Magas pályakezdő bérek, már a képzés elején kiemelt ösztöndíjak, osztatlan képzés, megfelelő színvonalú továbbképzés és az elhelyezkedés garantálása - így foglalta össze Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a pedagógus-életpályamodell általa legfontosabbnak ítélt elemeit szerdán egy szakmai konferencián Budapesten. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár lehetséges modellként említette, hogy a pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból és három - kivételes esetben négy - további szakaszból állna.
Pokorni Zoltán a több száz pedagógus, intézményvezető és oktatási szakember előtt tartott előadásában kiemelte: a jó életpályamodell továbblépésre ösztönöz, a pályán lévőket új ismeretek elsajátítására sarkallja. Úgy látja, hogy vonzóbbak azok a bérrendszerek, amelyek "laposak", azaz aránylag magas pályakezdő fizetéssel indulnak, majd arányosan emelkednek. A magas kezdő alapbér mellett a többletjövedelmeket a vállalt, vállalható többletfeladatokhoz kellene kötni - mondta, hozzátéve: érje meg az osztályfőnöknek mentortanárnak lenni.
Kitért arra is, hogy tapasztalatok szerint a pedagógus-életpályamodell ott működik jól, ahol eléri az átlagbért a pedagógusok átlagbére. Megjegyezte: az általános iskolai tanárok alapbére tavaly 165 ezer forint volt (pótlékokkal együtt 209 ezer), a középiskolai tanároké pedig 185 ezer forint (pótlékokkal együtt 248 ezer). Eközben a diplomás alapbér 273 ezer forint volt, míg az összjövedelem 335 ezer forint. Pokorni Zoltán azt mondta, "le kell húzni" a pedagógusképzésről az egyéb funkciókat, és arra kell koncentrálni, hogy a közoktatási feladatok ellátásához képezzenek pedagógusokat, a jelenleginél kisebb létszámban, de magas színvonalon. Számukra ugyanakkor garantálni kell az elhelyezkedést; erre vonatkozó passzus nincs a koncepcióban, de nagyon fontos elem - tette hozzá. Rámutatott arra: már rögtön a képzés elején ösztöndíjakat kell biztosítani, a legjobb diákokat kell a pedagógusképzésbe csábítani. A pályakezdők bérével vetekvő ösztöndíjakra van szükség - ez sem szerepel a nyilvánosságra került koncepcióban, egyelőre - jegyezte meg.
Véleménye szerint fontos, hogy szigorú belépési követelményeket szabjanak, s osztatlanná váljon a pedagógusképzés. Ha nem sikerül a minősítés, annak legyen következménye, de nem elsőre, kapjon az érintett esélyt arra, hogy képzéssel, továbbképzéssel, tudjon javítani. Hangsúlyozta: a pedagógus-életpályamodellnél össze kell hangolni a finanszírozás mellett a pedagógusképzést, -továbbképzést is. Kiemelte, akkor tudnak forrásokat, politikai támogatást szerezni, ha szigorúan javítják a minőséget. A 2001-2002-ben kidolgozott életpályamodell jó alap lehet a modell kimunkálásakor - mondta Pokorni Zoltán.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a pedagóguspolitikának a jogszabályi alapjait és kereteit le kell tenni még ebben a kormányzati ciklusban az asztalra. Most nincs pénz arra, hogy bármiféle tőkeinjekcióval "finanszírozzák meg" a pedagógustársadalmat, ugyanakkor komoly kormányzati elhatározás, hogy kiemelt preferencia legyen e terület - mondta. A pedagógus életpálya ma is kiszámítható ugyanakkor, de lehet, hogy ez a baj - mondta, s emellé még három szempontot társított: az anyagi jövőképet, a társadalmi presztízst és megítélést. Szerinte a társadalmi közgondolkodásban nincs helyén, hogy pontosan mi a pedagógusok munkája, kötelezettsége. Kiemelte: a színvonalemelés az egész rendszer lényege. Fontosnak nevezte, hogy a pedagógusokat meg szeretnék tartani a közalkalmazotti jogállásukban. A közalkalmazotti törvényen belül önálló bértáblában és ehhez kapcsolódó követelményrendszerben gondolkodnak - jegyezte meg. Lehetséges modellként említette, hogy az 5+1 éves felsőoktatási képzés után 2 éves gyakornoki idő jönne, amelyet egy minősítő vizsga követne. Ezután a pedagógus I. és II. szakaszt követné adott esetben a mesterpedagógusi, majd a tudós tanári szakasz, végül a pálya zárása. A nyugdíjba lépés előtti szakasz együtt járna az óraszámok mérséklésével és az ezzel arányos jövedelemcsökkenéssel - közölte Gloviczki Zoltán, megjegyezve: sehol nem gondolkodnak ugyanakkor szigorú határokban. A tanácskozásra meghívták Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is, aki azonban a Brüsszelben tartandó kihelyezett kormányülés miatt nem tudott részt venni a konferencián.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
