A kínai Getu diákjai egy barlangban, a tehetős indonéziaiak bambuszokból, a Fülöp-szigeteki gyerekek pedig műanyag palackokból épített iskolában tanulnak. Van, ahol a furcsa ötletet a kényszer szülte, máshol tudatosan újrahasznosított anyagból építkeznek.
1. A Fülöp-szigeteki palackiskola
A beszédes nevű Battle School projektet a My Shelter Foundation szervezet indította: bevásárlóközpontokban, szállodákban és oktatási intézményekben gyűjtenek műanyag palackokat, amelyekből iskolákat építenek a Fülöp-szigeteken. A szigetországban egyre nő a diákok száma, az olykor szélsőséges időjárás miatt azonban minden évben több tucat iskolaépület válik használhatatlanná. Több mint hétezer tanteremre lenne szükség, ennyi új épületre azonban nincs pénz - a projekt ötletgazdái azért a műanyag palackot választották építési anyagként, mert könnyen lehet vele dolgozni, és átengedi a fényt.
2. A getui barlangiskola
Kína egyetlen barlangiskoláját januárban zárták be: a Guizhou tartományban lévő Getu település diákjai egy hatalmas barlangban töltötték a tanítási napokat, itt alakították ki ugyanis a furcsa osztálytermet, a menzát és a sportpályát. A meghökkentő ötletet a kényszer szülte. Az 1980-as években hiába pályázott a település állami támogatásra, nem kaptak pénzt egy „valódi” iskola építésére, a tanárok így kénytelenek voltak az egyik közeli barlangban megtartani az órákat.
„Az akusztika nagyszerű, nekünk van a legjobb kórusunk a környéken, a környezet pedig még izgalmasabbá teszi a geológiai témájú órákat. Biológiakönyvre egyáltalán nincs szükségünk, ott vannak nekünk a denevérek és a gyíkok” – mondta az intézmény volt igazgatója. A diákokkal nyolc pedagógus foglalkozott, az iskolába főként a környező hegyi településekről származó gyerekek jártak. A getui barlangiskoláról további képeket itt találsz.
3. Bambusziskola Indonéziában
Az indonéziai Green Schoolban több mint száz diák tanul: a pedagógusok bambuszcölöpökön álló, félig nyitott épületekben tartják az órákat, a tanulók a földön, párnákon ülve jegyzetelnek, a menzai ebéd pedig az iskola kertjében termelt zöldségekből és gyümölcsökből készül. A 2008 szeptembere óta működő Green School tulajdonosai – a luxusékszerek tervezésével foglalkozó Cynthia és John Hardy – szerint ez a világ legkisebb ökológiai lábnyomával rendelkező iskolája, ahol nincsenek falak és neonlámpák, ahol az elektromos eszközöket nap- és vízenergiával, valamint biogázzal működtetik, és ahol mindent bambuszból építettek fel.
Az iskola igazgatója szerint az öt és tizenhat év közötti tanulókat szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, akik elsősorban a gyerekek kreativitásának és szociális tulajdonságainak kibontakoztatására helyezik a hangsúlyt. A diákok a matematika, az angol és a történelem mellett vízgazdálkodást, állattenyésztést és növénytermesztést, jógát és hagyományos indonéziai művészeteket is tanulhatnak. Mindezt persze borsos tandíjért: a szülőknek az alsó tagozatosok után 8265 dollárt, vagyis körülbelül 1 700 ezer forintot, a felső tagozatosok után pedig 9262 dollárt, közel kétmillió forintot kell fizetniük évente. A Green Schoolról további képeket itt találsz.
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
