Három beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete; az érdekvédelmi tömörülés az alkotmánymódosítást, a különadót és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését kifogásolja.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta: nem tartják elfogadhatónak a különadó öt évre visszamenőleges kivetését. Az érdekvédő azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy különbséget tesznek állampolgár és állampolgár, munkavállaló és munkavállaló között a 3,5 millió forintos, illetve 2 millió forintos plafon megállapításával.
Az Országgyűlés november 17-én döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól, a törvény szerint a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.
Galló Istvánné elmondta: külön beadványban kifogásolják az alkotmány módosításának azt passzusát, amely lehetőséget teremtene álláspontjuk szerint a kormánynak arra, hogy öt évre visszamenőlegesen újabb adónemeket állapítson meg. Mindez ellentétes az unióban alkalmazottakkal - emelte ki az érdekvédelmi szervezet vezetője. Harmadik beadványában a PSZ az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése ellen tiltakozik. A PSZ elnöke elmondta, azt kérik, hogy a megtámadott rendelkezéseket mindhárom esetben az Alkotmánybíróság semmisítse meg.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
