Hiába szigorították a törvényt, még mindig sok a lógós diák

Másfélszeresére nőtt két év alatt a gondozás alá vett diákok száma Kaposváron, a szakemberek szerint a szigorúbb jogszabályok ellenére egyre nagyobb problémát okoznak az igazolatlan hiányzások.

  • Eduline

Kaposváron összesen húsz diákot vettek védelem alá az elmúlt hónapokban igazolatlan iskolai hiányzások miatt. „Ismerek olyan szülőt, aki elhozza az iskoláig a tizenhat éves lányát, bekíséri az épületbe, és átadja az osztályfőnöknek. A diáklány a negyedik tanóráról azonban már ellóg. A legtöbben otthon maradnak vagy az utcán csellengenek, bandáznak” – mondta a Kapospontnak Rehova Márta, a Széchenyi István Szakképző Iskola igazgatóhelyettese.

Mi lesz azokkal, akik az órák helyett a csellengést választják?

 

Egy kaposvári középiskolásra átlagosan tizenöt igazolatlan óra jut. A hírportálnak nyilatkozó pszichológus szerint erről elsősorban a család tehet. „A szülők sokkal kevésbé húzzák meg a határokat, pedig nekik kellene példát mutatniuk” – mondta Szigeti Mónika.

Szeptember óta szigorú büntetés jár a lógásért

Szeptember elseje óta szigorú büntetés jár a lógásért: ha egy diáknak ötven igazolatlan órája van, a jegyző - az iskola jelzése alapján - felfüggeszti az iskoláztatási támogatást, és védelembe veszi a lógós tanulókat. Néhány településen már szeptember végén hivatalos eljárást kellett indítani több általános- és középiskolás ellen, sokan ugyanis három hét alatt begyűjtötték az ötven tanórai hiányzást.

A felfüggesztett családi pótlékot (amelynek összege havi 12200 és 17000 forint között alakul gyermekenként, számuktól és attól függően, hogy teljes vagy csonka családban élnek), az államkincstárnál vezetett számlán gyűjtik. Abban az esetben, ha a tanuló részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (ez a család vagyoni helyzetétől függően akkor jár, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 125 százalékát), a családi pótlékot az eseti gondnok természetbeni támogatásra fordíthatja, és a legszükségesebb kiadásokat fedezhetik belőle.

Akiknek nem jár gyermekvédelmi támogatás, azok csak a felfüggesztés felülvizsgálatát és eltörlését követően juthatnak hozzá a visszatartott összeghez, mégpedig annyi részletben, ahány hónapig nem kapták meg a pénzt. Mindkét esetben elrendelik ugyanakkor a gyermekek védelembe vételét, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy mind a szülőknek, mind a tanulóknak kötelező magatartási szabályokat írnak elő, amelyek célja ebben az esetben természetesen a rendszeres iskolába járás elérése. 

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.