Bántották az iskolában, ezért lett öngyilkos egy kecskeméti diák

A tizenhat éves diák nevelőapja azt állítja: olyan bejegyzéseket talált fia számítógépen, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy az iskolában rendszeresen csúfolták – számolt be a tv2 Tények című műsora.

  • Eduline
A gimnázium, ahol a diák tanult. Vizsgálatot indítottak
109.hu
A kecskeméti Bolyai János Gimnázium diákja január 20-án tűnt el, holttestét Nyársapát külterületén találták meg. A rendőrség szerint a tizenhat éves fiú valószínűleg felmászott egy magasfeszültségű oszlopra, ott érhette halálos áramütés.

A tanulmányi ösztöndíjas gimnazista nevelőapja szerint osztálytársai bánthatták és csúfolhatták őt, ezért vetett véget az életének. A fiú számítógépén ugyanis olyan bejegyzéseket találtak, amelyek arra utalnak, hogy folyamatosan támadták őt az iskolában. A kecskeméti gimnázium igazgatója a tv2-nek nem nyilatkozott az esetről, az intézményben azonban vizsgálatot indítottak.

A kecskeméti esethez hasonló diáköngyilkosságok történtek az elmúlt egy évben Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. Decemberben egy 12 éves brit általános iskolás akasztotta fel magát: Bradley Wisemant osztálytársai állítólag hónapokon keresztül zaklatták választékos szóhasználata és jólneveltsége miatt. A diák halála után három nappal mintegy száz szülő, tanár és diák gyűlt össze az általános iskola épülete előtt, a demonstrációval az iskolai zaklatás veszélyeire akarták felhívni a figyelmet. A Facebookon is létrejött egy "R.I.P Bradley Wiseman" nevű csoport, amelynek több ezer tagja van: búcsúztatókat és verseket tesznek közzé, de az oldalon szerepel egy olyan plakát is, amely szintén a diákok közötti zaklatásra hívja fel a figyelmet.

A Bradley Wiseman halála után létrehozott Facebook-oldal
Facebook

2010 márciusában kilenc középiskolás diákot vádoltak meg az Egyesült Államokban azzal, hogy folyamatos terrorizálásukkal öngyilkosságba kergették az osztálytársukat. A 16 éves Phoebe Prince-t valószínűleg azért pécézték ki a társai mert csak néhány hónapja érkezett a South Hadley középiskolába, ráadásul szüleivel egy kis írországi városból költöztek át az Egyesült Államokba. Valószínűleg csak olaj volt a tűzre, mikor a lány elkezdett járni az iskola egyik népszerű, felsőbb éves diákjával, innentől kezdve egy kisebb csoport folyamatosan terrorizálta az iskolában és a különböző közösségi oldalakon is.

Magyarországon is egyre komolyabb problémát okoz a kiközösítés és az internetes bullying. „A terror házává vált az iskola, néhány problémás diák folyamatosan fenyegeti és zsarolja a többieket. Van, akitől pénzt követelnek, másoktól elveszik az értéktárgyaikat. Gyakran provokálnak verekedést, sőt az is előfordult, hogy más osztályok termébe óra közben bementek, és megzavarták a tanítást” – csak egy Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához eljuttatott panaszok közül. A hazai helyzetről szóló szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.