Várhatóan 2012-ben vezetik be Magyarországon a duális szakképzést, de kísérleti jelleggel már 2011 szeptemberétől élhet a német szakképzési rendszer - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Ezzel 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára - tette hozzá. A duális képzés lényege - magyarázta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy három év lesz a szakképzés ideje, és már az első évben - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás. A változtatás célja, hogy a piacképes tudást szerezzenek a diákok a szakmunkásképzőkben és "visszaállítsák a kétkezi munka becsületét".
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közlése szerint az MKIK eddig 26 szakmát felügyelt, most ezek száma 126-ra emelkedik. Ezekben a szakmákban többek között vizsgaelnököt adhat a kamara és részt vesz a vizsgakövetelmények kidolgozásában. Az állam azonban nem vonulhat ki, megtartja ellenőrző és monitoring szerepét. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: átvizsgálják a szakképzési törvénynek a finanszírozására vonatkozó részét is, hogy mi módon lehetne a vállalkozásokat, nem csak a nagyokat, hanem a 4-5 főt foglalkoztatókat is, ösztönözni a gyakorlati szakképzés vállalására. Az államtitkár mérföldkőnek nevezte a duális szakképzési rendszer bevezetését. Szavai szerint az eddig 5-6 évig tartó szakképzés nem adott piacképes szakmát a diákok kezébe. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy jelenleg a munkanélküliek és az inaktívak között 900 ezer nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel. A három tanév elegendő a szükséges gyakorlat és szakmai ismeretek megszerzésére. A kormány nem csak az iskolarendszerű, hanem a felnőttképzést is be kívánja vonni a szakképzés átalakításába - fűzte hozzá. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az oktatásügy legkritikusabb láncszemének nevezte a szakképzést. Jelenleg az intézmények tanulóinak 30 százaléka már az első két évben lemorzsolódik, mert ehhez annyi idő alatt "össze tudtak szedni elegendő bukást". Ennek megszüntetését a három évig tartó bevezetési programtól várja az államtitkár asszony. Hangsúlyozta: a közoktatás színvonalát is emelni kell ahhoz, hogy a szakiskolákból ne funkcionális analfabéták kerüljenek ki, hanem "jól képzett, fejlett kompetenciájú, idegen nyelvet is beszélők". Ehhez bevezetik a munkanevén "Híd programot", amely az általános iskolát gyenge eredménnyel elvégzők számára egyénre szabott programmal segít felzárkózni akár a szakiskolába, akár a gimnáziumba történő bejutáshoz. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a szakiskolák eddig ugyanazokat a közismereti tárgyakat tanították, mint a gimnáziumok, de erre nincs szükség. Véleménye szerint aki sikeres a szakmájában, az a későbbiekben szívesen tovább tanul majd. Ezért nyitottá kívánják tenni a rendszert, hogy lehetőséget adjanak a továbbtanulásra: "a munka világában szerzett tapasztalatokat részben egyenértékűvé teszik az érettségivel" - mondta.Azt reméli - tette hozzá - hogy növekszik a szakmák szerepe, a szakiskolák tanulói sportolnak, idegen nyelvet tanulnak és műveltségi anyagokkal felvértezik őket.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
