A "problémás" diákok bukhatnak a legnagyobbat a kormány tervével

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a leghatározottabban tiltakozik azon kormányzati szándék ellen, hogy a tankötelezettség felső határát a gyermek 15. életévében határozzák meg, ehhez igazítva az iskolarendszert; a tömörülés arra szólítja fel az érintetteket, szakmai szervezeteket, hogy fejezzék ki tiltakozásukat a kormányzati szándék ellen.

  • Eduline

A minden lehetséges eszközt igénybe fog venni az ifjúság és az ország érdekeinek megóvása céljából - áll az érdekvédő szervezet közleményében. Mint írták, elfogadhatatlannak tarják, hogy a közoktatás és benne a szakképzés átalakítása döntő módon a gazdasági kamarák véleményére épüljön, és háttérbe szoruljon az oktatás esélyt teremtő funkciója. "A tankötelezettség tizenötödik életévre történő leszállítása egyértelművé teszi, hogy az állam csökkenteni kívánja felelősségét az ifjúsággal szemben, és nem kívánja garantálni annak az intézményrendszernek a továbbműködtetését, amely képes befogadni az érintett korosztály valamennyi tanulóját" - olvasható a közleményben.

 

"A tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy a korosztály egy része kiesik az iskolarendszerből, mivel az már nem köteles fogadni azt, aki nem tanköteles. Ellátatlanul maradhatnak azok a tizenöt évnél idősebb gyermekek, akik tanulmányi eredményük miatt vagy más okból, ha akarnak, akkor sem nyernek felvételt semmilyen iskolába" - fejtették ki felhívásukban.

 

Felhívták a figyelmet arra is, a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítása azzal a következménnyel jár, hogy az iskola  megszabadulhat azoktól a tanulóktól, akik átlépték az említett életkort, és - kormányzati szóhasználat szerint - problémásak.

 

A Pedagógusok Szakszervezete felszólítja a kormányt: ha változtatni kíván a közoktatás rendszerén, haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket. Ennek keretei között kell megtalálni azt a megoldást, amely egyidejűleg szolgálja az egész rendszer hatékony, szakszerű és törvényes működését, a gyermek mindenek felett álló érdekét - írták.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.