A koránérő fiatal lányok nagyobb valószínűséggel küzdenek mentális egészségügyi problémákkal kamaszéveik alatt - derült ki egy új tanulmányból.
Tudományos kutatások szerint a fiatal lányok manapság hamarabb érik el a serdülőkort, mint régebben, és ennek valószínűleg a környezetszennyezettség és a megváltozott táplálkozási szokások az okai - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
A Bristoli Egyetem és a Cambridge-i Egyetem irányításával folytatott vizsgálat során a kutatóknak sikerült összefüggést kimutatniuk az első menstruáció ideje és a depresszióra való hajlam között. "A kutatásunk azt mutatja, hogy a koránérő lányoknak nagyobb az esélye a depresszió tüneteinek kialakulására, mire elérik tízes éveik közepét. Mindez azt bizonyítja, hogy a későn érés hatékony védelmet nyújthat a mentális betegségek ellen" - mondta Carol Joinson, a tanulmány egyik vezető kutatója.
"A pubertásba való átmenet a fejlődés egyik kritikus szakasza és szoros kapcsolatban van számos biológiai, kognitív és társadalmi változással. Ilyen lehet a szülőkkel való konfliktus, a párkapcsolatok kialakulása, a testkép változásai és a hullámzó hormonszint. Ezek pedig jóval negatívabb hatást gyakorolhatnak a koránérő lányokra, mint a később érő társaikra. A koránérő lányok magányosnak érezhetik magukat és gyakran olyan elvárásoknak kell megfelelniük, amelyekre érzelmileg még nem állnak készen" - magyarázta a szakember.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
