A világ egyik legfurcsább akadémiáját nyitották meg Olaszországban

Ritka kincsnek számít a csend, sokan nem is tudják, mit jelent a zajmentes élet - ezt tanítják az Olaszországban alapított Csendakadémián, mely rendkívüli maratonra készül.

  • Eduline
Kiabálás, petárdadurrogtatás, tömegzaj nélkül ünnepelte a szilvesztert a trentinói Castel Condinóban alapított Csendcsoport. Rómában a Csendben-csendben elnevezésű parti kínált teljes akusztikai elszigetelést a városban tomboló hangzavartól. 

Az Egyedült Államokból érkezett zéródecibeles bulik az olaszokat is meghódították, és a csend keresése igazi divattá vált. Így nem számít meglepetésnek a Csendakadémia megalakulása (Accademia del Silenzio). A milánói Bicocca egyetemen oktatásfilozófiát tanító Duccio Demetrio és a hallgatni a csendet nevű blog szerzője, Nicoletta Polla-Mattiot újságíró indította útjára. Az akadémia a toszkán Anghiari szabadegyetemén kapott székhelyet. Célként az akusztikai szennyezés elleni küzdelmet tűzte ki. Első "csendes" bemutatkozása  március 9-én, Torinóban és Milánóban lesz, az itt szervezett csendmaratonnal. 

"A csend nem feltétlenül némaságot jelent, hanem azt, hogy hallgatunk, és nem hagyjuk elterelni figyelmünket az örökös zajban" - magyarázta Demetrio a La Stampa torinói napilapnak. "A csend ma már kiváltságot, luxust képvisel, pedig a hétköznapokban is megteremthető" - tette hozzá Polla-Mattiot. 

A témában szakértőnek tartott Raniero Maggini, a WWF Italia alelnöke a legkisebbeket igyekszik megtanítani a természetes csendre. "A modern generáció felismeri a mobiltelefononk csengőhangját, de azt sem tudja,  hogyan csobog egy patak" - mondta. Maggini iskolásoknak tart csendórákat, melyeken autódudálás helyett madárcsiripelést hallanak. 

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.