktatás rendszerén, haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket. Ennek keretei között kell megtalálni azt a megoldást, amely egyidejűleg szolgálja az egész rendszer hatékony, szakszerű és törvényes működését, a gyermek mindenek felett álló érdekét - írták.

MTI 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.