Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete

Három beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete; az érdekvédelmi tömörülés az alkotmánymódosítást, a különadót és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését kifogásolja.

  • Eduline

Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta: nem tartják elfogadhatónak a különadó öt évre visszamenőleges kivetését. Az érdekvédő azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy különbséget tesznek állampolgár és állampolgár, munkavállaló és munkavállaló között a 3,5 millió forintos, illetve 2 millió forintos plafon megállapításával.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke

Az Országgyűlés november 17-én döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól, a törvény szerint a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

 

Galló Istvánné elmondta: külön beadványban kifogásolják az alkotmány módosításának azt passzusát, amely lehetőséget teremtene álláspontjuk szerint a kormánynak arra, hogy öt évre visszamenőlegesen újabb adónemeket állapítson meg. Mindez ellentétes az unióban alkalmazottakkal - emelte ki az érdekvédelmi szervezet vezetője. Harmadik beadványában a PSZ az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése ellen tiltakozik. A PSZ elnöke elmondta, azt kérik, hogy a megtámadott rendelkezéseket mindhárom esetben az Alkotmánybíróság semmisítse meg.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.