Képek: így néznek ki a világ legfurcsább iskolaépületei

A kínai Getu diákjai egy barlangban, a tehetős indonéziaiak bambuszokból, a Fülöp-szigeteki gyerekek pedig műanyag palackokból épített iskolában tanulnak. Van, ahol a furcsa ötletet a kényszer szülte, máshol tudatosan újrahasznosított anyagból építkeznek.

  • Eduline

1. A Fülöp-szigeteki palackiskola

A beszédes nevű Battle School projektet a My Shelter Foundation szervezet indította: bevásárlóközpontokban, szállodákban és oktatási intézményekben gyűjtenek műanyag palackokat, amelyekből iskolákat építenek a Fülöp-szigeteken. A szigetországban egyre nő a diákok száma, az olykor szélsőséges időjárás miatt azonban minden évben több tucat iskolaépület válik használhatatlanná. Több mint hétezer tanteremre lenne szükség, ennyi új épületre azonban nincs pénz - a projekt ötletgazdái azért a műanyag palackot választották építési anyagként, mert könnyen lehet vele dolgozni, és átengedi a fényt.

2. A getui barlangiskola

Kína egyetlen barlangiskoláját januárban zárták be: a Guizhou tartományban lévő Getu település diákjai egy hatalmas barlangban töltötték a tanítási napokat, itt alakították ki ugyanis a furcsa osztálytermet, a menzát és a sportpályát. A meghökkentő ötletet a kényszer szülte. Az 1980-as években hiába pályázott a település állami támogatásra, nem kaptak pénzt egy „valódi” iskola építésére, a tanárok így kénytelenek voltak az egyik közeli barlangban megtartani az órákat.

somethinamazing.blogspot.com

„Az akusztika nagyszerű, nekünk van a legjobb kórusunk a környéken, a környezet pedig még izgalmasabbá teszi a geológiai témájú órákat. Biológiakönyvre egyáltalán nincs szükségünk, ott vannak nekünk a denevérek és a gyíkok” – mondta az intézmény volt igazgatója. A diákokkal nyolc pedagógus foglalkozott, az iskolába főként a környező hegyi településekről származó gyerekek jártak. A getui barlangiskoláról további képeket itt találsz.

somethinamazing.blogspot.com

3. Bambusziskola Indonéziában

Az indonéziai Green Schoolban több mint száz diák tanul: a pedagógusok bambuszcölöpökön álló, félig nyitott épületekben tartják az órákat, a tanulók a földön, párnákon ülve jegyzetelnek, a menzai ebéd pedig az iskola kertjében termelt zöldségekből és gyümölcsökből készül. A 2008 szeptembere óta működő Green School tulajdonosai – a luxusékszerek tervezésével foglalkozó Cynthia és John Hardy – szerint ez a világ legkisebb ökológiai lábnyomával rendelkező iskolája, ahol nincsenek falak és neonlámpák, ahol az elektromos eszközöket nap- és vízenergiával, valamint biogázzal működtetik, és ahol mindent bambuszból építettek fel.

www.greenschool.org

Az iskola igazgatója szerint az öt és tizenhat év közötti tanulókat szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, akik elsősorban a gyerekek kreativitásának és szociális tulajdonságainak kibontakoztatására helyezik a hangsúlyt. A diákok a matematika, az angol és a történelem mellett vízgazdálkodást, állattenyésztést és növénytermesztést, jógát és hagyományos indonéziai művészeteket is tanulhatnak. Mindezt persze borsos tandíjért: a szülőknek az alsó tagozatosok után 8265 dollárt, vagyis körülbelül 1 700 ezer forintot, a felső tagozatosok után pedig 9262 dollárt, közel kétmillió forintot kell fizetniük évente. A Green Schoolról további képeket itt találsz.

www.greenschool.org

eduline

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.