Senkinek nem okozott meglepetést az idei őszi érettségi

Mindenhol rendben zajlottak az őszi érettségi vizsgák - közölte Kerpen Gábor, az Oktatási Hivatal elnöke. Az október-novemberi vizsgaidőszakban 161 intézményben 16 612-en maturáltak.

  • Eduline

A 13. vizsgaidőszakban az érettségizők együttesen 19421 – 16531 közép- és 2890 emelt szintű – vizsgát tettek le, továbbá vizsgáikhoz 19553, már előzőleg megszerzett vizsgaeredmény beszámítását kérték, így az érettségi vizsgákról kiállított dokumentumokba csaknem 39 ezer vizsgaeredmény került. A vizsgázók száma ismét nem okozott nagy meglepetést az Oktatási Hivataknak, a 2009-es őszi érettségi időszakban ugyanis 15 és félezer diák összesen 18 225 vizsgán adott számot tudásáról.

A 2010-es őszi érettségi vizsgákról szóló összefoglalóinkat itt és itt olvashatod el.

A középszintű magyarérettségi megoldásai

A középszintű matekérettségi megoldásai

Ebben a vizsgaidőszakban 161 intézmény szervezett érettségi vizsgákat. A vizsgabizottságok összesen több mint 3 ezer érettségi bizonyítványt, több mint 1800 érettségi tanúsítványt és több mint tízezer törzslapkivonatot állítottak ki a vizsgázóknak. 

 

Kerpen Gábor a közleményben felidézte, hogy októberben kilenc napon át, 168 vizsgahelyszínen középszintű, míg huszonkilenc helyszínen emelt szintű írásbeli vizsgák zajlottak. A diákok – választásaik alapján – középszinten százhárom tárgyból, emelt szinten ötvennégy tárgyból vizsgáztak. November 10-től 15-ig 256 tantárgyi bizottság előtt tettek emelt szintű szóbeli vizsgát. A középszintű szóbeli vizsgák, november 18-26. között, 234 érettségi vizsgabizottság előtt zajlottak. A diákok ötvenegy százaléka előrehozott vizsgára jelentkezett, legkevesebben pedig pótló vizsgára, ez az érettségik csupán egy százaléka volt. 

Az Oktatási Hivatal honlapján mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli vizsgák feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói megtalálhatóak.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.