Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Pokorni Zoltán a több száz pedagógus, intézményvezető és oktatási szakember előtt tartott előadásában kiemelte: a jó életpályamodell továbblépésre ösztönöz, a pályán lévőket új ismeretek elsajátítására sarkallja. Úgy látja, hogy vonzóbbak azok a bérrendszerek, amelyek "laposak", azaz aránylag magas pályakezdő fizetéssel indulnak, majd arányosan emelkednek. A magas kezdő alapbér mellett a többletjövedelmeket a vállalt, vállalható többletfeladatokhoz kellene kötni - mondta, hozzátéve: érje meg az osztályfőnöknek mentortanárnak lenni.
Kitért arra is, hogy tapasztalatok szerint a
ott működik jól, ahol eléri az átlagbért a pedagógusok átlagbére. Megjegyezte: az általános iskolai tanárok alapbére tavaly 165 ezer forint volt (pótlékokkal együtt 209 ezer), a középiskolai tanároké pedig 185 ezer forint (pótlékokkal együtt 248 ezer). Eközben a diplomás alapbér 273 ezer forint volt, míg az összjövedelem 335 ezer forint.
Pokorni Zoltán azt mondta, "le kell húzni" a pedagógusképzésről az egyéb funkciókat, és arra kell koncentrálni, hogy a közoktatási feladatok ellátásához képezzenek pedagógusokat, a jelenleginél kisebb létszámban, de magas színvonalon. Számukra ugyanakkor garantálni kell az elhelyezkedést; erre vonatkozó passzus nincs a koncepcióban, de nagyon fontos elem - tette hozzá.
Rámutatott arra: már rögtön a képzés elején ösztöndíjakat kell biztosítani, a legjobb diákokat kell a pedagógusképzésbe csábítani. A pályakezdők bérével vetekvő ösztöndíjakra van szükség - ez sem szerepel a nyilvánosságra került koncepcióban, egyelőre - jegyezte meg.
Mire számíthatnak a tanárok?
Véleménye szerint fontos, hogy szigorú belépési követelményeket szabjanak, s osztatlanná váljon a pedagógusképzés. Ha nem sikerül a minősítés, annak legyen következménye, de nem elsőre, kapjon az érintett esélyt arra, hogy képzéssel, továbbképzéssel, tudjon javítani. Hangsúlyozta: a pedagógus-életpályamodellnél össze kell hangolni a finanszírozás mellett a pedagógusképzést, -továbbképzést is. Kiemelte, akkor tudnak forrásokat, politikai támogatást szerezni, ha szigorúan javítják a minőséget. A 2001-2002-ben kidolgozott életpályamodell jó alap lehet a modell kimunkálásakor - mondta Pokorni Zoltán.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a
a jogszabályi alapjait és kereteit le kell tenni még ebben a kormányzati ciklusban az asztalra. Most nincs pénz arra, hogy bármiféle tőkeinjekcióval "finanszírozzák meg" a pedagógustársadalmat, ugyanakkor komoly kormányzati elhatározás, hogy kiemelt preferencia legyen e terület - mondta. A pedagógus életpálya ma is kiszámítható ugyanakkor, de lehet, hogy ez a baj - mondta, s emellé még három szempontot társított: az anyagi jövőképet, a társadalmi presztízst és megítélést. Szerinte a társadalmi közgondolkodásban nincs helyén, hogy pontosan mi a pedagógusok munkája, kötelezettsége.
Kiemelte: a színvonalemelés az egész rendszer lényege. Fontosnak nevezte, hogy a pedagógusokat meg szeretnék tartani a közalkalmazotti jogállásukban. A közalkalmazotti törvényen belül önálló bértáblában és ehhez kapcsolódó követelményrendszerben gondolkodnak - jegyezte meg. Lehetséges modellként említette, hogy az 5+1 éves felsőoktatási képzés után 2 éves gyakornoki idő jönne, amelyet egy minősítő vizsga követne. Ezután a pedagógus I. és II. szakaszt követné adott esetben a mesterpedagógusi, majd a tudós tanári szakasz, végül a pálya zárása. A nyugdíjba lépés előtti szakasz együtt járna az óraszámok mérséklésével és az ezzel arányos jövedelemcsökkenéssel - közölte Gloviczki Zoltán, megjegyezve: sehol nem gondolkodnak ugyanakkor szigorú határokban.
A tanácskozásra meghívták Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is, aki azonban a Brüsszelben tartandó kihelyezett kormányülés miatt nem tudott részt venni a konferencián.
MTI
