Nem bízná a szakiskolákat az iparkamarára a közoktatási szakszervezet

A szakképzésért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) legyen felelős - ezt kéri a kormánytól a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet.

  • Eduline

Tóth József, a szakszervezet elnöke közleményében azt írta, hogy megismerve a közoktatási törvény tervezetét, azt kérik a kormánytól és a parlamenttől, hogy az iskolai rendszerű szakképzést a közoktatás részeként ismerjék el, és a szakképzésért felelős tárca NEFMI legyen.

Mint kiemelte: fontosnak tartják a gazdaság részvételét a szakképzés gyakorlati képzésének életszerű megvalósításában, de a kamarai hatáskört túlzónak és elfogadhatatlannak ítélik. A kamara a szakképzésben újabb ellenőrzési és beavatkozási szintet eredményez, ugyanakkor az iskoláknak már így is túl sok irányítónak kell megfelelniük, adatokat szolgáltatniuk. Szerintük a kamarának azzal kell foglalkoznia, amire létrejött, azaz a gazdasági érdekvédelemmel. Annál is inkább, mert nem lehet egyszerre tagjainak érdekvédelmét ellátó és a tagjai által végzett szakképzési feladatokat felügyelő szervezet. Ez összeférhetetlen álláspontjuk szerint, s az eddig általuk kezelt 26 szakképesítés esetében sem hozta meg a várt sikert.

A szakképzés átalakításáról szóló cikkünket itt olvashatod.

Kérik azt is, hogy a szakképző intézmények gyakorolhassanak ellenőrzési jogot a külső gyakorlati képző felett, mivel a jelenlegi helyzetben nincs rálátásuk arra, hogy a pedagógiai programjuk részét képező szakképzési programot a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó hogyan hajtja végre, ugyanakkor az iskola a felelős a képzés egészéért, a bizonyítványt is ő állítja ki. A szakszervezet üdvözöli a pedagógus életpályamodell bértételeire vonatkozó elképzeléseket és sürgeti a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérének mielőbbi rendezését.

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról november 11-én írt alá megállapodást. A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. A kormányfő az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akkor hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Az átalakításokról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.