Nehéz és "érthetetlen" feladatokat kaptak a felvételiző diákok?

Míg az elmúlt években a nyelvi logikára és a kreativitásra építették a nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők felvételi feladatlapját, idén más típusú feladatokat kaptak a negyedikes diákok – írja a Győrinap.

  • Eduline

„Korábban alkalmazási feladatok voltak, idén azonban inkább információ-visszakérdezés történt. Ez azért érthetetlen, mert a nyolc évfolyamos képzés feladatává a tehetséggondozást szeretnék tenni, most viszont nagyon sok feladat kért direkt információt a tankönyvből” – mondta Német Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója.

A pedagógus szerint idén kifejezetten nehéz volt a negyedikes általános iskolások magyar nyelvi feladatlapja, és módosítottak a fogalmazás javítási útmutatóján is: ha valaki nem tudta befejezni a szöveget, akkor a tartalomra, a nyelvhelyességre és a külalakra is csak részpontokat kaphatott. „Végig komolyan kellett koncentrálni, ki is használták a gyerekek a negyvenöt percet. Először fordult elő az, hogy a matematika írásbeli sokkal jobban sikerült, mint az anyanyelvi” – tette hozzá. A négyosztályos középiskolák felvételi feladatsora nem volt nehéz, a kérdéseket szaktanárokkal elemeztük és értékeltük - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Feladatlapok és megoldások

Magyar nyelv és irodalom feladatlap nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknek

Magyar nyelv és irodalom megoldókulcs nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknek

Matematika feladatlap nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknek

Matematika megoldókulcs nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknek

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.