Februártól újra Kolontáron tanulhatnak a diákok

Februártól újra Kolontáron tanulhatnak a helyi kisdiákok, akik a vörösiszap-katasztrófa miatt október óta Ajkára járnak iskolába - mondta a kolontári intézmény vezetője.

  • Eduline
Kolontár októberben: az iskola épülete nem rongálódott meg
Soháné Csóka Zita igazgató közölte: a csak alsó tagozatosokat oktató kolontári általános iskolában két hónapja tart a felújítás, a festéssel és a parkettázással még nem készültek el, de a jövő héten ez is befejeződik. Tavaly december óta kicserélték a járólapokat és a teljes világítást, az épület külső felújítását pedig tavasszal kezdik majd el.

Az iskola épületét az iszapkatasztrófát követően adományraktárnak használták, és onnan biztosították a kármentesítésben részt vevők ellátását is. A tizenhat, alsó tagozatos diák és két tanítónőjük az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola Eötvös épületében folytatta a tanévet a kilencnapos kényszerszünet után.

Az igazgató kitért arra, hogy az iskola tanulóinak létszáma csökkent: a diákok közül hárman a szüleikkel albérletben élnek a katasztrófa óta, őket átmenetileg másik iskolába íratták. Soháné Csóka Zita szerint ezek a családok, ha a lakhatásuk véglegesen megoldódik, visszaköltöznek majd Kolontárra.

Az iskola vezetője elmondta, hogy az elmúlt három hónapban rengeteg adományt kaptak; sokan számítógépet, tanszert, játékot és pénzt is felajánlottak segítségül. A gyerekek több kiránduláson is részt vettek: a legutóbb egyhetes lengyelországi sítáborozáson voltak egy vállalkozó jóvoltából, az őszi szünetben pedig Nagymaroson jártak.

"Felsorolni is nehéz lenne, mennyi helyre eljutottunk, ahová nem is lett volna lehetőségünk, ezért nagyon hálásak vagyunk"- fogalmazott az igazgató. A kolontári iskola épületében a katasztrófa nem okozott kárt, a helyi kisdiákoknak a bontási és mentesítési munkálatok miatt kellett október 18-a óta Ajkára járniuk iskolába.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.