A szakképzésért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) legyen felelős - ezt kéri a kormánytól a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet.
Tóth József, a szakszervezet elnöke közleményében azt írta, hogy megismerve a közoktatási törvény tervezetét, azt kérik a kormánytól és a parlamenttől, hogy az iskolai rendszerű szakképzést a közoktatás részeként ismerjék el, és a szakképzésért felelős tárca NEFMI legyen.
Mint kiemelte: fontosnak tartják a gazdaság részvételét a szakképzés gyakorlati képzésének életszerű megvalósításában, de a kamarai hatáskört túlzónak és elfogadhatatlannak ítélik. A kamara a szakképzésben újabb ellenőrzési és beavatkozási szintet eredményez, ugyanakkor az iskoláknak már így is túl sok irányítónak kell megfelelniük, adatokat szolgáltatniuk. Szerintük a kamarának azzal kell foglalkoznia, amire létrejött, azaz a gazdasági érdekvédelemmel. Annál is inkább, mert nem lehet egyszerre tagjainak érdekvédelmét ellátó és a tagjai által végzett szakképzési feladatokat felügyelő szervezet. Ez összeférhetetlen álláspontjuk szerint, s az eddig általuk kezelt 26 szakképesítés esetében sem hozta meg a várt sikert.| A szakképzés átalakításáról szóló cikkünket itt olvashatod. |
Kérik azt is, hogy a szakképző intézmények gyakorolhassanak ellenőrzési jogot a külső gyakorlati képző felett, mivel a jelenlegi helyzetben nincs rálátásuk arra, hogy a pedagógiai programjuk részét képező szakképzési programot a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó hogyan hajtja végre, ugyanakkor az iskola a felelős a képzés egészéért, a bizonyítványt is ő állítja ki. A szakszervezet üdvözöli a pedagógus életpályamodell bértételeire vonatkozó elképzeléseket és sürgeti a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérének mielőbbi rendezését.
A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról november 11-én írt alá megállapodást. A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. A kormányfő az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akkor hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Az átalakításokról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
