„Túl sok diák jár olyan kurzusokra, amelyeknek semmi értelmük" – idézi a
Daily Mail
Alison Wolf professzort, aki szerint a középiskolák tantárgyainak egyharmada nem segíti, sőt néhány még rontja is a tanulók elhelyezkedési esélyeit. A King’s College tanárát Michael Gove oktatási miniszter kérte fel annak vizsgálatára, hogy megfelel-e a jelenlegi képzési rendszer a munkaerőpiac igényeinek.
Az eredmények siralmasak: Wolf szerint sok kurzus színvonala rendkívül alacsony, a diákok sem a továbbtanuláshoz, sem az elhelyezkedéshez nem kapnak plusz segítséget. „A Munkáspárt kormányzása alatt több millió gyerek fejezte be az iskolát anélkül, hogy angolból és matematikából levizsgázott volna, és milliók jutottak zsákutcába megszerzett képesítésükkel” – értelmezi a kormány a felmérés eredményeit.
A Munkáspárt kormányzása idején bevezetett, a közbeszédben csak „Mickey Mouse-kurzusokként” emlegetett tárgyak népszerűsége 38 százalékkal nőtt 2005 óta, így mintegy négyszázezer, 16 és 19 év közötti tanuló tett záróvizsgát belőlük az elmúlt évek során. A Felkészítés a munka világára című órát, amelynek anyagában olyan témák szerepelnek, mint a „veszélyhelyzetek felismerése otthon, az utakon és a munkahelyen”, majdnem harmincezren vették fel.
Melyek a legbizarrabb nevű egyetemi szakok 2010-ben? Listánkat itt találod.
A „puha” tantárgyakból szerzett jegyek értéke ráadásul aránytalanul magas a továbbtanuláshoz szükséges egységes középiskolai záróvizsgákéhoz képest. A személyes hatékonyság című tárgyból szerzett jegyért 2005 óta ugyanannyi pontot kapnak a diákok, mint egy nehéz fizikai záróvizsgárért. „Amire a fiataloknak szükségük van, az az, hogy elkezdjenek beletanulni a munkába, és olyan képességekre tegyenek szert, amelyeknek hasznát látják az életben” – mondja Alison Wolf.
Itthon is csökkentik a választható érettségi tantárgyak számát - hogy a következő években miből nem lehet majd vizsgázni, arról itt olvashatsz.
eduline
