Nem bízná a szakiskolákat az iparkamarára a közoktatási szakszervezet

A szakképzésért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) legyen felelős - ezt kéri a kormánytól a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet.

  • Eduline

Tóth József, a szakszervezet elnöke közleményében azt írta, hogy megismerve a közoktatási törvény tervezetét, azt kérik a kormánytól és a parlamenttől, hogy az iskolai rendszerű szakképzést a közoktatás részeként ismerjék el, és a szakképzésért felelős tárca NEFMI legyen.

Mint kiemelte: fontosnak tartják a gazdaság részvételét a szakképzés gyakorlati képzésének életszerű megvalósításában, de a kamarai hatáskört túlzónak és elfogadhatatlannak ítélik. A kamara a szakképzésben újabb ellenőrzési és beavatkozási szintet eredményez, ugyanakkor az iskoláknak már így is túl sok irányítónak kell megfelelniük, adatokat szolgáltatniuk. Szerintük a kamarának azzal kell foglalkoznia, amire létrejött, azaz a gazdasági érdekvédelemmel. Annál is inkább, mert nem lehet egyszerre tagjainak érdekvédelmét ellátó és a tagjai által végzett szakképzési feladatokat felügyelő szervezet. Ez összeférhetetlen álláspontjuk szerint, s az eddig általuk kezelt 26 szakképesítés esetében sem hozta meg a várt sikert.

A szakképzés átalakításáról szóló cikkünket itt olvashatod.

Kérik azt is, hogy a szakképző intézmények gyakorolhassanak ellenőrzési jogot a külső gyakorlati képző felett, mivel a jelenlegi helyzetben nincs rálátásuk arra, hogy a pedagógiai programjuk részét képező szakképzési programot a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó hogyan hajtja végre, ugyanakkor az iskola a felelős a képzés egészéért, a bizonyítványt is ő állítja ki. A szakszervezet üdvözöli a pedagógus életpályamodell bértételeire vonatkozó elképzeléseket és sürgeti a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérének mielőbbi rendezését.

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról november 11-én írt alá megállapodást. A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. A kormányfő az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akkor hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Az átalakításokról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás.

MTI

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.