Várhatóan 2012-ben vezetik be Magyarországon a duális szakképzést, de kísérleti jelleggel már 2011 szeptemberétől élhet a német szakképzési rendszer - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Ezzel 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára - tette hozzá. A duális képzés lényege - magyarázta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy három év lesz a szakképzés ideje, és már az első évben - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás. A változtatás célja, hogy a piacképes tudást szerezzenek a diákok a szakmunkásképzőkben és "visszaállítsák a kétkezi munka becsületét".
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közlése szerint az MKIK eddig 26 szakmát felügyelt, most ezek száma 126-ra emelkedik. Ezekben a szakmákban többek között vizsgaelnököt adhat a kamara és részt vesz a vizsgakövetelmények kidolgozásában. Az állam azonban nem vonulhat ki, megtartja ellenőrző és monitoring szerepét. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: átvizsgálják a szakképzési törvénynek a finanszírozására vonatkozó részét is, hogy mi módon lehetne a vállalkozásokat, nem csak a nagyokat, hanem a 4-5 főt foglalkoztatókat is, ösztönözni a gyakorlati szakképzés vállalására. Az államtitkár mérföldkőnek nevezte a duális szakképzési rendszer bevezetését. Szavai szerint az eddig 5-6 évig tartó szakképzés nem adott piacképes szakmát a diákok kezébe. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy jelenleg a munkanélküliek és az inaktívak között 900 ezer nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel. A három tanév elegendő a szükséges gyakorlat és szakmai ismeretek megszerzésére. A kormány nem csak az iskolarendszerű, hanem a felnőttképzést is be kívánja vonni a szakképzés átalakításába - fűzte hozzá. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az oktatásügy legkritikusabb láncszemének nevezte a szakképzést. Jelenleg az intézmények tanulóinak 30 százaléka már az első két évben lemorzsolódik, mert ehhez annyi idő alatt "össze tudtak szedni elegendő bukást". Ennek megszüntetését a három évig tartó bevezetési programtól várja az államtitkár asszony. Hangsúlyozta: a közoktatás színvonalát is emelni kell ahhoz, hogy a szakiskolákból ne funkcionális analfabéták kerüljenek ki, hanem "jól képzett, fejlett kompetenciájú, idegen nyelvet is beszélők". Ehhez bevezetik a munkanevén "Híd programot", amely az általános iskolát gyenge eredménnyel elvégzők számára egyénre szabott programmal segít felzárkózni akár a szakiskolába, akár a gimnáziumba történő bejutáshoz. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a szakiskolák eddig ugyanazokat a közismereti tárgyakat tanították, mint a gimnáziumok, de erre nincs szükség. Véleménye szerint aki sikeres a szakmájában, az a későbbiekben szívesen tovább tanul majd. Ezért nyitottá kívánják tenni a rendszert, hogy lehetőséget adjanak a továbbtanulásra: "a munka világában szerzett tapasztalatokat részben egyenértékűvé teszik az érettségivel" - mondta.Azt reméli - tette hozzá - hogy növekszik a szakmák szerepe, a szakiskolák tanulói sportolnak, idegen nyelvet tanulnak és műveltségi anyagokkal felvértezik őket.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
