Könnyebb lesz a tanárok munkája?

Minden magyarországi iskolában dolgoznak majd szociális munkások, akik kizárólag a problémás gyerekekkel foglalkoznak - közölte Nyitrai Imre helyettes államtitkár az iskolai erőszak témakörében tartott csütörtöki budapesti konferencián.

  • Eduline

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Teve utcai székházában tartott rendezvényen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a kormány elindított egy megújítást, egy megújulást, ennek folytatásaként hamarosan bevezetik a már több országban, főleg Angliában működő rendszert. Nyitrai Imre közlése szerint erre a hálózatra azért van szükség, hogy ne a pedagóguskarra tolják a szociális munkási feladatot.

Hatala József országos rendőrfőkapitány a konferencia megnyitóján arról beszélt, hogy az iskolai erőszak kezelése nem a rendőrség, hanem az oktatáshoz értő tudósok, szakemberek feladata, nekik kell megoldást találniuk arra, hogy ezt a probléma minimalizálódjon, nem biztos, hogy a hatósági szankció a megoldás erre a kérdésre.

Az altábornagy megjegyezte: azokban az intézményekben, amelyek arra szolgálnak, hogy a gyerekeket az életre felkészítsék, munkára neveljék, a különböző csoportok, diák és diák, tanár és tanuló között is probléma alakult ki, az agresszió pedig növekszik, ezért az iskolai erőszak nagyon fontos kérdéssé vált napjainkban. 

Feltette a kérdést, milyen felnőtté válhat az a gyerek, aki ilyen közegben szocializálódik, indulatainak teret enged, sérelmeit erőszakkal akarja rendezni. Előbb-utóbb felnőttként is ezt akarja továbbvinni, így potenciális elkövetővé válik, vagy a sértettek újra áldozatai lesznek ilyen cselekményeknek - mutatott rá az országos rendőrfőkapitány.

Az iskolai erőszak visszaszorításában a legfőbb feladatuk és felelősségük a szülőknek, a tanároknak és a hatóságoknak van - mondta Hatala József, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ezt a kérdést csak közösen lehet kezelni. Az ORFK vezetője ezért a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy egy egységes normarendszerrel segítsék a gyerekeket, és ne büntessék őket. Az egész napos szakmai konferencián az iskolai erőszak okairól, a helyzet javításáról tanácskoznak, bemutatva különböző országok gyakorlatát, konfliktuskezelő programokat, valamint a média szerepét és lehetőségeit kutatják.

Mobiltelefonnal felvett verekedések, tettlegességig fajuló tanár-szülő konfliktusok és a verbális agresszió minden formája - egy friss felmérés szerint minden tizedik diákot ért már bántalmazás az iskolában, a kiabálás, a megszégyenítés és a káromkodás pedig lassacskán mindennapossá válik az osztálytermekben. A felmérésről és az elmúlt években bevezetett intézkedések hatékonyságáról szóló cikkünket

itt

olvashatod.

MTI

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.