Senkinek nem okozott meglepetést az idei őszi érettségi

Mindenhol rendben zajlottak az őszi érettségi vizsgák - közölte Kerpen Gábor, az Oktatási Hivatal elnöke. Az október-novemberi vizsgaidőszakban 161 intézményben 16 612-en maturáltak.

  • Eduline

A 13. vizsgaidőszakban az érettségizők együttesen 19421 – 16531 közép- és 2890 emelt szintű – vizsgát tettek le, továbbá vizsgáikhoz 19553, már előzőleg megszerzett vizsgaeredmény beszámítását kérték, így az érettségi vizsgákról kiállított dokumentumokba csaknem 39 ezer vizsgaeredmény került. A vizsgázók száma ismét nem okozott nagy meglepetést az Oktatási Hivataknak, a 2009-es őszi érettségi időszakban ugyanis 15 és félezer diák összesen 18 225 vizsgán adott számot tudásáról.

A 2010-es őszi érettségi vizsgákról szóló összefoglalóinkat itt és itt olvashatod el.

A középszintű magyarérettségi megoldásai

A középszintű matekérettségi megoldásai

Ebben a vizsgaidőszakban 161 intézmény szervezett érettségi vizsgákat. A vizsgabizottságok összesen több mint 3 ezer érettségi bizonyítványt, több mint 1800 érettségi tanúsítványt és több mint tízezer törzslapkivonatot állítottak ki a vizsgázóknak. 

Kerpen Gábor a közleményben felidézte, hogy októberben kilenc napon át, 168 vizsgahelyszínen középszintű, míg huszonkilenc helyszínen emelt szintű írásbeli vizsgák zajlottak. A diákok – választásaik alapján – középszinten százhárom tárgyból, emelt szinten ötvennégy tárgyból vizsgáztak. November 10-től 15-ig 256 tantárgyi bizottság előtt tettek emelt szintű szóbeli vizsgát. A középszintű szóbeli vizsgák, november 18-26. között, 234 érettségi vizsgabizottság előtt zajlottak. A diákok ötvenegy százaléka előrehozott vizsgára jelentkezett, legkevesebben pedig pótló vizsgára, ez az érettségik csupán egy százaléka volt. 

Az Oktatási Hivatal honlapján mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli vizsgák feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói megtalálhatóak.

MTI

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.