Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete

Három beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete; az érdekvédelmi tömörülés az alkotmánymódosítást, a különadót és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését kifogásolja.

  • Eduline

Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta: nem tartják elfogadhatónak a különadó öt évre visszamenőleges kivetését. Az érdekvédő azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy különbséget tesznek állampolgár és állampolgár, munkavállaló és munkavállaló között a 3,5 millió forintos, illetve 2 millió forintos plafon megállapításával.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke

Az Országgyűlés november 17-én döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól, a törvény szerint a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Galló Istvánné elmondta: külön beadványban kifogásolják az alkotmány módosításának azt passzusát, amely lehetőséget teremtene álláspontjuk szerint a kormánynak arra, hogy öt évre visszamenőlegesen újabb adónemeket állapítson meg. Mindez ellentétes az unióban alkalmazottakkal - emelte ki az érdekvédelmi szervezet vezetője. Harmadik beadványában a PSZ az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése ellen tiltakozik. A PSZ elnöke elmondta, azt kérik, hogy a megtámadott rendelkezéseket mindhárom esetben az Alkotmánybíróság semmisítse meg.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.