Magas pályakezdő bérek, már a képzés elején kiemelt ösztöndíjak, osztatlan képzés, megfelelő színvonalú továbbképzés és az elhelyezkedés garantálása - így foglalta össze Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a pedagógus-életpályamodell általa legfontosabbnak ítélt elemeit szerdán egy szakmai konferencián Budapesten. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár lehetséges modellként említette, hogy a pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból és három - kivételes esetben négy - további szakaszból állna.
Pokorni Zoltán a több száz pedagógus, intézményvezető és oktatási szakember előtt tartott előadásában kiemelte: a jó életpályamodell továbblépésre ösztönöz, a pályán lévőket új ismeretek elsajátítására sarkallja. Úgy látja, hogy vonzóbbak azok a bérrendszerek, amelyek "laposak", azaz aránylag magas pályakezdő fizetéssel indulnak, majd arányosan emelkednek. A magas kezdő alapbér mellett a többletjövedelmeket a vállalt, vállalható többletfeladatokhoz kellene kötni - mondta, hozzátéve: érje meg az osztályfőnöknek mentortanárnak lenni.
Kitért arra is, hogy tapasztalatok szerint a
ott működik jól, ahol eléri az átlagbért a pedagógusok átlagbére. Megjegyezte: az általános iskolai tanárok alapbére tavaly 165 ezer forint volt (pótlékokkal együtt 209 ezer), a középiskolai tanároké pedig 185 ezer forint (pótlékokkal együtt 248 ezer). Eközben a diplomás alapbér 273 ezer forint volt, míg az összjövedelem 335 ezer forint.
Pokorni Zoltán azt mondta, "le kell húzni" a pedagógusképzésről az egyéb funkciókat, és arra kell koncentrálni, hogy a közoktatási feladatok ellátásához képezzenek pedagógusokat, a jelenleginél kisebb létszámban, de magas színvonalon. Számukra ugyanakkor garantálni kell az elhelyezkedést; erre vonatkozó passzus nincs a koncepcióban, de nagyon fontos elem - tette hozzá.
Rámutatott arra: már rögtön a képzés elején ösztöndíjakat kell biztosítani, a legjobb diákokat kell a pedagógusképzésbe csábítani. A pályakezdők bérével vetekvő ösztöndíjakra van szükség - ez sem szerepel a nyilvánosságra került koncepcióban, egyelőre - jegyezte meg.
Véleménye szerint fontos, hogy szigorú belépési követelményeket szabjanak, s osztatlanná váljon a pedagógusképzés. Ha nem sikerül a minősítés, annak legyen következménye, de nem elsőre, kapjon az érintett esélyt arra, hogy képzéssel, továbbképzéssel, tudjon javítani. Hangsúlyozta: a pedagógus-életpályamodellnél össze kell hangolni a finanszírozás mellett a pedagógusképzést, -továbbképzést is. Kiemelte, akkor tudnak forrásokat, politikai támogatást szerezni, ha szigorúan javítják a minőséget. A 2001-2002-ben kidolgozott életpályamodell jó alap lehet a modell kimunkálásakor - mondta Pokorni Zoltán.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a
a jogszabályi alapjait és kereteit le kell tenni még ebben a kormányzati ciklusban az asztalra. Most nincs pénz arra, hogy bármiféle tőkeinjekcióval "finanszírozzák meg" a pedagógustársadalmat, ugyanakkor komoly kormányzati elhatározás, hogy kiemelt preferencia legyen e terület - mondta. A pedagógus életpálya ma is kiszámítható ugyanakkor, de lehet, hogy ez a baj - mondta, s emellé még három szempontot társított: az anyagi jövőképet, a társadalmi presztízst és megítélést. Szerinte a társadalmi közgondolkodásban nincs helyén, hogy pontosan mi a pedagógusok munkája, kötelezettsége.
Kiemelte: a színvonalemelés az egész rendszer lényege. Fontosnak nevezte, hogy a pedagógusokat meg szeretnék tartani a közalkalmazotti jogállásukban. A közalkalmazotti törvényen belül önálló bértáblában és ehhez kapcsolódó követelményrendszerben gondolkodnak - jegyezte meg. Lehetséges modellként említette, hogy az 5+1 éves felsőoktatási képzés után 2 éves gyakornoki idő jönne, amelyet egy minősítő vizsga követne. Ezután a pedagógus I. és II. szakaszt követné adott esetben a mesterpedagógusi, majd a tudós tanári szakasz, végül a pálya zárása. A nyugdíjba lépés előtti szakasz együtt járna az óraszámok mérséklésével és az ezzel arányos jövedelemcsökkenéssel - közölte Gloviczki Zoltán, megjegyezve: sehol nem gondolkodnak ugyanakkor szigorú határokban.
A tanácskozásra meghívták Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is, aki azonban a Brüsszelben tartandó kihelyezett kormányülés miatt nem tudott részt venni a konferencián.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
