Nem járnak jól a tanárok az állami iskolák tervével?

„A központi bérfinanszírozástól nem kerül több pénz a közoktatásba, a ráfordítások felhasználása nem lesz hatékonyabb, az önkormányzatok nem lélegezhetnek fel, a pedagógusok nem keresnek többet, a finanszírozási rendszer nem lesz fenntarthatóbb és átláthatóbb, az oktatási minősége és eredményessége nem javul” – írja Radó Péter oktatáspolitikai elemző a tanárok központi bérfinanszírozásának következményeiről. Nem ő az egyetlen szakember, aki szerint a közoktatás problémáira nem jelent megoldást az iskolák finanszírozásának átalakítása. Igaz, részleteket egyelőre még nem lehet tudni. Nagy változások jöhetnek: a kormány oktatással kapcsolatos terveiről bővebben itt olvashatsz.

Komoly vitákat gerjesztett a központi bérfinanszírozás terve

Az mindenesetre már most látszik, hogy a jelenlegi rendszer – amelyben az önkormányzatok az iskolák kiadásait körülbelül hatvan százalékban állami támogatásból, negyven százalékban pedig saját bevételekből fedezik – a kistelepüléseken egyszerűen nem működik. Van, ahol a tanárok fizetése késik, máshol a közüzemi számlák kifizetése okoz megoldhatatlan problémát. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura 150 millió forinttal tartozik az áram- és gázszolgáltatónak, valamint az önkormányzat beszállítóinak, az iskolában december óta nincs fűtés. A Győr-Moson-Soproni Héderváron, a szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn rendkívüli szünettel és meghosszabbított téli szünettel spóroltak a rezsiköltségeken. A kistelepülések iskoláiban kialakult helyzetről itt olvashatsz bővebben.

Bár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár már ősszel a finanszírozás módosításáról beszélt, Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter pedig már 2009-ben felvetette a változtatás tervét, a Széll Kálmán-terv oktatási fejezetében nem szerepel a tanárok központi bérfinanszírozásának koncepciója, sajtóhírek szerint ráadásul a változtatás komoly vitákat váltott ki, Kósa Lajos debreceni polgármester Orbán Viktorral is összeszólalkozott az önkormányzati feladatok megnyirbálása miatt. Kósa szerint az iskolák állami tulajdonba vételével az intézmények fenntartása nem lesz olcsóbb, viszont rengeteg gond szakadna az állam nyakába.

Egy magas rangú kormányzati forrás múlt hétfőn azt mondta a Hírszerzőnek, hogy Hoffmann Rózsa szerint az államnak az általános iskolát a nyolcadik osztályig kell átvennie az önkormányzatoktól az államnak, a fideszes szakpolitikusok viszont inkább az alsó tagozatokat államosítanák. Az oktatási közbeszerzések központosításától, a „tanári létszámmal való gazdálkodástól” jelentős megtakarításokat vár a kabinet – jelenleg az önkormányzatoknak átutalt normatíva ugyanis folyamatosan „cikázik”, „vándorol” a közigazgatásban, előfordul, hogy nem oda kerül, ahova szánták. Vagyis több pénz nem kerülne a rendszerbe, így a pedagógusok fizetése sem nőne, a béreket valószínűleg az önkormányzatoknak eddig folyósított támogatásokból fizetnék ki.

Központi finanszírozásból központi létszámfinanszírozás lesz

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az eduline-nak úgy nyilatkozott, bár sok tanár megnyugtató megoldásnak tartaná a tervet, hiszen garantáltan megkapnák bérüket, a központi finanszírozás akár létszámleépítéssel is járhat. „Aki fizeti a zenészt, az rendeli a zenét. Ha a bérfinanszírozás központilag történik majd, abból bizony központi létszámgazdálkodás lesz” – mondta. Az interjú teljes szövegét itt olvashatod el.

Az egyes iskolákban dolgozó pedagógusok számáról ugyanis többé nem azok döntenek majd, akik valóban látják, hogy kikre van szükségük az intézményeknek. „Drasztikus következményekkel jár, ha túl messze van a döntéshozó a felhasználótól” – mondja Varga Júlia oktatási közgazdász. Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal által készített Zöld Könyvben azt írja, annak idején pont az önkormányzatokat bízták meg a közoktatási feladatok ellátásával, mert ezen a közigazgatási szinten „a felhasználók jobban befolyásolhatják a döntéseket, jobban ismerik a helyi igényeket, jobban tudnak alkalmazkodni a helyi költségkülönbségekhez”.

A közgazdász szerint a döntés a tanári fizetések emelkedését sem hozza majd magával. „Külföldön egy pedagógusra az általános iskolák alsós osztályaiban tizennégy, nálunk csak tíz diák jut. Tehát rengeteg tanár van, míg diákból egyre kevesebb, 1990 és 2010 között mintegy négyszázezerrel csökkent az általános iskolások száma. Amíg a tanárok létszámán nem változtatnak, a fizetések sem fognak nőni” – összegzi a problémát.

Az átalakítás visszalépést jelentene?

A rendszerváltó országok közül Magyarország állt át először a tanulólétszámhoz kötött normatív finanszírozási modellre, és egy ideje már a környező államok nagy részében is így tartják fenn a közoktatást – olvasható az OktpolCafén. Ha az átalakítás megvalósul, belépünk azon országok sorába, amelyek soha nem is tervezték a rendszer kidolgozását. „Az inputfinanszírozáshoz való visszatérés terve egy olyan országok csoportjába tolna át minket, amelyek nem éppen oktatási rendszereik jó kormányzásáról ismertek, ide tartozik például Albánia, Montenegró, Törökország” – írja Radó Péter.  

B.B.

eduline